Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest

Top 14 kilátóhely Budapesten, ahonnan csodaszép városi panoráma tárul eléd

Város fölé magasodó tornyok, rejtett dombok, romantikus kiszögellések. Összeállításunkból kiderül, hogy a körpanoráma, egyáltalán, bármilyen bámulatos kilátás nemcsak a budai hegyek kiváltsága, de bizony Pesten is felmászhatunk jó pár olyan helyre, ahonnan belátjuk az egész várost. Ráadásul sok esetben a kilátáson túl lenyűgöző építészeti és dizájnelemekben és minikiállításokban lehet részünk. Érdemes felkerekedni és megtalálni ezeket a – sokszor titkos – kilátópontokat, ám arra mindenki figyeljen, hogy a nagy felfedezés és gyönyörködés közepette óvjuk ezeket az értékes műemléképületeket és a környezetet is.

Margitszigeti víztorony

A 111 éves, 57 méter magas műemlék víztorony a Margitsziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett található, szecessziós körlépcsőjén nyolcerkélyes kilátóterembe érünk, ahonnan csodás körpanoráma tárul elénk. Miközben belefeledkezünk az épületek és a Dunán átívelő hidak, meg a budai hegyek körvonalainak látványába, nem árt azt az apróságot is tudni, hogy a margitszigeti az ország legnagyobb víztornya. 

A Ray Rezső tervezte torony a sziget egyre növekvő vízellátását oldotta meg, de a víztorony megvalósításakor a mérnöki feladatok és az anyaghasználat sem volt a legegyszerűbb. Zielinski Szilárd a vasbeton alkalmazása mellett döntött, és ezzel komoly technológia „forradalmat” indított a modern magyar építészetben.

Szent István-bazilika

A város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma 54 évnyi munka után készült el 1905-ben és 96 méterével egészen sokáig Budapest legmagasabb épülete volt. Megépítését Isteni jelnek tudták be: az 1838-as árvíz során a Szent István tér közepén lévő dombra zsúfolódtak össze az emberek, úgyhogy ők jelentős anyagi támogatással járultak hozzá Szent István-bazilika megépítéséhez.

Az épületen három jelentős építészünk dolgozott: Hild József, Ybl Miklós és Kauser József. Kupolájába mindenkinek érdemes felmenni, mert káprázatos látványban lesz részük, ide toronylifttel lehet feljönni, és a belépőért cserébe meg lehet tekinteni a kincstárban létesült kiállítást is.

A jegyekről bővebb információ itt. 

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára az 1896-os milleniumi ünnepségekre készült el Alpár Ignác tervei szerint az erdélyi gótikus vajdahunyadi várkastély másolataként, azzal a céllal, hogy az ezeréves magyar építészetet jelenítse meg egyetlen épületben. Éppen ezért keveredik rajta a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílus. Az épület akkora sikernek örvendett a kiállításon, hogy az ideiglenes fapavilon helyett végül 1908-ra kőből és téglából is megépítették.

A mesterséges szigeten álló várban ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár működik és két kilátópontot is találunk benne. A 37 méter magas Kaputoronyhoz a várkapu tetején, az ostromfolyosón jutunk el és innen még a Róth Miksa rózsaablakokat is közelről csodálhatjuk. A 64 méter magas Apostolok tornyához 150 lépcsőfokot kell megmászni, cserébe Budapest körpanorámája tárul elénk, és a Gellért-hegyet, a budai várat és a Szent István-bazilikát is kiszúrhatjuk. 

Belvárosi Plébániatemplom

A Március 15. téren álló Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom igazi kincsesbánya, az építészet és történelem szerelmeseinek mindenképp, hiszen látnivalók sokaságát rejti. Összesen 14 építészeti kor emlékeit fedezheti fel rajta a kiváncsi látogató: az itt lévő román kori bazilikába temették Gellért püspököt, később Zsigmond és Mátyás királyunk is átépítette, a törökök mecsetként használták, altemplomában római falmaradványokat tekinthetünk meg. 

A ma látható szerkezet 16. századi, de a barokk külsőt egy 18. századi tűzvész után kapta. Pár éve a templom két tornyát felújították és az őket összekötő padlástérrel együtt bejárhatóvá tették, a tornyokból pedig a Dunát, az Erzsébet hidat, a Gellért-hegyet, de a Várnegyedet vagy a piarista gimnázium épületét is nézegethetjük.

Filozófusok kertje

A Gellért-hegy Erzsébet híd felőli, kicsit rejtettebb és turistamentes(ebb) részén, a víztározó fölött fekszik a Filozófusok kertje. A hely egyik különlegessége egy filozófusokból álló szoborcsoport, ahol többek között Jézus Krisztus és Buddha találkozik „Egymás jobb megértéséért” (ahogy a talapzaton is olvasható). Kicsit jobban körülnézve Buda királyfi és Pest királykisasszony egymásra találásának is szemtanúi lehetünk. Érdemes kiülni ide akár egy jó könyvvel, akár zenét hallgatva és az életen filozofálgatva, borral vagy bor nélkül, barátokkal vagy egyedül, de az biztos, hogy az elénk táruló város szépségébe beleveszünk. 

Mátyás-templom

A Budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén Mátyás-templom gótikus pompája kötelező látnivalója a turistáknak. A színes Zsolnay-csempékkel borított teteje és kőcsipkés tornya szinte minden várnegyedbeli fotón visszaköszön. A templom alapjai nem sokkal a kereszténység felvétele után épültek, majd 13. században gótikus stílusban újjáépítették, a dualizmus korában Schulek Frigyes vezetésével egy renováláson ment át – a harangtorony ekkor még csak a bennfenteseknek volt nyitva. A 2013-as felújítás után azonban bárki számára látogathatóvá tették a 80 méteres műemlék tornyának alsó koszorúerkélyét, teraszáig 197 lépcsőfokon lehet feljutni.

