A 19. század óta először írtak ki újra nemzetközi tervpályázatot egy új Duna- híd megépítésére. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. által meghívott tizenhét magyar és külföldi tervezőiroda között több nagy nemzetközi név is szerepelt – mint például az új párizsi olimpiai híd és az új New York-i híd tervezői, vagy a Svédországot Dániával összekötő Öresund híd megálmodói – akik már a világ számos pontján alkottak ikonikus hidakat, de a magyar szakmai elit kiemelkedő irodái is mind a pályázók között voltak.
Az új déli híd megépítésének gondolata, legalábbis annak Csepelre vezető főági szakasza már az 1980-as években felmerült az Állami Tervbizottság városfejlesztési terveiben, és az 1990-es években a Fővárosi Közgyűlés döntött is az új híd nyomvonaláról, sőt, egy tervpályázat is lezajlott akkor, ám a megfelelő anyagi források hiányában minden maradt az asztalfiókban. A mostani, eredetileg a 2024-es olimpiai játékokra tervezett híd felépülésétől, és a kapcsolódó új elkerülő körútvonal kiépítésétől azt várják, hogy ezzel csökkenni fog a Belvároson átmenő forgalom: a legmerészebb becslések szerint akár napi 55 ezer gépkocsival kevesebb terheli majd a hidakat, de több ezer kocsival csökkenhetne a Határ út és az Üllői út autóforgalma is.
A bíráló bizottság szempontjai közül kiemlekedő volt az esztétikum, mivel az új hidat a város 21. századi jelképének is tervezik, illetve az innovációs törekvéseket és a megvalósíthatóságot is figyelembe kellett venniük. Végül összesen hat pályaművet választott ki a zsűri a Duna főágára, hármat megvételre, hármat pedig díjazottként. A megvett pályaművek között van a Pont-terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. terve, amely formájában talán a hazai hidak közül a szolnoki Tiszavirág hidat idézi az íveivel, a Speciálterv Építőmérnöki Kft. és a Knight ArchitectsOve Arup & Partners Ltd. egypilonos hídjai, ez utóbbinál külön kiemelték, milyen jól megoldották a part és híd közötti kapcsolatot, gyalogos és kerékpáros szempontból is.
A díjazottak között a bíráló bizottság nem tudott dűlőre jutni két híd ügyében, úgyhogy elnöki döntés értelmében harmadik helyet nem adtak ki, ellenben két második helyezett született. Megosztottként második díjban részesült a Lavigne & Chéron Architectes kétpilonos hídterve, a part felé döntött tartókkal. Érdekessége a gyalogos járda megoldása, mely mintha külön függne távol a közúti sávoktól, ami mindenképpen kellemessé tenné a sétát a forgalom mellett. Szintén második díjban részesült a Zaha Hadid alapította építésziroda pályaterve, amely látványában talán a legrendhagyóbb mind közül. A hídtest nem 72 fokos szögben tart a partok felé, hanem a Duna közepén levő pilléren csavarodik lágyan. A győztes tervet pedig a UNStudio, BuroHappold Engineering alkotta konzorcium kapta két pilonos, part felé dőlő kábeles terveiért, ami a Dunán való tükröződésével alkot még különlegesebb látványt.
Bár a tervek kiválóak és izgalmasak, a szakmai viták során több kérdéses pont is felmerült, főként a híd lokációjával kapcsolatban. Egyrészt a budapesti olimpia meghiúsulása után van-e értelme a híd felépítésének a kijelölt nyomvonalon, mivel számos más, a környékére tervezett komplexum nem valósul meg, a Csepeli helyszínen jelenleg pár ipari létesítmény áll csak. Illetve még hiányos a leendő hídhoz csatlakozó felvezető úthálózat is (budán a Galvani utcába, Pesten az Illatos út vonalába csatlakozna a híd), hogy csak a legáltalánosabb aggályokat említsünk. Mindenestre a tervek valóban látványosak, nem egy formabontó megoldás született, és a zsűri szakmai döntése is jól átgondolt. És hogy mikor kelhetünk át rajta először? A tervezett elkészülési ideje a hídnak az 2020-as évek második fele legkorábban, a pályázat lezajlása után indul el csak a részletes tervezési folyamat.
