Már egy ideje követjük a Lisboa Pastry & Bakery készülődését, de eddig csak virtuálisan jutottunk hozzá a portugál kalóriákhoz (ezek a pékáruk és cukrásztermékek jellemzően sok tojássárgájával és cukorral készülnek, és mellé csodásan néznek ki). A közösségi oldalukon sorra tűntek fel a gusztusos croissant-ok, szép kenyerek és a híres pastel de nata is, így a nyitás hírére mi sem késlekedtünk megjelenni a Gozsdu udvarban lévő üzletben.
A helyet nem olyan egyszerű megtalálni, pedig hatalmas betűk hirdetik – viszont ezt csak a Madách tér felől érkezve veszi észre az ember. Ha a Holló utca felől érkezünk, sétáljunk el a Léhűtő mellett, és rögtön forduljunk be jobbra! Onnan tudni, hogy jó helyen járunk, hogy velünk szemben kenyerek, sütemények és pékáruk sorakoznak, valamint külföldi szófoszlányok röpködnek – és utóbbi nem feltétlen a vendégek, hanem inkább a csapat összetétele miatt.
A Lisboa egy autentikus lisszaboni pékség-cukrászda - így, mixben, ugyanis a portugál fővárosban ezek kéz a kézben járnak. Épp ezért a nevét is portugálul (írás szerint Lisboa-ként) kell ejteni. Az autentikus jelzővel pedig nem csak dobálózunk, hogy is tehetnénk, ha a csapat egy része egyenesen az Ibériai-félsziget nyugati feléről érkezett?! Kezdjük mindjárt a fiatal cukrásszal, Daniel Sousával, aki kifejezetten emiatt az állás miatt jött a magyar fővárosba – ahol előtte még sosem járt.
A Lisszabon környékéről származó Dant elsősorban a portugál cukrászatról kérdeztük (azért azt is megtudtuk, hogy nagyon tetszik neki a város, és egyelőre a nyüzsgő Pest vezet nála, a higgadtabb Budával szemben), és mosolyogva hallgattuk a történetét, amikor Észak-Portugáliában édes péksüteményként hússal töltött változattal kínálták. Érdekesség ugyanis, hogy az édes áruk inkább délen jellemzőbbek ("északon főznek, délen sütnek"), de ott minden második utcasarkon kapni valami cukros harapnivalót. Hagyományjelleggel indul reggelente ezekre a helyekre a családfő, hogy beszerezze a friss reggelit. Na, a Lisboa ezt az érzést szeretné Budapestre importálni.
Többen is érkeztek már a portugál nyaralásuk emlékeit kutatva, és nem kellett csalódniuk: az üzletben minden frissen, tradícióknak megfelelően készül: ott a pastel de nata, a pampilho, a portugál toast, muffin és briós vagy a Jesuíta. A pastel de nata talán a legtipikusabb (és megkockáztatjuk, hogy a legédesebb) portugál desszert, tökéletes a kávé mellé. Receptjét a portugál családok sokáig féltve őrizték, mára viszont már közkincsnek számít, itt is ki van például téve a falra. Leegyszerűsítve egy kis kosárkát jelent: a tésztát tojássárgájából készült krémmel töltik meg, a tetejére fahéjat szórnak, majd karamellizálják. Onnan lehet tudni, hogy valaki gyakorlott pastel de nata evő, hogy a kicsit pirultabbat választja a tökéletes sárgaszínű helyett.
Ami minket illet, ezt is megkóstoltuk, de szerettük a barackos-vaníliás brióst és a különféle, hol ropogós, hol puhább croissant-okat is. A pékség jelleg a kenyerekben domborodik ki: naponta sokféle veknit készítenek, és bár nem a hosszú kovászérlelős módon készítik, itt is tiszteletben tartják a tészta érési, kelési idejét, ami kellőképp nedves, ruganyos bélzetet eredményez. Gyakran kerül bele valamilyen extraság: kurkuma, olíva vagy épp prosciutto és parmezán.
Na és mennyibe kerül mindez? Meglepő, de az árak nincsenek elszállva. A "nagyi-féle" csokis sütemény 350 Ft, a pékáruk 450 Ft-tól kezdődnek. A kenyér magasabb kategória: ott van olyan változat is, amit 700-800 Ft-ért mérnek. A Lisboába nagy reményekkel jöhetnek az édesszájúak és tulajdonképpen bárki, aki elugrana egy kicsit dél-Portugália melegebb tájaira. Még úgy is megéri, hogy a "hegyi" villamosok, gyönyörű csempék és a tenger helyett a Gozsdu forgatagát pásztázzuk a hatalmas üvegportálon keresztül.
