budapest

Fehér köpenyes Budapest – orvosokról elnevezett utcák a fővárosban

Szerzők

  • Wágner Gábor

2020. 04. 08. 13:47

Egyébként is, de most, a koronavírus-járvány idején pláne minden tiszteletünk az orvosoké és az egészségügyben dolgozóké. Ez pedig jó apropót ad arra, hogy megvizsgáljuk, a főváros utcái és közterei közül hány viseli híres magyar orvos nevét. Spoiler: nem sok. Úgyhogy a cikk végén adunk is pár tippet, hogy kik lehetnének még névadók.

Bár pontos statisztika nem áll a rendelkezésünkre arról, hogy mely hivatás űzői járnak az élen, ám ha alaposan szétnézünk, akkor azért világossá válik, hogy ha az ember a halála után utcanévadó szeretne lenni, akkor inkább politikusnak, hadvezérnek, műszaki értelmiséginek, művésznek (írónak, költőnek, színésznek), feltalálónak menjen, vagy legyen közéleti szereplő, mondjuk, lapkiadó vagy rettenthetetlen jogász. Valamiért az orvosok és gyógyítók után sosem kapkodtak, amikor egy-egy utcát vagy teret kellett elnevezni. De nézzük sorra, kik, hol és mikor kerültek a megtisztelő utcanévadói pozícióba az egészségügy terén elért eredményeik és hírnevük alapján.

Fotó: Fortepan

Kórház, rendelő és a többiek

Mielőtt rátérünk a nevekre, előbb vizsgáljuk meg kicsit magát a szakmát, hogy hírességeitől függetlenül mennyi utca jut az egészségügynek úgy általában.
Kórház nevű utcánk egész sok volt az idők folyamán. Volt aztán, ahol a területrendezésnek esett áldozatul az elnevezés, máshol pedig átnevezés miatt szűnt meg. Jelen pillanatban viszont csak két terület található ezen a néven Budapesten. 1930 óta a XXI. kerületi Gyártelepen áll a Kórház köz. A Kórház utca Óbudán van, és még 1874-ben kapta a nevét, ezt a pozícióját pedig azóta sem tudta semmi megingatni. Azért tartja ilyen jól magát, mert szinte amióta csak emberek élnek a területen, azóta mindig állt itt egy vagy több kórház. Ez elmondható a XVI. kerületi Rendelő utcáról is, ahol 1954-ben nyitott meg az orvosi rendelő, ami azóta is névadója az utcának.

Fotó: Fortepan

Doktor utcánk nincs Budapesten, ellenben a jóval nagyobb bizalmat ébresztő orvos szó alatt már találunk. Az I. kerületben, a Krisztinavárosban húzódik az Orvos utca, ami 1879-ben kapta a nevét. Ha úgy vesszük, akkor visszakapta, mert a legelső neve az volt az utcának, hogy Doktor utca. A sebésszel hasonlóan állunk, mint a kórházzal. A fővárosban van Sebész köz és Sebész utca is, viszont mindkettő ugyanott található (1953 óta): a XXIII. kerületben, Soroksáron.

Fotó: Fortepan

Nevezetes orvosok

Balassa János (1814-1868)
A nemesi származású sebész a modern magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője volt. Nagy szaktekintélynek számított a maga korában, de annyira, hogy még Erzsébet királyné is az orvosának választotta, és mint szülészorvos, ő segítette a világra a Budai Várban Valéria főhercegnőt. A Semmelweis Egyetem Tömő utcai kollégiuma viseli a nevét, amitől nem messze húzódik a róla elnevezett utca is, ahol például a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája is található.

A Bókay család
A Bókay orvosfamília volt, az 1800-as évek második és az 1900-as évek első fele közti nagyjából 100 év számított a család fénykorának. Eredeti nevük Bock volt, ebből magyarítottak 1849-ben Bókayra a családi jó barát, Jókai Mór javaslatára. A leghíresebb, utcanevet is érdemlő Bókay az idősebb János volt (1822-1884), aki a hazai gyermekorvoslás megteremtője volt, és az egyik fia, a belgyógyász-farmakológus Árpád (1856-1919), aki alapítója és szerkesztője volt a Magyar Orvosi Archivumnak. Előbbi nevét 1938 óta viseli egy utca a VIII. kerületben, utóbbiét pedig a szintén róla elnevezett XVIII. kerületi Bókaytelep egyik utcája.

