Közeleg az ősz, a kerttulajdonosok pedig jól tudják, hogy a téli pihenő előtt még rengeteg dolguk van. A későn érő gyümölcsök szezonja még csak most jön, ráadásul pár hét múlva a falevelek is hullani kezdenek. A kérdés adott: mit kezdjünk a rengeteg kerti hulladékkal? A válasz: készítsünk belőle komposztot!

Mi az a komposzt, és mire jó?


A komposzt egy sötétbarna színű, földre emlékeztető állagú és szagú, morzsalékos anyag, amely lebomlott kerti hulladékokból jön létre. Rendkívül magas a szervesanyag-tartalma, ezért a növényeknek kiváló tápanyag.

Aki komposzttal gondozza a növényeit, annak nem lesz szüksége tápoldatra vagy műtrágyára, ugyanis ez a természetes anyag minden hasznos táplálékot tartalmaz. Ráadásul a komposztálás a környezetnek is nagy segítség, hiszen alapvetően háztartási zöldhulladékból készül. Így sokkal kevesebb hulladék landol a szemetesben, az újrahasznosítás pedig a bolygónak is jót tesz. Érdemes tehát minden kerttulajdonosnak megfontolni, hogy elkezdje a komposztálást!

Mire lesz szükség a komposztáláshoz?

Legelőször is szerezzünk be egy komposztálóládát. Ez készülhet fából vagy műanyagból is, annyi a lényeg, hogy az alja nyitott legyen (hiszen a komposztnak érintkeznie kell a földdel), valamint az oldalán legyenek apró rések, hogy a komposzt kellő mennyiségű levegőt kapjon. Ezenkívül az átforgatáshoz jó szolgálatot tesz majd egy praktikus komposztvilla, amit megrendelhetünk a Fiskars & Gerber termékek webáruházából is.

Ami még nagyon lényeges, az a láda elhelyezése. Válasszunk egy sík, félárnyékos területet, lehetőleg a kert végében. Minél szellősebb helyen áll a láda, annál jobb, hiszen így a komposztunkat is jobban átjárja a levegő.

Mit tehetünk a komposztba?

A komposztálásban az az egyik legjobb dolog, hogy jelentősen lecsökkentjük vele a háztartási hulladékot, ugyanis a szerves anyagok nagy része kitűnő komposztalapanyag. Ezért az alábbiakat bátran tegyünk a kuka helyett a komposztládába:

  • Kerti gyomok, levágott fű, falevelek, lehullott gyümölcsök, elszáradt növények, faforgács, felaprított gallyak
  • Zöldségek és gyümölcsök héja, szára, maradéka, teafű, kávézacc, fahamu, hervadt virág, tojáshéj, szobanövények száraz levelei

Ezek mind hasznos, lebomló anyagok. A komposztáló viszont nem szemetes, ezért ne tegyünk bele semmiféle szintetikus anyagot, se ételmaradékot, húst, csontot, olajat, zsírt vagy veszélyesnek minősülő hulladékot.

 

Hogyan zajlik a komposztálás?

Ahhoz, hogy a folyamat beindulhasson, kellő mennyiségű levegőre, nedvességre, valamint megfelelő arányú szénre és nitrogénre van szükség. Ez utóbbiak megtalálhatóak a komposztálni kívánt anyagokban, ezért nekünk csak annyi a dolgunk, hogy felváltva, rétegezve helyezzük el a nedvesebb és a szárazabb alapanyagokat.

Pár hetente alaposan keverjük át a láda tartalmát, és ha mindent jól csináltunk, 6-12 hónap múlva kiváló minőségű komposztot kapunk.