Halászbástya

A Halászbástya a város egyik legismertebb műemléke, a 19. század végén épült bástya csúcsos süvegű tornyai a hét magyar vezért szimbolizálják. Schulek Frigyes neoromán kilátókomplexuma annyira népszerű, hogy pár éve a felső szintekre napközben már belépőt szednek – egy ideig esténként ingyen fel lehetett sétálni, de mára már éjszaka is lezárva vannak a kapuk –, de még így is elég nagy a tolongás. 

Az alsó szinten továbbra is ki lehet nézni szabadon, főleg akkor, amikor nem kell megküzdenünk a tökéletes Insta-fotót és szelfit készítők seregével. Ha nincs a környéken tömeg és odajutunk a kőkorlátokhoz, akkor beláthatjuk egész Pestet, és nemcsak a bazilikát és a Parlamentet, de még a Keletit és a Puskás Arénát is észrevehetjük.

Bécsi kapu

A Budai Vár híres kapuja nevét onnan kapta, hogy rajta lehetett áttérni a Bécsbe vezető országútra. Belső falainak előterében szombatonként vásárokat rendeztek, ezért egy időben Szombat-kapunak is hívták, a belső kaput pedig Toldi Miklós fegyverei díszítették. Annak ellenére, hogy kevésbé ismert kilátópont, és nem is olyan látványos, mint a Halászbástya, meglepően szép a panoráma, mivel a vár felé tartó jelentős emelkedő felé magasodik. 

Gül Baba türbéje

Pár éve újították fel a város legromantikusabb pontjaként számon tartott muzulmán emlékhelyet, Gül Baba türbéjét. Nyáron rózsáktól illatozik az egész, így nem meglepő, hogy kedvelt randi helyszín, a romantikához pedig lenyűgöző kilátás párosul. Van saját kiállítóhelye, teaháza és több konferenciaterme is, a török temetőt 12 turbános sírkőmásolat idézi meg, de a lépcsőzetes rózsakerten kívül a levendulakertben is érdemes illatokkal töltekezni.

Mansfeld Péter park

A Rózsadombon Gül Baba türbéjéhez egészen közel van ez a kellemes kis zug, ami az ’56-os forradalom megtorlásainak legfiatalabb mártírjáról kapta nevét. Akik hajlandóak megküzdeni a Mansfeld Péter parkba vezető kisebb emelkedővel, azok a Lánchíd, az Országház és a – jelenleg építés alatt álló – Citadella, meg egész Pest látványában gyönyörködhetnek. Kellemes tavaszi délutánokon, kora nyári estéken érdemes egy piknikkosárral együtt érkezni, hogy minél tovább élvezhessük a kilátást. Sőt, aki nem a fűbenülés híve, annak jó hír, hogy az emlékszobor alatt lépcsőzetes padokon lehet ücsörögni. 

Normafa

Ha tavasszal végre kicsit is jobb az idő, vagy az ősz meglep egy ragyogó hétvégével, a budapestiek többsége a Normafa felé veszi az irányt. A legenda szerint Mátyás király születésének évében sarjadt ki az évszázadokig itt álló vén bükkfa. Radnóti Miklós is síelt itt szerelmével, valamint közkedvelt kirándulóhelye volt a Magyar Nemzeti Színház színészeinek. A réteses előtti meredek lejtő tetejéről vagy a szomszédos Anna-rétről káprázatos az erdőkön, dombokon túl elénk táruló város látványa.

Erzsébet-kilátó

Budapest legnépszerűbb kirándulóhelyéhez az 528 méter magas János-hegyhez kell feljutnunk, ami a Gyermekvasút János-hegy állomástól indulva egy erdei sétaúton vagy a Zugligetből induló Libegővel érhető el legegyszerűbben, de átsétálhatunk a Normafától is. Alul egy kávézó működik, majd egy 100 lépcsőfok vezet az 1910-ben épült neoromán stílusú kilátó tetejébe. Tavaszi időben akár 80 kilométerre is ellátni, sőt, nemcsak a város, de még a távoli Magas-Tátra csúcsai is felsejlenek.

Guckler Károly-kilátó

Hármashatár-hegy és környéke az egyik legnépszerűbb kirándulóhely Budapesten, ami nemcsak különleges útvonalakat és tanösvényeket – a legújabb, szívbarát útvonalról nemrég írtunk –, hanem számtalan kilátópontot is tartogat a városból kiszakadni vágyó kirándulóknak. Az egyik ilyen a fenyőgerendákból készült, nyolcszögletű Guckler Károly-kilátó, ami a főváros egykori erdőmesteréről kapta a nevét, sőt ő volt az, aki a Hármashatár-hegy újrafásítását is elindította. A kilátóról láthatjuk az alattunk elterülő várost, de jó látási viszonyok mellett a Gellért-hegyen és a Dunán kívül a Pilist, a Cserhátot és a Mátrát is kiszúrhatjuk a távolban.

Nagy-hárshegy és Kis-hárs-hegy

A város innen már csak „nyomokban” látszik, de egy kellemes kirándulás keretében két szép (amúgy szinte teljesen hasonló) panorámát is letudhatunk egy körben. A Nagy-Hárs-hegy a Kaán Károly-kilátóval 454 méter magas, a Kis-Hárs-hegy a Makovecz Imre-kilátóval 362 méter, a kettő egymástól 20-30 perc sétára van, és a legegyszerűbben a Gyermekvasút Szépjuhászné megállójától felsétálva érhetjük el őket.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Neked ajánlott

A