Bókay Árpád

Fotó: Wikipedia

Hőgyes Endre (1847-1906)
A kísérleti orvostudomány jeles képviselőjének nevét 1936 óta viseli magán a Ferencváros egyik utcája. Ő volt a budapesti Pasteur-intézet megalapítója és első igazgatója. Világszerte úgy ismerik, mint a veszettség elleni védőoltás megújítóját, de elévülhetetlen eredményeket ért el a hallásvizsgálat terén is.

A Hőgyes-féle hallásjavító készülék

Fotó: Wikipedia

Jahn Ferenc
A Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet névadója 1948-ban kapott egy utcát a XIX. kerületben, Kispesten. Három évvel korábban, tífusz következtében hunyt el a dachaui koncentrációs táborban, ahova ellenálló tevékenysége miatt került. A szegények orvosának nevezett Jahn nemcsak Kispest, hanem Pestszenterzsébet, Kőbánya, Csepel és Pestszentlőrinc munkásait is nagy hittel gyógyította.

A Korányiak
A Bókay család kortársa volt a Korányi família, melyből számunkra most csak az apa, Frigyes (1827-1913) és a fia, Sándor (1866-1944) a fontos. Előbb az utóbbi kapta a megtiszteltetést, hogy utcát nevezzenek el róla, ráadásul már két évvel a halála után, 1946-ban. A VIII. kerületi utcában található a nagy múltú egészségügyi intézmény, a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikája. Az egész életét a tüdőbaj (tbc) elleni harcra áldozó Frigyes pár évvel a fia után, 1952-ben vált névadóvá, egy X. kerületi, Keresztúridűlőn fekvő utca viseli a nevét.

A Korányi család síremléke a Kerepesi temetőben

Fotó: Wikipedia

Krepuska Géza (1861-1949)
Az ő nevét viszonylag kevesen ismerik, pedig Krepuska volt a hazai fülgyógyászat megalapítója, az első magyarul írt, fülészettel foglalkozó tankönyv szerzője, aki az egyetemen még fülészeti tanszéket is alapított. Széles körű ismeretlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy első ízben elég későn kapta meg a nevét egy közterület: a XVIII. kerületi Alacskai úti lakótelep egyik utcáját nevezték el róla, nem sokkal a rendszerváltás után, 1991-ben.

Fotó: Fortepan

Kresz Géza (1846-1901)
Bízzunk benne, hogy a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület alapítójának (1887) nevét nemcsak azért ismerik sokan, mert rímel a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (röviden: KRESZ) szabálygyűjteményre, hanem azért is, mert mindenki tisztában van azzal, hogy az orvos sokat tett a hazai egészségügyért. A XIII. kerületben, Újlipótvárosban viseli a nevét egy utca, ami ráadásul nem esik messze a Országos Mentőszolgálat Markó utcai központi épületétől sem.

Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest

Lenhossék Mihály (1863-1937)
Az orvostudomány iránt érdeklődők számára a Lenhossék család neve fogalom. Közülük nemcsak az utcanévadó, az ideggyógyászatban elengedhetetlen neurontan alapítójaként ismert ifjabb Mihály számít tekintélynek, de már az ő apja (József) és nagyapja (idősebb Mihály) is annak számított, nem beszélve egyik unokaöccséről, a Nobel-díjas biokémikusról, a C-vitamint feltaláló Szent-Györgyi Albertről (akinek nevét, szégyen, de egyetlen fővárosi köztér vagy utca sem viseli). Lenhossék Mihály 1953-ban kapott egy utcát a Ferencvárosban.

Fotó: Wikipedia

Rozsnyay Mátyás (1833-1895)
A vegyész-gyógyszerészről (és nem mellesleg sakknagymesterről) 1900-ban neveztek el utcát Angyalföldön. Rozsnyay neve elsősorban azért maradt fenn, mert az alapból borzasztóan keserű kinint sikerült a gyermekek számára is fogyaszthatóvá tennie azzal, hogy semlegesítette az ízét. Találmányát ingyen bocsátotta a köz javára, ráadásul világszerte.

Rumbach Sebestyén (1764-1844)
Az ember, akiről nagyon kevesen tudják, hogy orvos volt, pedig a nevét szinte mindenki jól ismeri a belváros szívében lévő rövid kis utcáról. Rumbach pesti tisztiorvos volt, akinek nevéhez az első fővárosi tisztasági fürdő (Vasfürdő) megalapítása fűződik, ami a Podmaniczky és a Munkácsy Mihály utcák sarkán állt. A róla 1939-ben elnevezett utcában, mely már 1874 óta a család eredeti nevét (Rombach) viselte, több ház is a tulajdonában volt. Rumbach Sebestyén személye (és rendelője is) nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendett városszerte, mert elsősorban a szegényeket gyógyította, méghozzá ingyen, és akkor sem kért tiszteletdíjat, amikor a pesti és a budai katonai kórházakban teljesített orvosi szolgálatot.

