Budapest

Közel a városhoz, de kellően távol is – Hárs-hegyi minikörtúrán néztük meg a Kaán Károly-kilátót

Fotó : Medgyesi Milán / WLB
Nagy-Hárshegy, Kaán Károly kilátó

Nem mindig fér bele az időbe kocsiba szállni, vonatra pattanni, hogy az erdők csendjét élvezhessük. A Nagy-Hárs-hegy előnye, hogy közel van a városhoz: 10 perc alatt felvisz a 22-es, a 22A és a 222-es busz a Széll Kálmán tértől, és két óra alatt be is lehet járni változatos ösvényeken.

A Gyermekvasút Szépjuhászné állomásánál csak át kell sétálni a síneken, és az erdőszélen már bele is szippanthatunk a friss levegőbe. Itt több ösvénnyel találjuk szembe magunkat: erre vezet az Örökerdő Tanösvény és a Szent Ferenc Kórház Hárs-hegyet behálózó, piros szívecskével jelzett tanösvénye, amely szív- és érrendszeri vagy magasvérnyomás-betegséggel élők, illetve cukorbetegek számára készült egészségügyi sétákhoz.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Az erre merőleges, sárga jelzéssel ellátott úton indulunk el hegynek felfelé, és hamar rájövünk, miért is nem ezt az útvonalat jelölték ki a szívbetegeknek. Tíz méter után alaposan emelkedni kezd a terület, kavicsossá, sziklássá válik az út, amin csak zárt, stabil cipőben vagy nagy odafigyeléssel érdemes közlekedni.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Amúgy a körülbelül 4,5 kilométer hosszú körtúra egyáltalán nem vészes, két óra alatt könnyedén teljesíthető, az útvonal gondozott, padokkal, kukákkal ellátott, nem kell hozzá szuperképességekkel vagy átlagon felüli kondícióval rendelkezni. 30-40 perc alatt a Kaán Károly-kilátónál termettünk, és útközben még kicsit le is ültünk a Csanádi pihenőhelynél, ahonnan csodálatos ízelítőt kapni a hegyről látható panorámából.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Hátborzongató jelenségeknek is tanúi voltunk, ami a gyanútlan kirándulókról szóló horrorfilm elejére is beillett volna. Feltűnően sok volt a ránézésre pókhálóval teljesen befont bokor és fa. Rendszeresen belegabalyodtunk mi is az ökörnyálszerű fonalakba, és szembetaláltuk magunkat több, az út közepén a semmiből lelógó hernyóval. Utólag kiderült, hogy a dolog mögött a pókhálós molyok állnak: a szövedékükkel sűrűn behálózott lombozatban nevelkednek ivadékaik, étkezéseik során látványos kárt téve a fákon és cserjéken. Ha a saját kertünkben látunk ilyesmit, érdemes azonnal intézkedni.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

A Csanádi pihenőtől két perc sétára található a fák mögött megbúvó Kaán Károly-kilátó, amelynek a tetejéről Budapest és a Budai-hegység jelentős része is belátható. A kilátó a 80-as évek végén épült erős kőtalapzatra, és 2016-ban átfogó felújításon esett át, úgyhogy nincs ok az aggodalomra, biztosan nem fog összedőlni, mint teljes mértékben fából készült elődje, amit eléggé elhanyagoltak.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Kaán Károly (1887–1940) egyébként erdőmérnök és földművelésügyi államtitkár volt, a hazai természetvédelem sokat köszönhet neki. A nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja, az erdő- és természetvédelemről szóló törvények a 30-as években.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

A magas páratartalom elhomályosította ugyan a főváros látképét, de azért kivehető volt a Citadella, a Parlament, a Duna és a hidak. A Hármashatár-hegy, János-hegy, Erzsébet kilátó, Nagy-Kopasz csodálatosan látszik, és kiszúrtuk Hűvösvölgyben a be nem fejezett Magyar Szentföld-templom stadionra emlékeztető köríveit, valamint a Fazekas-hegyi kőfejtő tátongó tájsebét.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Lemásztunk a magaslatról, és továbbhaladtunk a sárga jelzésen. Vigyázzunk, mert erősen lejteni kezd az út, sziklás, veszélyes akadálypályává válik. A végén a Bátori-barlangba és a szurdoka feletti fahíd következik, ami Bátori László pálos szerzetesről kapta a nevét. A barát húsz éven át élt itt magányosan 1437–1457 között, hogy lefordítsa a Bibliát. A barlang sajnos nem látogatható, de az itt kialakított pihenőhelyen sütögetni is lehet.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Utunkat innen enyhe, barátságos lejtmenetben folytattuk a Hárs-hegyi hágón át következő állomásunk, a kis-hárshegyi Makovecz-kilátó felé. Az erdő itt ritkásabb, közvetlenül élvezhettük a napsugarakat, hasonlóan a fel-felbukkanó gyíkokhoz. Szembejött egy különös kígyóféle is, ami valószínűleg lábatlan gyík volt.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Míg a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magas, addig a Kis-Hárs-hegy 362 méter. A kettő egymástól 20-30 perc sétára van, a sárga jelzésről a sárga háromszög jelzésre rövid időre felsétálva értünk el hozzá. A hatméteres, dupla csigalépcsős Makovecz-kilátó a Kaán Károly-kilátóhoz képest meglehetősen kicsinek és instabilnak tűnt, ki is lengett valamennyire, de azért gyorsan körbe tudtunk nézni a tetején. Nagyjából ugyanaz a panoráma fogadott, mint a Nagy-Hárs-hegyen, azzal a különbséggel, hogy látszik maga a Kaán Károly-kilátó is.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB

Ezután lesétáltunk a sárga jelzésű útra, amin visszafelé indultunk el. A következő kereszteződésnél a zöld körtúrát és a Mária-utat jelző m-betűs ösvényre tértünk rá, ami visszavezetett a Szépjuhászné parkolóhoz. Onnan tudjuk, hogy a helyes ösvényen haladunk, hogy látszanak a Gyermekvasút sínjei, és át is kelünk rajtuk. A Szépjuhásznétól aztán a 22-es buszok visznek vissza a városba, de található itt egy szép nagy játszótér, ahol még le lehet vezetni az energiákat kisgyerekkel. Mellette megtekintésre érdemesek még a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai is, afféle lelki levezetésképp: a 13-14. században építették pálos szerzetesek (közülük került ki a fentebb említett Bátori László is),  és Nagy Lajos király itáliai hadjárata után ide hozatták Remete Szent Pál ereklyéit. A kolostort a mohácsi vész után rombolták le a törökök.

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Fotó: Medgyesi Milán / WLB