Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Kultúra

Felbecsülhetetlen kincsek, benőtt sírboltok – bejártuk a Kozma utcai izraelita temetőt

A Kozma utcai izraelita temető az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban, ennek oka a régi temetők felszámolása volt. Jelenleg ez Magyarország legnagyobb zsidó temetője, ahol körülbelül 300 000 ember nyugszik, a területen pedig felbecsülhetetlen építészeti kincsek találhatóak, néhányuk sajnos rendkívül rossz állapotban.

1893-ban nyílt meg a Kozma utcai izraelita temető, amelyhez 1891-ben hozzáépült a már ikonikus, mór stílusú, fehér ravatalozó, melyet Freund Vilmos tervezett.

Az új területen a Váci úti temetőből áthozott exhumáltakat temették el először, valamint ekkor került kialakításra az első rabbi-parcella is, ahol olyan emblematikus rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató, Kunitzer Mózes budai főrabbi, vagy az első magyar nyelvű szertartást megvalósító Kohn Sámuel főrabbi.

A hatalmas terület más hírességeknek is végső nyughelyet adott, itt lett eltemetve többek között Wittmann Viktor, a magyar repülés úttörője, Bródy Sándor magyar drámaíró, az ország első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd, valamint a világhírű magyar autóversenyző, Hartmann László is.

A második világháború után a holokauszt mártírjai, illetve az első világháború hősi halottjai is itt nyugszanak.

A hírességek és hősök mellett itt helyezték végső nyugalomra a századforduló, valamint a XX. század zsidóelitjét is, akiket a temető falai melletti, néha igen látványos mauzóleumokban temettek el: ilyen például a Brüll család kriptája, amely Gerster Kálmán tervei alapján készült, de érdemes kiemelni még a Zsolnay-elemekkel borított Schmidl-mauzóleumot, illetve a Gries-mauzóleumot, amelyet Róth Miksa mozaikjai díszítenek.

A Gries- és a Schmidl-mauzóleumok védettek, műemléknek számítanak.

Sajnos a sírok, illetve épületek gyakran igen rossz állapotban vannak, ez főleg annak tudható be, hogy nincsenek hozzátartozók, de az óriási területen szinte lehetetlen is lenne a karbantartás.

A növényekkel benőtt sírok azonban nem mindig az elhanyagoltság jelei: a zsidószokások szerint a növények jelenléte a tisztelet jele, és még akkor sem lehet elszállítani őket, ha azok lekerültek a sírról.

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A