Jártunkban-keltünkben évek óta figyeljük a várost, a házak homlokzatát, azoknak minden apró kis részletét, hiszen Budapest telis-tele van ismertebb és rejtett szépségekkel. Mostani sorozatunkban összegyűjtöttük a kedvenc ablakainkat – a színes középkoritól kezdve a burjánzó szecesszióson át a geometrikus modernekig.
A tematikus sorozatok a gyengéink, amikor ugyanannak többféle izgalmas alakváltozatát figyelhetjük meg a városban, legyen szó színes lépcsőházi csempékről, kapukról, lépcsőházakról, belső udvarokról – és most végre eljött a pillanat, hogy csak az ablakokra koncentráljunk. Van, aminek a formája ragadott meg minket, többnek a környező díszítése vagy az egész homlokzatot uraló játékossága.
Tárnok utca 14.
A Várnegyed egyik legszínesebb homlokzata – amit ma láthatunk, az az 1520 körüli geometrikus, úgynevezett gyémántmetszéses mintájú homlokzat rekonstrukciója, melyet az 1950-es évek elején állított vissza Czagány István és Csemegi József.
Az elképesztő leletek a második világháború pusztítása során kerültek elő, korábban nem is sejtették, milyen egyedülálló emlék rejtőzik sokrétegnyi vakolat alatt. A ház lakói évszázadokon keresztül tisztes budai polgárok voltak, 1846-ban került nemesi kezekbe, majd 1872-től Wágner János építész vette meg, akinek utódai az államosításig lakták az Urbface kutatása szerint.
Andrássy út 88–90., MÁV bérpalota
A Kodály körönd a város egyik legkülönlegesebb hangulatú és kialakítású helye, ám az itt álló házak közül egyik sincs túl fényes állapotban (bár a pár éve leégett tetőzetű bérpalota felújítása végre elindult).
A téren a kedvencünk a sgrafittós ház, amely 1880–1881-ben épült, Gustav Petschacher tervei alapján a MÁV nyugdíjintézetének egykori bérházaként. A neoreneszánsz stílusú épület egy kis észak-itáliai hangulatot varázsol az Andrássy útra, a sgrafittói a firenzei és észak-olasz palazzókat idézi fel. A homlokzat figurális alakjait nem kisebb művész, mint Székely Bertalan készítette.
Petőfi Sándor utca 2–4., Párisi udvar
A maga nemében egészen páratlan a Ferenciek terén álló, Schmahl Henrik tervezte, eklektikus, mór-bizánci stílusjegyekkel tarkított egykori Belvárosi Takarékpénztár. Az 1912-13-ban átadott épületet kívülről több százezer kerámialappal és dísszel burkolták, amelyek a felújítás után újra eredeti pompájukban ragyognak.
Érdemes aprólékosan szemügyre venni a homlokzatot, nemcsak a szőlőindák közül kitörő férfi és női felsőtesteket, de az apró méhkaptárakat is – a szorgos méhek kedvelt és gyakori díszítőelemek a különböző pénzintézetekhez kapcsolódó épületeken.
Károly körút 14.
Érdemes egy pillanatra megállni a Kiskörút rohanásában is, és alaposabban szemügyre venni a Károly körút 14. nemrég helyreállított homlokzatát. A világszerte hihetetlenül népszerű Mucha alakjaira hajazó, a természet körforgását szimbolizáló mozaikok (Róth Miksa műhelyéből) keretezte ablakok a város egyik legszebbjei.
Izabella utca 94–96., a Lindenbaum-házak
A város legelső, immár a szecessziós mozgalom tagadhatatlan hatását mutató épületként számon tartott Lindenbaum-házak 1896-1897-ban épültek Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes tervei alapján. A baloldali, nemrégiben felújított homlokzaton találunk mindent, mi szem-szájnak ingere. Vagyis csak szemnek, de az összes elképzelhető, a szecesszióra majd olyan jellemző motívum felbukkan: kígyók, pávák, nap és hold, kecses, meztelen nőalakok.
A két szomszédos ház motívumrendszerének szervező elve az alapelemek – tűz, víz, föld és levegő – voltak, a jelenlegin az utóbbi kettő jelenik meg. Ahogy haladunk felfelé a homlokzaton, a gyökereivel a földbe kapaszkodó édenkerti fát, különböző madarakat majd a napkorongok felé nyújtózó, és a Holdat jelképező ezüst női alakokat látunk .
Hold utca 4., Postatakarékpénztár
Szívünk szerint Lechner Ödön összes épülete szerepelne ebben a listában, ám ha önmérsékletet gyakorlunk, és csak egyet választunk tőle, akkor az a Hold utcai, eredetileg takarékpénztárnak készült remeke lenne. A kortárs építészeti szakma szerint ezzel az épülettel a magyar építőművészet a világ élvonalába lépett és nagykorúvá vált.
A monumentális, ám mégis játékos épület két év alatt, 1899–1901 között elkészült. A homlokzaton a magyar pusztai pásztorok szűrének mintái, a majolikakaptárak felé igyekvő takarékos és szorgos méhecskék, az ablakokat körbefonó csillogó apró mozaikos és sárga majolikadíszítések és persze a tetőzet kincseket őrző sárkányai a mai napig lenyűgözik az erre járókat.
Városligeti fasor 47., Kőrössy-villa
Nem tudunk szó nélkül elmenni a Városligeti fasorban álló, legkorábban itt felépült nyaraló, Kőrössy Albert Kálmán saját villája mellett sem. Az 1900-ban elkészült épület díszes, pávás ablakkereteivel, gazdagon díszített homlokzatával erős francia hatást mutat, az art nouveau „tankönyvi példája” is lehetne.
