Szilágyi Erzsébet fasor
Hunyadi János kormányzó felesége, igazságos Mátyás király és tragikus sorsú testvére, László anyja 1410-ben született. Lehetett volna egy egyszerű anyuka is, aki felneveli két gyermekét és őrizgeti a családi tűzhelyet, de végül nem így alakult.
A Hunyadi család hatalmas befolyással bírt az 1400-as években, egyik fő ellenlábasuk pedig a Cilleiek voltak. Cillei Ulrik pedig szívből gyűlölte a Hunyadi családot, és még akkor sem állt le az ellenük folyó kavarással, amikor Hunyadi János váratlan halálát követően, 1456 októberének elején, a futaki országgyűlésen látványosan kibékült velük. Abban az időben pedig nem finomkodtak egymással az ellenfelek: Hunyadi László és barátai meggyilkolták Cilleit. Szilágyi Erzsébet ideje ekkor jött el.
A nagyasszony megeskette a királyt, hogy nem bántja a fiait a merénylet miatt, ám V. László nem tartotta magát ígéretéhez, és kivégeztette Hunyadi Lászlót. De ez csak olaj volt a tűzre. Szilágyi Erzsébet kardot rántott, és fivérével, az erdélyi kormányzó Szilágyi Mihállyal polgárháborút robbantott ki az országban. A bosszúálló dühös anya leghírhedtebb tette az volt, hogy a királyhoz hű Beszterce városát porig égette. Ekkor már a király is meghátrált volna, ám váratlanul, egy rosszullétet követően ő is meghalt. Szilágyi Erzsébet pedig kapva kapott az alkalmon: óriási vagyonából több tízezer aranyat fordított arra, hogy életben lévő másik fiát, Mátyást királlyá koronázzák.
Élete hátralévő részében további nagy tetteket már nem hajtott végre, csupán vidéki birtokán töltötte idejét elégedetten. Annyira visszavonultan élt, hogy még azt sem őrizte meg az emlékezet, hogy pontosan mikor is halt meg. A II. és XII. kerületek határán húzódó, a Széll Kálmán tértől a Budakeszi és Hűvösvölgyi utak találkozási pontjáig tartó fasor viszont róla kapta a nevét 1962-ben – bár egy rövidebb szakasz már korábban is az ő nevét viselte.
Veres Pálné utca
Az 1815 és 1895 között élt Berniczky Hermin Karolina 24 évesen, a maga korában elég későn ment férjhez a nógrádi földbirtokoshoz, Veres Pálhoz, akit elsősorban nem a fiatal lány szépsége nyűgözött le, hanem sokkal inkább az intellektusa. A nő érdeklődése akkor fordult az oktatás irányába, amikor a lányát szerette volna taníttatni, de erre nem volt lehetőség. Pontosabban volt, de magántanárt nem akart fogadni mellé, és azt sem találta jó megoldásnak, hogy a lányát az egyházra bízza. Ezért azt határozta el, hogy saját kezébe veszi az irányítást, és ő lesz a magyar nők szellemi fejlődésének letéteményese.
Ez persze már akkor sem ment könnyen. 15 évig tartó küzdelme végül 1869-ben eredményesen zárult. Deák Ferenc támogatásával ekkor alapította meg az Első Magyar Nőképzőt. Az első évfolyam még csak 14, a második pedig már 37 tanulóval indult, az iskola hírneve pedig Európa-szerte elterjedt. Többek között Franciaországból és Németországból jöttek tanulmányozni a magyar nőiskola, és az abból szárba szökkenő hazai nőmozgalom sikerének titkát.
Az V. kerületi utca, ahol az iskolaalapító szobra is található, 1906-ban kapta meg Veres Pálné nevét, méghozzá azért, mert az Első Magyar Nőképző is itt állt. Az iskola később koedukált lett, és a neve is megváltozott, s lett belőle Veres Pálné Gimnázium.
Jászai Mari tér
A Nemzeti Színház nagyasszonya és a valaha élt legnagyobb tragikánk 1850-ben született a nem éppen színésznőnek való Krippel Mária néven. Azért sem szerette a nevét – még a születési anyakönyvi kivonatából is kiégette –, mert a német krüppel szóból jött, ami magyarul kriplit, nyomorékot jelent. Bár magasra jutott, egészen mélyről indult, és sok gyalázatot kellett elszenvednie. Szigorú apja a legkisebb vétség miatt is sós vízben áztatott kötéllel verte el gyermekei meztelen hátát. A kis Máriát ötévesen szolgálónak adták, ahol kőkeményen dolgoztatták, miközben patkányok között, egy koszos-szennyes szalmaágyon aludt éveken át. Később markotányosnő lett, megjárta a königgrätzi csatát, ahol sebesültek életét mentette, hősiesen viselkedett, de a rossz valahogy akkor sem tudta elkerülni: katonák erőszakolták meg. Ami végig tartotta benne a lelket, azok a könyvek és a versek voltak. Ekkor még mindig csak 16 éves volt.
Azt, hogy színésznő lesz, Jászai Mari már egész korán elhatározta. Székesfehérváron, Budán, majd Kolozsváron lépett először színpadra, végül 1872-ben a Nemzeti Színház tagja lett, amihez haláláig hű maradt. Első szerepe Gertrudis volt a Bánk bánból. Hatalmas népszerűség és szeretet övezte, és nemcsak páratlan tehetsége okán, hanem azért is, mert egy igazi önzetlen ember volt. Az első világháború alatt minden szabadidejét a sebesült katonákra áldozta, és rájuk költötte el összes jövedelmét is, de köszönetet sosem fogadott el cserébe.
Az XX. század első felében éledt újra Petőfi Sándor költészetének kultusza, Jászait pedig, mint a költő verseinek legautentikusabb, első számú interpretálóját, még a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1925 decemberében lépett fel utoljára, pár hónappal később, 1926 októberében hunyt el. A XIII. kerületi Jászai Mari tér 1950 óta viseli a nevét.
