A szabad királyi városnak jogában állt azokat "beengednie", akiket csak akart. Azok a zsidó kereskedők, akik például Óbudáról a város centruma felé vették volna az irányt, nem minden esetben tudtak azonnal letelepedni a városfalon belül. Ehhez jó ugródeszka lehetett az Orczy-ház, mely báró Orczy József családjának tulajdonában állt. A mai Károly körútOrszágút névre hallgatott, jelentős volt az átmenőforgalma, így központi szerepet tölthetett be a városrész legnagyobb összefüggő háztömbje.
Több mint 140 lakás, 37 raktár, két zsidó mikve, 2 imaház, iskola, sírkőfaragó műhely, óriási borospince, nyomda, glatt kóser vendéglátóhely, kávéház, számos kisebb üzlet kapott helyet a tömbben. Gyakorlatilag a kor "plázájaként" és kultúrházaként is működött, azzal kiegészülve, hogy az Orczy-házban lakásokat is találtunk.
Stratégiailag fontos pontja volt az Orczy Kávéház, mely már 1785-től nyüzsgő kereskedelmi centrumként üzemelt, a kávémérés mellett természetesen. Gabonatőzsde ment itt, a céhes zsidók a hangos térben üzleteltek. Később az irodalmárok is megtalálták maguknak a központi helyen lévő sokszínű találkozóhelyet. A házon belül bőrbörzéket is tartottak, a legizgalmasabb mégis az úgynevezett "tanítóvásár" volt, mely valóban azt jelöli, amire gondolunk. Felkészültebbnél felkészültebb fiatal és idősebb tanítók várták, hogy a tehetősebb családok kiválasszák őket és hozzájuk szegődhessenek.
Egy korabeli fotográfiából kiindulva egészen hasonló lehetett az Orczy-ház szerkezete, mint a még ma is álló Király utcai XIX. századi műemlékházaké. Tisztább képet kapunk a kor építészetéről és hangulatáról, ha felkeressük ezeket a házakat, például az egyik legszebben karbantartott és állagmegőrzött épületet, a 9-es számot, mely ma az Arioso virágbolt és kávézó otthona.
