Hogyan találnak új funkciót a 100 évesnél is idősebb épületeknek, mi alapján zajlik egy ilyen műemléki felújítás, mi az a mintaszoba, és mennyi mindenre kell figyelni, amíg az utolsó kilincs és bútor is a helyére kerül? Két ikonikus, egykori bérpalota is megújul az Andrássy úton, és mindig is izgatott minket, hogy mi történik ilyenkor az állványok mögött, az első munkás megérkezésétől az átadásig. Ezért kapva kaptunk az alkalmon, amikor Nagy Csabával, az Archikon építészével és Radnóczy Eszterrel, az este'r partners vezető tervezőjével bejárhattuk a felújítás alatt álló legendás Saxlehner és Haggenmacher családok egykori palotáit, miközben megannyi kérdésünkre válaszoltak.

A Belvárost a Városligettel összekötő, az 1896-os millenniumra kiépült Andrássy út az ország legfontosabb reprezentatív sugárútja, a budapesti Champs-Élysées-ként is emlegetik, ráadásul az egész környék az UNESCO világörökségének része. Ennek megfelelően a 19. századi magyar arisztokrácia és nagytőkés réteg megannyi jelentős családja építtetett itt elegáns bérpalotát és villát, amelyek közül nem egy mostanra kritikus állapotba került – ezek megmentése hatalmas szakmai tudást és anyagi befektetést igényel.

Az Andrássy út 3. és 52. szám alatti palotákat biztos sokan ismerik, ha nem is onnan, hogy a Saxlehner és Haggenmacher családok építették (róluk majd még mesélünk, ha már felemelegettük a nevüket), de onnan, hogy míg az előbbiben a Postamúzeum működött évtizedekig, az utóbbi a Szabó Ervin fiókkönyvtárának adott otthont, és pár évig az éjszakai élet is pezsgett benne, a Hello Baby Barnak köszönhetően.

Belépve a leendő Andrássy 52. kapuján a most még építési területre, nehéz elképzelni hogy itt, ahol mi most tócsák és földkupacok között egyensúlyozunk az esőben, egy-két éven belül süppedős szőnyeg és lágy fények várják az elegáns vendégeket a fedett udvaros lobbyban.

Vagyis számunkra nehézkes csak elképzelni ezt a jövőt, mert a felújítást tervező Archikon építésziroda és az este'r partners belsőépítész stúdió a múltban már sokszor – akár közösen vagy külön-külön – de számos ehhez hasonló projekten dolgozott már. Az Archikon építésziroda nevéhez a közelmúlt olyan, számos díjjal jutalmazott, szakmailag is elismert, és laikusok körében is népszerű projekt és felújítás kapcsolódik, mint az Andrássy úti Hotel Moments, a belvárosi Párisi udvar és a Budai Vigadó teljes megújítása, a Palatinus Strand, és a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógyfürdő renoválása és bővítése, vagy a Vizafogó tagóvoda átalakítása. Az este'r partners nevéhez kötődik a Hotel Moments Budapest mellett a La Fabbrica, a Good Spirit Bar és a Bárkert Bistro kifinomult belső dizájnjának a megálmodása is és a  Zwack Unicum Ház füvesbárja.

Az A52, a volt Haggenmacher-palota

Az Andrássy út 52. alatt álló neoreneszánsz stílusú, úgynevezett Haggenmacher-palota a 19. század végén, 1884-1886 között épült, szinte egy időben a teljes Sugárút kiépülésével, tervezője az a Schmahl Henrik, aki a Párisi Udvart és az Uránia épületét is jegyzi. Az építtető a svájci származású, de Magyarországon letelepedett és fényes karriert befutott malomtulajdonos és sörgyáros Haggenmacher Henrik volt. Lányának Dreher Jenővel kötött házasságával az akkori hazai két legnagyobb sörösmágnás család olvadt össze – előttük tiszteleg majd a leendő hotel több dizájneleme is – például a lobbyban gipsz lovas szobor várja az érkezőket, ami a Dreher Sörgyár címkéivel lesz bevonva.

Már itt felmerült a kérdés, hogy egy jó belsőépítész hogyan nyúl az épület múltjához – hogyan alakítja ki azt a vezető szálat, amely amellett, hogy látványos, megőrzi a hely identitását, kapcsolódik a múltjához és közben a szállóvendég számára is izgalmasan hat.

A védett műemléki épületben a felújítás után egy 120 szobás, háromcsillagos szálloda nyílik meg. De mi minden alakul át egy eredetileg a felső- és középosztály 19. századi lakásigényeire tervezett bérpalotában? A széles és reprezentatív kapu mögött húzódó belső udvar, ahova eredetileg lovas kocsikkal hajtottak be vagy épp lovak állomásoztak, üvegtetővel fedett átriumos lobby és reggeliztető lesz. A korszakra oly jellemző körgangos megoldás is megmarad az eredeti burkolatával, és mivel ez a szálloda az Oktogon közelében található, nem szoros értelemben véve az előkelő negyedben, a dizájn a szigorú díszítettség ellenére is sportos és laza maradhatott.

A belső terek korszakra jellemző elképesztő belmagasságai is érezhetőek maradnak – nagy kihívás volt ezeket úgy érzékeltetni, hogy a különböző alapterületű szobákban nehogy gyomasztóan hassanak – piros-szürke, zöld-szürke, kék-szürke geometrikus mintákkal tagolt térrel jól sikerült elosztani az arányokat. 

