Ropogós pak choy, literes pho leves, intenzív mogyoró szósz és mosolygós, kiemelkedően kedves vendéglátás. A Nagysándor József utca a Belvárosi Piac mellett húzódik és eddig volt pár próbálkozás itt, de inkább választottuk a piacot, vagy az Artizánt, ha gyorsan, jót szerettünk volna enni. Az árérzékenységből kifolyólag persze a napi ebédelgetés keveseknek fér bele a gasztropiacon. De az 1400 forintért kínált nagyon gazdagon elkészített, egész napos energiát biztosító levesért bármikor betérnénk. És nyári tekercsért, valamint az üde főételekért is. Good Morning Vietnam, köszi, hogy jöttél.
A pho-robbanás már megtörtént, aki kicsit is vonzódik az ázsiai konyhához, biztosan evett már a tradicionális vietnami levesből, de ízvilága miatt a konzervatívabbakat is meg lehet győzni vele. Tudunk pár olyan helyet, ahol ízletesen készítik ezt a fogást, ismerünk módfelett olcsó helyeket, de sok a középszerű és sajnos teljesen pocsékba is bele lehet futni a belvárosban. Az is jellemző, hogy jó kezdés után egyszercsak lemaradnak a feltétek, oda nem illő zöldségek landolnak a tálban, ami az idő vasfogától "magától összemegy", a lime szeleteket felváltja a kicsi és fonnyadt citrom, a Sriracha szósz helyett pedig felhígított löttyöt tesznek az asztalra. Aztán sokan mégis legyintünk, a meleg leves érdekében szájhúzva, de lokáció alapján döntünk, ahelyett, hogy választanánk egy jobbat, vagy végső esetben megpróbálnánk otthon elkészíteni. Találtunk egy büfét, ahová tényleg érdemes és megéri ellátogatni.
A hely maga nem túl nagy, öt-hat asztalra és bárszékes gyors, egyedül ebédelős ülőhelyekre számítsunk. Dizánjban persze nem egy Sáó, hogyan is lenne az, de a mindent a saját helyén kezeljünk elv alapján azért kis tiszta és rendben van – bájos, szoktuk mondani. Hanoiban a street food tényleg az, ami, szóval itt legalább nem ázunk meg esőben, kár erre több szórt fecsérelni. Ami azonnal marasztal, az az értő, barátságos kiszolgálás, és az is, hogy többnyire vietnamiak étkeznek körülöttünk – ez mindig jó omen.
Az étlap nem túl bő, éppen jól felfogható, döntésképteleneknek is ideális. Tavaszi és nyári tekercsekkel indul, melyből mi a nyárira szavaztunk. 590 forint két tekercs, gusztusosan félbevágva tálalják, mogyorós szószra ültetve. Már itt sejthettünk, hogy csak nagyon friss alapanyagokban utaznak – minden harapás hangosra sikerült. A leveseik egyliteres kiadásban érkeznek, nincs kicsi/nagy verzió, ha megmarad, elcsomagoltathatjuk. A pho-k 1290 forinttól (csirkés) 1590 forintig (marha steakes) terjednek, és kifejezetten vegán verzió is kapható tofuval, zöldséggel. Figyelmes gesztus.
Mi a marha steakest kóstoltuk: a gőzölgő gazdag levest kanalazva csak úgy hömpölyögtek a húsok, a friss zöldfűszerek, a rengeteg tészta és minderre még pirított hagymapörc is került. Persze nem a bolti fajtából. Lime-ot készítettek be, ami szintén plusz pont a Good Morning Vietnamnak. Átütő Ízű levest ettünk, végre! Ugyanez mondható el a Tom Yum-ról (1090 forint) ami az eddig kóstoltakhoz képest egy fokkal fűszeresebb, pikánsabb verzió. Méretes garnélákkal, zöldfűszerekkel.
Literes leves után bármennyire kívánná a szem, ember legyen a talpán, aki még egy egész főételt elfogyaszt. A pirított bok choy marhával, jázmin rizzsel (1590 forint) és a pirított fokhagymás rák korianderes, kókuszos szószban (1890 forint) között vacilláltunk, ám végül a bok choy nyert. A hasonló helyektől eltérően nem répás-hagymás-káposztás forró serpenyő érkezett, hanem egy csírákkal is megfejelt, nem büfékre jellemző, vagány tányér, remek ízekkel.
Lezárásképp ugyan desszertet nem találtunk, de vietnami kávé és tea is szerepel az étlapon. Két ember 5000-6000 forintból bőségesen, szinte pukkadásig jól lakhat szuper friss alapanyagokból készített klassz vietnamival. Így kell ezt csinálni.
