Kollégaként fogadott minket Szatmári Zoltán, a GoodSpirit Whisky & Cocktail Bar és a WhiskyNet.hu kommunikációs vezetője: a Turista Magazin egykori főszerkesztője, kéktúrázó, világutazó és fotós az utóbbi évtizedben a minőségi gabonapárlatokra helyezte a hangsúlyt életében. A szeszsztori 2007-ben kezdődött, amikor Zoli nővére és férje, a közgazdászházaspár beleszeretett a whiskyk világába, viszont túl gyérnek találták a hazai kínálatot.
A közgázos észjárás piaci rést és komoly minőségi spiritigényt észlelt: kisgyerekkel, bébiszitterrel nekivágtak, hogy letegyék egy hazai prémium whiskeyshop kínálatának alapjait – Zoli később csatlakozott be a családi vállalkozásba. Igyekeztek megkeresni és ha lehetett, meglátogatni a legnívósabb külföldi lepárlókat, kapcsolatokat építeni, megismerni a know-howt és betárazni a legmenőbb érlelt gabonaszeszeket – természetesen Skóciában töltötték a legtöbb időt. Az eredmény a legnagyobb hazai kínálatú offline és online whiskybolt lett a Veres Pálné utcában.
Emelték a tétet és néhány hete whiskyspoharukat is új szuperspirituszbárjuk megnyitása alkalmából. A Veres Pálné és a Nyáry Pál utca sarkán található multifunkcionális egységük egyszerre kínál bárként több mint 500-féle whiskyt, rumot, cognacot, armagnacot, gint, calvadost, tequilát, számos további minőségi töményt, és koktéljaikat, valamint helyben vásárlós és virtuális shopként mintegy 1100-féle párlatot. A hely rendelkezik egy 25 fős bérelhető nagy tévés kóstolóteremmel is, mely a GoodSpirit Whisky Akadémia-sorozatának ad helyt. A tulajdonosok ars poeticájának ugyanis ugyanolyan szerves része a kulturált alkoholfogyasztás propagálása és a minőségi párlatismeretek terjesztése, mint a whiskykészítésnek a fahordós érlelés.
A Whiskynet nemcsak a munkaerőt, de vásárlóit is képzi: értő whiskyakadémikus közösséget építenek hazai és nemzetközi szakemberek meghívásával. Olyannyira, hogy a személyzet néhány tagját a törzsvásárlói kemény magból igazolták. Az okos whiskytársadalom nevelésének másik fontos pillére, sőt intézménye a hihetetlen népszerűségnek örvendő – immár hatodik alkalommal megrendezett – Whisky Show. A 2 naposra duzzadt szeszfeszt mintegy 60 kiállítójának standjait és a 10-15 kóstolóelőadást ellepik a whisky- és ginőrültek minden év október-novemberében a Corinthiában. Apropó gin, Zoli elmondásából nagyon úgy tűnik, hogy a borókás szeszes ital lesz a következő évek új spiritsztárja: követve a trendet, a tulajok létrehozták a 100-150-féle gint kínáló ginnet.hu-t és már külön teraszt szenteltek a tonik híres házastársának a legutóbbi show-n.
A GoodSpirit pult mögött álló kollégái valóban jól képzettek és elkötelezettek, amit mi sem bizonyít jobban, mint a számunkra csaknem 600 italból fürgén rögtönzött 9 tételes whiskykóstoló, melynek során egyikük testi épsége kockáztatásával védett és varázsolt elénk egy öreg skót nedűt a plafonig rakott fémpolc létrájáról leesve, majd tovább mosolyogva. De kinek a keze ne markolná erősen a palackot, ha többhavi fizetése bánhatja a rossz mozdulatot. A szortiment legborsosabb árú whiskyje, egyben korelnöke, a Glenfarclas 1955-ös scotch-a. Palackára 1,2 millió forint. Mi nem kockáztattuk újságírói fizetésünket, de bárki bevállalhat egy pohárkával a GoodSpiritben. A 40 éves változat palackja egyébként már 200 ezer forintért a miénk lehet.
A degusztációt szigorúan a Glencairn whiskykóstoló-pohárból végeztük az önfeláldozó kolléganő útmutatása szerint. A párlat a pohárban szobahőmérsékletű. A folyamat hasonló mint a bornál: egy kicsit pörgetünk, szemrevételezünk, finoman szaglászunk, majd kis kortyot a szájban tartva kóstolunk. A szakemberek nem javasolják, de eleget tesznek a kérésnek, ha valaki kér jégkockát – egy kicsit hibernálja az ízlelőbimbóinkat. A főzőmesterek egy-két csepp víz hozzáadását ajánlják, mert így az ital jobban “kinyílik” – kipróbáltuk, és valóban! De lássuk, mit kóstoltunk – a legtöbbet természetesen csak a tekintetünkkel, mert nem akartuk a fejreállást megkockáztatni. (A folyamatos vízfogyasztás erősen javallott!)
Nagyon messziről indítottunk a japán Suntory Hakushu 12 éves single maltjával, majd a skót Kilchoman egyik tételét követte az ír Teeling lepárló egyik remeke – a skótok kétszer, az írek háromszor párolnak le, előbbiek whiskynek, utóbbiak whiskeynek írják. A már bezárt Port Ellen Gordon&Macphail forgalmazta jelentős eszmei és anyagi értéket képviselő termékét és a már fent említett 40 éves Glenfarclast csak szemmel vertük. Nem úgy a világ legfüstösebbjének tartott skót Octomoret, egy calvadoshordóban érlelt írt, a GoodSpirit kérésére tokaji hordóban “finiselt” Wilson&Morgant és talán a legegzotikusabb és legsötétebb színű sherrys hordós tajvani Kavalant. A használt hordós érlelés adja a whisky lelkét és az “angyalok jussát” is – ez az a veszteség, ami az érés során elpárolog. Az elillanó éves deficit a Brit-szigeteken 2-4%, míg a jóval melegebb Tajvanon 16%. Egy trópusi párlat éppen ezért sötétebb és nem is érlelhető olyan sokáig, mint brit társa – szó szerint elpárologna.
Mi sem távozhattunk anélkül, hogy legalább szemügyre ne vegyük a GoodSpirit néhány egyéb italkülönlegességét, mint a csirkemellen átszűrt Pechuga Mezcalt vagy a 31-féle növényből készülő The Botanist és a főként skót őshonos fajokból összeállított Caorunn gint. A királyi család borókás italát, az No. 3-at 1698 óta készíti a londoni St. James Street 3-ban a Berry Bros & Rudd, a főváros legrégebbi bor- és szeszkereskedő cége. De láttunk még armagnacos hordóban érlelt rumot, kezünkbe vettük a chicagói Koval kölesből készült gluténmentes whiskeyjét. Hivatalosan két magyar “viszkink” is van a piacon: a Békési és az Agárdi malátából készült 12 éves single barrelja. (Nemsokára egy gemenci főzde is kijön a kukorica- és rozspárlatával.) A bár egyik legnagyobb sztárja az Arran krémlikőr, amelynek kifejezetten jól áll a jég. A ház koktélosa gondoskodott róla, hogy tüzesen távozzunk: saját koktélkreálmányához tölgyfacsipszet pirított és így füstölte meg a poharat. Abszurdnak hangzik, de igaz: a "Viszkis" is törzsvendége a GoodSpiritnek és az amerikai vonalat szereti. Mi a White Negro Twist ízével a szánkban távoztunk.