Fotó: Fortepan

Schwartzer Ferenc (1818-1889)
A magyar tudományos elmekórtan megalapítója 1905-ben kapott utcát a Krisztinavárosban, a XII. kerületben. 1850-ben Vácon alapította meg az ország első magán-elmegyógyintézetét, amit 1852-ben hozott Budára, a Kék Golyó utcába. Ma az Országos Onkológiai Intézet működik a helyén. Schwartzer nevéhez fűződik az is, hogy az elmegyógyászat elhagyta a betegekkel kapcsolatos, gyakran egészen súlyos, kényszerítő eszközöket, ezek helyett pedig munkaterápiát vezetett be.

Emléktáblája a XII. kerületben

Fotó: Wikipedia

Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865)
Utcanévadásban természetesen a leghíresebb orvos viszi a pálmát az egészségügyünk nagyjai közül. A szülész-nőgyógyász Semmelweis, az „anyák megmentője” fedezte fel az ún. gyermekágyi láz kórokozóját, ezáltal biztonságosabbá téve a szüléseket. A sors fintora, hogy a magára annyira nem vigyázó orvos végül vérmérgezésben hunyt el. Róla elnevezett utcát jelenleg hármat is találni Budapest-szerte: Újpesten 1920, a Belvárosban 1906 (a XIX. században ebben az utcában állt az orvosi egyetem), a XVIII. kerületi Ganztelepen pedig 1945 óta viseli utca Semmelweis nevét.

Fotó: Wikipedia

Szentágothai János (1912-1994)
Híres orvosaink közül legutóbb a világhíres neurobiológus-agykutatóról neveztek el közteret. A neves orvosdinasztia Kossuth-díjas sarjának nevét, aki 1976 és 1985 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 2013 óta viseli a Ferencváros egyik tere. Ő indította el Magyarországon a szkeptikus mozgalmat is, melynek tevékenysége a csalók és az áltudósok leleplezésére irányul.

Fotó: Wikipedia (Eifert János Fotója)

Nevezetes orvosok, akikről nincs elnevezve budapesti közterület

Ha lenne még elnevezés tekintetében szabad utca a fővárosban, mi őket támogatnánk névadói pozícióba:
 
Bene Ferenc
Ők ketten is voltak. Az idősebb vezette be Magyarországon a himlőoltást (1801), az ifjabb pedig a törvényszéki orvostudomány területén számított szaktekintélynek.
 
Bárczi Gusztáv
Az ELTE Gyógypedagógiai Kara névadójának munkássága az értelmi fogyatékosok és a nagyothallók gyógyításáról, valamint a gyógypedagógia és gyógypedagógus-képzés hazai megteremtéséről szólt.
 
Nyírő Gyula
Az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet névadójának kutatási területe a skizofrénia volt, melynek terén komoly eredményeket ért el.
 
Heim Pál
Szintén névadó, a Gyermekkórházé, ami nem véletlen. A gyermekegészségügy terén szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Fotó: Fortepan

Téry Ödön
Bár az orvos 1883-84. évi himlőjárvány idején tanúsított önfeláldozó munkája is tiszteletet érdemel, mégsem csak emiatt neveznénk el utcát róla, hanem elsősorban azért, mert azzal tett nagyon sokat az egészséges életmód népszerűsítéséért, hogy ő volt a magyar turistamozgalom egyik megalapítója.
 
Selye János
Az osztrák-magyar származású belgyógyász, endokrinológus és vegyész mint a stressz kutatója vált világhírűvé.

Kerpel-Fronius Ödön
A Kossuth-díjas gyermekgyógyász legnagyobb érdeme a csecsemőkori sorvadás megelőzése és gyógyítása volt.  

Fotó: Fortepan

Doktor Sándor
A neves szülész-nőgyógyász sokat tett a lakosság egészségére káros, mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében, és a Vöröskeresztnél is önkénteskedett az első világháborúban. Bár róla volt már elnevezve fővárosi utca korábban, ezt később mégis elvették tőle, nem tudni pontosan, hogy miért, de talán azért, mert hithű kommunista volt.
 
Antalóczy Zoltán
A tavaly nyáron elhunyt, nemzetközi hírű szívgyógyász orvosnak több forradalmi szabadalma is volt a szakterületén.
 
Szent-Györgyi Albert
Őt már említettük a cikkben, most csak a rend kedvéért újrázunk, meg azért, hogy megerősítsük: nincs róla utca elnevezve Budapesten, de igény, a részünkről legalábbis, lenne rá.

Hasonló tartalmak