A jó bartender olyan, akár a kedvenc fodrászunk: egyrészt a beszélgetés miatt, másrészt olyat kapunk tőle, aminek örülünk, harmadrészt pedig őt követjük, nem a szalont (jelen esetben bárt). Vagyis, ha átigazol máshova, biztosan törzsvendégekké válunk az új helyen is.
Ahogy említettük, a Piña Bar "gazdák" nélkül maradt, viszont semmiképp sem szerették volna végleg elengedni, ezért kerestek hozzá legénységet. A véletlen alakította úgy, hogy Vitáris Robi, Kitti és Ujj Dani éppen váltottak a Warm Up és Warm Up Rustic bárokból, tehát minden adott volt a váltáshoz.
A bár enteriőrje megmaradt – miért ne maradt volna, a fekete-sárga dizájn és a belső kialakítás teljesen rendben van. Az ananász, mint név és totemgyümölcs pedig teljesen jól működik. A broméliák közé tartozó szépséges trópusi gyümölcs a jólét, a teljesség, sőt, a jó vendéglátás szimbóluma is. Emellett pedig ismert afrodiziákum is. Vagyis nem csak mutatós, de fontos a belbecs is.
A bárt igen gazdagon felszerelték kedvenc és különleges szeszes italokkal, a további hozzávalók pedig természetesen házilag készített holmik: szirupok, főzetek, aszalványok. Mi több, mikor náluk jártunk, éppen dolgozott az aszalógép, aminek édes illata belengte az üzletet.
Aki ismeri a srácokat, megszokhatta, hogy az előző helyeken abszolút a személyre szabott koktélokban teljesedtek ki. Meséltünk kicsit az ízlésünkről, (ha nem először jártunk náluk, akkor már ez sem kellett) hangulatunkról, azért a szezonalitás is játszott és remek italokat szervíroztak. Ha kellett, "mákos gubásat", télen forró teára építőt, nyáron buborékokkal játszót, ősszel szőlővel, netán borral készülőt. Határok nem léteztek sosem és most a Piña Bar-ban sem kell félnünk ettől. Fontos, hogy az egyedi koktélok alapitaláról, allergéneiről, áráról tájékoztatnak minket, nem érhet kellemetlen meglepetés.
Sokak persze az egyedi helyett az előre megálmodott, jól lepróbált, fix dolgokra esküsznek, így nekik sem kell másik helyet választani: Robi és Dani saját kreációi felkerültek az itallapra és közülük is lehet választani. Kíváncsiak voltunk, hogy így hogyan alkotnak a fiúk, tehát most kivételesen a Piña signature italai közül kóstolgattunk.
Bemelegítésképp a hely színeire és szimbólumára reflektáló Piña Reborn érkezett: egy fekete-sárga, new wave Piña Coladát képzeljünk el, ananásszal infuzionált rummal, kókusszal és sült ananásszal. Épp annyira édes, amennyire még nem hajlik gejlbe, a tetején ülő hab pedig nagyon krémessé teszi.
Kicsit nőiesebb ital a Sonadoras is. És igen, a 2000-es évek elején vetített sorozat ihlette. Vodkára és ginre támaszkodik, piros és trópusi gyümölcsök is kerülnek bele. Mindezt pedig kiegészíti a zsálya és a hibiszkusz. Csajos, de hatásmechanizmusát tekintve nagyon nem.
Az egyik nagy kedvencünk lett a William Kidd – ez lényegében egy újrahúzott old fashioned. Füstös whisky, édes, virágos méz, fekete só és serrano sonka találkozása. Csak kortyról kortyra fogyasszuk el mellé a sonkát. Megéri beosztani, együtt hozzák a legjobb ízeket.
Még egy ütős, markáns ital a Jesús, the Gentleman névre keresztelt. Egy nagyon fűszeres, sós italra gondoljunk, mely gin és mezcal alapokon nyugszik. Karakteres koriender, zeller és chili is társul mindehhez. Pikáns, semmihez sem hasonlító, nagyon egyedi karakterű ital.
Kóstoltunk továbbá egy céklára építő, a földes íz miatt kicsit naturálisabb italt is, amit a hosszúbors tett teljessé. Robi még mindig nagyon szereti használni a bazsalikom-gyömbér kombinációt, szóval ez sem maradhatott el.
Innovatív, karakteres italokat kóstoltunk, laza hangulatban. Fontos, hogy az italkészítés eleganciája mellett nincs meg a nagyon kimért, kicsit néha mesterkélt báros vonulat. Bejössz, jól érzed magad, jókat iszol és beszélgetsz. Ez a lényeg.