Az épületben szerencsés módon megmaradtak olyan eredeti részletek is, mint a csodás korabeli kandallók és tölgyfa falburkolatok – ezek a termek a restaurálást követően tárgyalók és közösségi helyszínek lesznek.

Egy ilyen volumenű beruházás során az építész felel a megrendelő, a műemlékesek és a világörökség felé is, míg a belsőépítész főként a leendő használók szempontjait tartja szem előtt – de így is rengeteg igényre és elvárásra kell közös nevezőt találni. Mivel a szállodaipar nagyon konzervatív, rengeteg kötelező elem van, amely behatárolja a mozgásteret – meséli Radnóczy Eszter. A berendezés tervezésekor gondolni kell a széf, a minibár elhelyezésére, a TV-re a falon, akkor is, ha ma már rengetegen nem is használják ezeket. Az egész koncepciót már a felújítás megkezdése előtt tudni kell, mert befolyásolja az építés menetét – nagyjából három év, amíg az első ötlettől a megnyitásig eljut a folyamat, ebből az első év intenzív tervezés és a maradék kettőben zajlik a kivitelezés, ami alatt is még rengeteg módosítás születhet, hiszen egy régi, műemléki épületnél mindig előkerülhet egy-két meglepetés.

Nagy Csaba mesélt a feladatok megoszlásáról is a közös munka során – tervezés során az alaprajzon részletesen jelölik az építészek, hogy mi az, aminek meg kell maradnia és megtartandó érték – ezeknek a felújításával ők foglalkoznak, míg ami új építésű eleme a komplexumnak, ott dolgozik a belsőépítész. A munkát meg tudja nehezíteni a megfelelő szakemberek hiánya, legyen szó statikusról, aki kellőképpen ért az ilyen idős épületekhez és a szerkezetekhez, vagy egy olyan mérnök hiánya, aki egészben átlátja az építés és építkezés menetét. Hiszen például olyan részleteket észben kell tartani a renoválás során, hogy a több évtizedes tölgyfa teljesen máshogy viselkedik festés során, mint a friss elemek, így a megadott színkódok vagy legpontosabb tervek sem képesek lefedni az elképezést – ezért végig jelen kell lenni a terepen.

Egész abszurd élmény, ahogy befordulunk az építkezésről a mintaszobába, ahol csend és és visszafogott luxus fogad. Ez kvázi a szálloda első elkészülő szobája, ahol amellett, hogy a tervezők kipróbálják és megnézik, elképzeléseik hogyan működnek a valóságban, a megrendelő és az üzemeltető, valamint nem egyszer civilek is tesztelhetik a szállodát. Egy véleményezés során akár 50-60 ember megnézi a mintaszobát, főként üzemeltetés, használat szempontjából, de nem egyszer előfordul, hogy itt is alszanak, vagy épp fürdenek egy-egy alkalommal.

Az A3, az egykori Saxlehner-palota

Az Andrássy út elején álló, Czigler Győző tervezte (1884–1886) egykori Saxlehner-palota még az elsőként megnézett épületen is túltesz eleganciájában és díszítettségében. Az építtető Saxlehner András volt, aki a sasadi Hunyadi-féle keserűvíz forgalmazójaként tett szert busás vagyonra – a gyógyvíz már a század elején világhírű lett, külföldre is tetemes mennyiséget exportáltak belőle. 

Bérpalotáján a korszak legkiemelkedőbb mesteremberei dolgoztak, Thék Endre asztalosüzeme mellett az üvegablakok Róth Miksa, a lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki, a díszítő freskók pedig eredetileg Lotz Károly és tanítványai munkája voltak. Az épület legexkluzívabb részlete az első emeleti 10 szobás lakás volt, amely Saxlehner feleségének, Pelikán Emília operaénekesnőnek a lakosztálya volt. A mennyezetet a művésznő kedvenc zeneszerzői – Mozart, Beethoven, Bach, Haydn – ábrázoló stukkók díszítik.

Sokáig a Postamúzeum működött az elegáns termekben, kiürítése után az első tervek alapján még lakásokat terveztek ide, de végül a szálloda mellett döntöttek. Mivel az épület maga nagyon díszes a belső tereivel, a szobák kontrasztként visszafogottak lesznek, és minőségükkel igazodnak az épület luxus színvonalához. 

Bár egy felújításon már átesett az épület, de ennek a minősége inkább kétes volt és helyenként több kárt okoztak, mint jót, amit most kell helyre tenni. Többek között a tetőtér beépítést is el kellett bontani, annyira gyatra minőségű volt, és a látható freskók sem eredetiek, hanem visszafestések.

A felújítást segítik ilyen esetben a megmaradt eredeti felvételek és az analógiák és persze a sokéves tapasztalat. Reméljük ez a két hotel is majd olyan magas minőséget képvisel, nemcsak a szállóvendégek felé, de a műemléki felújítások terén is, mint a közeli, szintén Andrássy úti Hotel Moments, amelyet számos hazai és nemzetközi díjjal is kitüntettek.

Generáltervező: Archikon építész iroda
Belsőépítészet: este’r partners
Bonyolító: CD Hungary Kft.
Üzemeltető: Continental Group Kft.
Kivitelező: Market Zrt.

Címkék