Egykoron Európa legjobb koncerthelyszíne volt, majd porig égett – a Budapest Sportcsarnok története

Hosszú döntéshozatal előzte meg a Budapest Sportcsarnok (eredetileg Budapest Nagy Sportcsarnok) felhúzásának ötletét. Egészen az 1940-es évekig, a NemzetiSportcsarnok építésének környékéig kell visszamenni az időben: ekkor már kijelölték a majdani BS helyét, végleges elhatározás azonban csak 1974-ben született. A leningrádi sportpalota mintájára tervezett sportcsarnok mellett még sportszállót és buszpályaudvart képzeltek el oda, míg a férőhelyeket illetően először 15 ezres arénában gondolkodtak, amit aztán 12 ezresre redukáltak.

Az 1.7 milliárd forint beruházási költséggel bíró épület terveit egy sokszoros magyar bajnok atlétának, KissIstvánnak köszönhettük. A kivitelezési nehézségekkel kezdődött építkezés – szovjet segítséggel – 1978 márciusában indult. Ehhez 144 lakást kellett lebontani a közelben, az itt lakók az Örsvezértere környéki és az újpalotai panelházakba költözhettek. Társadalmi munkában összesen 20 ezer fő szorgos kezeinek köszönhetően épült fel a sportcsarnok majdnem 4 év alatt, melyet végül 1982. február 12-én adtak át.

Akkoriban korszerűnek számított (egy évvel később Európa legjobb koncerthelyszínének is megválasztották), jégpályaként, atlétikai pályaként, labdajátékokra, vásárokra, kiállításokra és persze koncertekre is alkalmas arénaként működött. Nézzük a számokat: a 26.5 méter magas, 12 000 négyzetméter alapterületű csarnokba 7000 széket szereltek fel a lelátóra, a kihúzható tribün további 3000 helyet biztosított, a küzdőtérre pedig még 2500 embert lehetett leültetni, így a maximális befogadóképessége pontosan 12 500 fő lett.A küzdőtér alatt pinceraktárak, állandó jégpálya és edzőterem, vele egy szinten kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Az első emeleti bejáraton juthatott be a közönség, ott helyezték el a ruhatárakat, a mosdókat és a büféket, akárcsak egy szinttel feljebb. A harmadik emeletet a 300 fős sajtópáholy és a később kibővült 24 főnyi riporterállás, a díszpáholyok és további irodák vették birtokba. A negyediken az épületgépészeti berendezéseket helyezték el egy 700 négyzetméteres kiállítóterem társaságában.

Az első koncerten két nappal a hivatalos nyitást követően a kanadai Saga zenekar lépett fel, az első jelentős sportesemény a február végi fedett pályás atlétikai magyar bajnokság volt. Abban az esztendőben a csarnok máris fajsúlyos sporteseményeknek adhatott otthont. Rendeztek asztalitenisz Eb-t, női kézilabda világbajnokságot, de az arénába kilátogatott 9 ezer néző aligha felejti el a június 20.-ai napot, amikor egy Európa-válogatott–Egyesült Államok férfi kosárlabda mérkőzésen

pályára lépett egy bizonyos Michael Jordan nevű 19 éves kosaras…1989-ben rekordgyanús eset történt: január végén egy csütörtöki napon a csarnok műszaki személyzete műanyag fóliával, parkettával és szőnyeggel borította le a küzdőtéri jégpályát és alig néhány óra alatt koncertteremmé alakította át az előző nap még hokipályaként működő BS-t, így a mit sem sejtő 12 ezer fős közönség önfeledten ugrálhatott az akkor világhírűnek számító Bros együttes buliján.

Mondani sem kell, a korszak legnagyobb külföldi zenészei közül rengetegen megfordultak a BS színpadán. Olyan nevek adtak emlékezetes koncerteket, mint Tina Turner, Johnny Cash, Elton John, Chuck Berry, az Iron Maiden (a parkolóban…), James Brown, a Pet Shop Boys, az Aerosmith, a Black Sabbath vagy a Queen…és a sor még sokáig folytatható.A mindenki által ismert tragédia 1999. december 15-én történt. Aznap hajnali 5 órakor futott be a riasztás a tűzoltóságra, hogy ég a BS tetőszerkezete, ráadásul a tűzjelző is későn jelzett. Kezdetben az épületben tartózkodó (és sértetlen) dolgozók próbálkoztak az oltással, aztán egyre csak érkeztek a tűzoltókocsik, összesen 32 jármű fecskendőjéből spriccelt a vízsugár. Mindhiába. Több órán át tartó küzdelem árán ugyan sikerült megfékezni a lángokat, ám az épület szerkezete rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett a tűzvész során. A több darabban, kiszámíthatatlanul leomló tetőszerkezet komoly veszélyt jelentett az oltásban résztvevőknek, de szerencsére senki sem sérült meg.

Kezdetben szándékos gyújtogatásra gyanakodtak, azonban később kiderült, hogy a katasztrófát a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. A keletkezett kár 10 milliárd forintra volt tehető. Arról szó sem lehetett, hogy újjáépítik a szinte teljesen megsemmisült épületet, mert a károk helyrehozhatatlannak tűntek. A tűz után egy ideiglenes szerkezetet húztak fel, hogy legalább az előre bejelentett és leszervezett rendezvényeket meg tudják tartani.A kormány később hamar eldöntötte, hogy a leégett csarnokot egy vadonatújjal pótolja. A pályázatot egy francia cég nyerte meg, amely kisebb csúszással, végül 40 milliárdos beruházással 2003. márciusára készítette el a BS romjain épült arénát, amit 2004-ben Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívóról neveztek el.