A nyugati világban nem nő fel úgy gyerek, hogy ne látta volna vagy ne játszott volna vele. Ami kiskorunk kedvenc játéka volt, az sokaknak felnőttként a szenvedélyükké válik. Ebből a rajongásból nőtt ki a WE LOVE WHAT YOU BUILD magyar cég is, amelynek ma már az egész világon vannak megrendelőik, Amerikától Japánig. De hogy is működik egy ilyen legóval kereskedő iroda, kik azok a creatorok és builderek, és miért ideális ez a munkahely autizmussal élőknek?

Magát a legót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az 1958 óta gyártott játékon már generációk nőttek fel, legalább annyira – ha nem jobban – a nyugati kultúra része, mint a Beatles vagy a Coca-Cola. Elsőre talán nem is sejtenénk, de elképesztő méretű, dollármilliárdos, tőzsdéhez hasonló elveken működő piaca alakult ki a legóalkatrészeknek. Ami gyerekkorunk kedvenc játéka volt, az mára már nem egy felnőtt véresen komoly hobbija is, amire egész szubkultúra épült.

Mivel az 1958-ban alapított dán Lego-gyár az ő igényeiket nem szolgája ki, ezért számos kisebb-nagyobb cég specializálódott arra, hogy ezeknek az egyedi építőknek igényeit kielégítse – a budapesti székhelyű WLWYB (WE LOVE WHAT YOU BUILD) pedig ezeknek az élvonalába tartozik. 

Az alapító, Kókai Dávid „visszatérése” a legó világába a gyerekkor után egy szerény 3,5 méteres Chrysler Building felépítésével indult. Ennek összerakása során ásta bele magát a legóelemek különböző internetes lelőhelyeibe, majd indította el saját vállakozását, amit programozói és adattudósi háttérrel megtámogatva tett egészen egyedülállóvá. 

A kilenc éve indult cégben ma már tucatnyinál is több fő dolgozik, különlegessége, hogy a speciális munkafolyamatok miatt ideális helynek bizonyult autizmussal élők foglakoztatására is. Egy egyéves folyamat után – amikor is az Autism Europe-pal, és magyar partnerükkel, a Mars Alapítvánnyal kialakították a megfelelő körülményeket – felvehették az első autizmussal élő kollégájukat. 

Az elemek kiválogatása, szortírozása nagyfokú precizitást igényel, hosszú ideig fenntartott osztatlan figyelmet, hibafelismerést és monotoniatűrést is követel. 

Az ezer doboz és a több millió alkatrész között sétálgatva – ami ki tudja hány gyerek karácsonyi vágyát rejti immár gondosan szétszortírozva – arról is beszélgettünk, hogy mégis mi lesz ezekből a kockákból, kikhez kerülhetnek. A viszonteladók és a professzionális felhasználók mellett – mint például a reklámügynökségek – magánszemélyek is adnak le rendeléseket. De a legizgalmasabb szegmense az úgynevezett MOCHUB, ahova bárki feltöltheti a kreációját, kezdve a vöröspandától a Parlamenten át az analóg számítógépekig, és aztán ezt más meg is rendelheti – a szükséges építőelemeket a WLWYB állítja össze – és összeépítheti magának, míg a termék tervezője minden eladás után jutalékot kap. Az egyik legnagyobb sláger – ami nem egy topmenedzser íróasztalát is díszíti státuszszimbólunként – a Sziszüphosz automata szobor.

Az biztos, hogy a Lego jövőjét nem kell félteni, mert felnőtteknek is képes megadni a mindennapjainkból egyre inkább kivesző alkotás és kreativitás örömét.