A földszinti teraszra nyíló ablakok és ajtók különleges formája, az első szinten látható, klasszikus pávák őrizte ablakkeret és a felső szinten látható, növényi indák körbefonta ablakok is mind-mind zseniálisak – egyenként is, nem hogy egy épületen. Néha az az érzésünk, hogy ha kicsit nyugatabbra állnának ezek a századfordulós villák, bérházak, közintézmények, már milliók rajonganák körbe, mint Gaudí vagy Victor Horta épületeit.
Májusfa utca 5., Dozzi-villa
A mátyásföldi nyaraló- és villatelepen álló Dozzi-villa tényleg Budapest egyik legrejtettebb, kincse – elcsépelt, de egyszerűen nem találunk rá jobb szót. Az 1905-ben az olasz szalámigyáros Giuseppe Dozzi építtette, és az elmúlt években minőségi felújításon esett át.
Ha valaki felkeresi, tényleg hosszú percekig kell álldogállnia előtte, hogy be tudja fogadni a minden egyes négyzetcentiméteren díszített homlokzatot, a tekergő indákat, a megbúvó pávákat, a változatos formákat és ablakkereteket.
Bakáts tér 3., Paulheim-bérház
Ha felpillantunk a Ráday utca torkolatánál álló épület legfelső emeletére, és ott megkeressük a legfelső emeleti ablakot, elég könnyen kitalálhatjuk, mi is működött mögötte. Mindig izgalmas látni, ahogy a klasszikus ábrázolási formák a századfordulón találkoztak a legmodernebb technikai vívmányokkal: így itt is baloldalt egy lepelbe burkolt férfialak áll a harmonikahuzatos stúdiófényképezőgép mellett, míg jobbra egy női(!) festő az állványa mellett.
A bérház 1910-es években készült el, id. Paulheim Ferenc tervei alapján. Ha már ez előző bekezdésben Mátyásföldet emlegettük, muszáj megemlítenünk, hogy az ottani villák egy jelentős részét is a Paulheim építészdinasztia egy tagja, József tervezte.
Síp utca 17., Burger-bérház
Volt időszak, amikor szinte naponta elmentünk ez előtt a Síp utcai ház előtt, és a bejárat fölötti Zsolnay-díszítés csillogása mindig pár pillanatos megállásra késztetett minket.
A Löffler testvérek, Sándor és Béla (akik a közeli Kazinczy utcai zsinagógát is jegyzik) által tervezett bérház 1906-ban készült el, legtöbben a madaras-menórás kapuját szokták felismerni, ám az első emeleti ablakokat keretező, irizáló Zsolnay betét, és a szomszédos atlaszok is méltán megérdemlik a figyelmet.
Honvéd utca 16.
Vidor Emil tervezte épület 1912-ben készült el, és összevetve az építész korábbi, burjánzó szecessziós munkáival, mint a Városligeti fasor Egger-villája vagy a híres Bedő-ház a Honvéd utca elején, a 16-os szám alatt álló háza már a modernebb, art decós vonalak felé mozdul el.
A sajnálatosan lecsupaszított homlokzat síkjából kiemelkedő színpompás csempeborítással beburkolt zárt erkélyt színes-geometrikus motívumok díszitik.
Pannónia utca 19.
A múlt században ez egyik legváltozatosabb, modern városnegyed épült ki Újlipótváros néven, ahol az eklektikus át a szecessziós, art deco és a hazai modernizmus megannyi fontos épülete áll – a hatalmas merítésből mi most egyet választottunk ki, amelynek feltűnő homlokzata mellett nem lehet szó nélkül elsétálni.
Bolla Zoltán könyvéből tudjuk, hogy a görögös meander- és távol-keleties szvasztika motívumokkal díszített épület 1928-29 készült el, Spiegel Frigyes és Kovács Endre tervei alapján.
Kiss János altábornagy utca 55–59.
Kevésbé ismert, ámde annál zseniálisabb építész, Medgyaszay István tervezte U alakú házakból álló lakótelep az 1920-as évek második felében készült el, a korban még mindig szoktalanul modern felszereltséggel – az egyszobás lakásokhoz is tartozott saját fürdőszoba.
A házak homlokzatait díszítő sgrafittók közül három épületé maradt meg a mai napig – Nagy Sándor Márton Ferenc falképei más-más temetika szerint, de székely motívumokat, szokásokat dolgoznak fel.
Az 55-es házon a vidéki munka különböző jelenetei láthatóak, a szomszédos 57-esen szarvasvadászat, míg az 59-es épületen népi szólások-mondások elevenednek meg, mint a Róka fogta csuka, Lemaradtatok?, Félre bajusz vagy párválasztáshoz kapcsolódó életképek, mint az Anyai jótanács, Apai jótanács, Kit szeretek?, Noszogatás.
Bercsényi utca 24.
A Lágymányos izgalmas későmodern felhozatalából kedvencünk a Bercsényi utcai – a markáns, széles ablakkeretek izgalmasan strukturálják a homlokzatot, játékosságot adva a szigorú mértani vonalaknak is. Az épület 1963-ban Scultéty János tervei alapján készült el.
Belgrád rakpart 9.
Nem igazán ablak, hanem egy teljes, üvegből álló emeletráépítés zárja a listánkat. A Belgrád rakparti épület mindig is izgatta a fotósaink fantáziáját is, és bár az építkezés félig illegálisan zajlott a 2000-es évek elején, az üvegkalicka szerintünk jól mutat a Duna-parton – mint egy hatalmas akvárium a város felett. Ma már lakatlanul áll, csak pár évente látszanak buli fényei, de régen elég népszerű LMBTQ szórakozóhely volt.
