1. Buszpályaudvarból étterem
Az Erzsébet téren az eredetileg buszpályaudvarnak készült épület Nyíri István tervei szerint 1949-re lett kész. Az épületet és tervezőjét is számos kritika érte a szocialista korszakban, kozmopolitizmusa és öncélú modernizmusa miatt, de ma is letisztultnak ható formáival kiállta az idő és a politikai rendszerek próbáját. Az épület alapvető kialakítása alig változott, a két pavilon, amelyek az indulási (a Deák tér felé eső) és érkezési terminálok voltak, és az ezeket összekötő kettős folyosók is megmaradtak. A nyolcvanas évekre állapota leromlott és kiemelt funkcióját is elvesztette, hiszen egyre kevésbé tűnt praktikusnak a város közepén egy buszpályaudvart üzemeltetni. A bontástól egyedül az mentette meg, hogy 1977-ben műemléki védelmet kapott. Mint pályaudvar, egészen 2001-ig üzemelt, a rekonstrukciós munkálatok csak a kiürítése után indultak meg. A Design Terminál 2011-től működött itt öt évig. Ma étterem és kerthelyiség üzemel az egykori pályaudvar helyén, a volt várótermekben vacsora, a peronokon pedig hűsítő fröccs vár mindenkire a Fröccsteraszon.
2. Zsinagógából vívóterem
A mai Dózsa György úton található egykori zsinagóga az angyalföldi zsidó közösség számára készült 1909-ben, a 19. század végén itt álló zsidó temetővel szemben levő telekre. A 800 fő befogadására alkalmas imaház puritánabb külső homlokzatot, de gazdag belső díszítőfestést kapott. A második világháború alatt gyűjtőtábornak használták, majd a harcok elmúltával egy időre még visszanyerte eredeti funkcióját. Ám a világháború alatti elhurcolások és az azt követő emigrációs hullám hatására a folyamatosan csökkenő létszámú helyi zsidó közösség az évtized végére már csak az egykori kultúrtermet használta, a zsinagógából raktár lett. A hetveves évek végére az épületet teljesen elhanyagolták, és életveszélyes állapotba került. A teljes pusztulástól a Budapesti Honvéd Sportegyesület mentette meg, amely 1984-ben megvásárolta az épületet, és megkezdte az átépítéssel egybekötött renoválását. A boksz- és vívó-edzőterem céljára átalakított, eredetileg hatalmas, egyterű belső térbe még két födémet építettek, de úgy, hogy szükség esetén ezek az eredeti épület sérülése nélkül elbonthatóak legyenek. Az átalakítást vezető építész, Benczúr László Ybl-díjat is kapott munkájáért 1989-ben.
3. Kultikus kávéházból könyvesbolt
A századfordulós Andrássy út csak úgy hemzsegett a szebbnél szebb kávéházaktól, ahol a korszak művészei – írók, festők, építészek – és politikusai, aranyifjai múlatták az időt egy jó fekete mellett. Ezek közül is kiemelkedett a Japán kávéház, melynek fénykora Kraszner Menyhért tulajdonos alatt volt. A törzsvendégei között voltak a korszak festészetének megújítói, Csók István, Ferenczy István vagy épp Csontváry Kosztka Tivadar, ahogy azt a bejárat melletti emléktáblán olvashatjuk. De idejárt József Attila is, itt írta meg a Szabad-ötletek jegyzéke néven elhíresült analitikus füzeteit és Születésnapomra című versét is. 1949-ben államosították a kávéházat és az épületet a Szikra Kiadó kapta meg, a hatvanas években nyílt meg a ma is itt álló Írók Boltja.
És hogy mi utal az eredeti kávéházra? A figyelmes látogató az emeleti karzaton még felfedezheti az eredetei díszítés maradványait: bambuszos-legyezős sorminta fut végig a plafon alatt. Ennyi maradt valaha a keleties hangulatú, belső díszítésében a távoli Japánt megidéző kávéházból.
4. Főúri palotából közkönyvtár
A Kálvin tér közelében, a Baross utca torkolatánál, a Mágnásnegyed lezárásaként épült fel a 19. század végén a grófi Wenckheim család palotája. Az építtető a nagybirtokos arisztokrata Wenckheim Frigyes és felesége, Krisztina volt. A neobarokk stílusban épült belvárosi rezidencia Meining Artúr műve, aki a korszak egyik legfoglalkoztatottabb építésze volt.
A Wenckheim örökösök 1926-ban felkínálták eladásra az épületet, mit végül a Főváros vett meg, hogy kiöltöztethesse ide a Fővárosi Könyvtárat, amelynek tervezett épülete az első világháború kitörése miatt végül nem valósulhatott meg. A négy évig tartó átalakítás után nyitotta meg kapuit az impozáns, immár könyvtárépület. Az egykori palota termeinek gazdag díszítése megmaradt, a reprezentatív teremsor változatlanul állapotban várta a látogatókat, a raktárakat és munkaszobákat az egykori lakó és kiszolgáló helységekben alakították ki. A néhai nagy táncterem, ebédlő, ezüst szalon, fogadóterem és dohányzó szalon ma mind olvasótermekként funkcionálnak.
A könyvtár utolsó, teljes körű felújítása és bővítése 1998 és 2001 között volt, ekkor gyönyörűen restaurálták a palotarészt és modernizálták a kiszolgálórendszereket is.
5. Uralkodói kertből kultikus bulihely
Az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár a budai palota kertjeinek Duna felé való lezárásaként épült. A legenda szerint Sisi séta közben nem szeretett volna rálátni a közelben ekkor még elszórva álló szegényes halászkunyhókra, ezért volt szükség a monumentális árkádsorra.
Helyiségeiben kezdetben üzletek, tanműhelyek és műtermek is működtek. Egy időben itt dolgozott Stróbl Alajos szobrász is. A második világháború alatt az épület súlyosan megrongálódott és felújítása elhúzódott a hatvanas évekig. A helyreállítás során új élet költözött a neoreneszánsz oszlopok közé: megnyitotta kapuit a legendás Ifipark, teljes nevén a Budai Ifjúsági Park. Színpadán fellépett az Illés, Metro, Kex, Omega és a Beatrice is, hogy csak a legismertebbeket említsük. A Várkert állapota a folyamatos igénybevételtől folyamatosan leromlott, 1980-ban egy Edda koncerten a lépcső is leszakadt, így négy év múlva bezárt kapuit. Évtizedes elhanyagoltság után 2011-ben döntöttek a felújításáról. A 2014-ban átadott Várkert újra kulturális funkciókat kapott, kávézók, kiállítótermek működnek itt, koncerteknek ad helyet.
+1 Hentesüzletből gyorsétterem
A Fővám téri gyorsétteremben ha valaki bepillant és felnéz a mennyezet felé, nagyon szép Zsolnay csempesort találhat, amely büszkén hirdeti, hogy itt működött egykor a Cs. és Kir., vagyis Császári és Királyi Udvari Szállító, Brauch Ferenc mintaboltja.
