A híres Orient Express elsőként teremtett vasúti összeköttetést Nyugat-Európa és az egykori Oszmán Birodalom között: az 1882-es kezdetekkor Párizs és Bécs között közlekedett, majd a következő évben Budapestet is érintve érte el Konstantinápolyt, a mai Isztambult. Az évtizedek alatt számos változatban létezett, volt, ami Párizsból indult és volt, ami Londonból, de egy dolog sosem változott: a luxus. A vonatra ugyanis csak első osztályú jegyet lehetett váltani.
Agatha Christie krimiíró, Marlene Dietrich színésznő, Szergej Gyagilev, az orosz balett megalkotója és Mata Hari kalandornő is a híres luxusvonat utasai közé tartozott. Na, meg unatkozó milliomosok, diplomaták, kereskedők, kémek és szerencsevadászok ezrei utaztak a kényelmes kocsikban az évtizedek során.
Kései utódja, a Golden Eagle Danube Express 13 kocsija a budapesti Nyugati pályaudvarról kiindulva egészen az iráni fővárosig, Teheránig közlekedik. A 6800 kilométeres utat 13 nap alatt küzdi le a maximálisan 120 kilométer/óra sebességre képes vonat, az utasok pedig számos nevezetességnél tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt.
A kocsik egységesen kék- és a krémszínű festést kaptak, a "zászlóshajónak" számító, idén felújított étkezőkocsi Albert Flórián, vagyis a Császár nevét viseli.
A 70 külföldi utas - többségében amerikaiak, ausztrálok, britek és kuvaitiak - ellátásáról 33 fős, magyar személyzet gondoskodik: 4 szakács, 6 pincér, 11 utaskísérő, 3 fő mosogató, 2 fő műszaki személyzet, egy zongorista, egy forgalmi kísérő, és végül egy vonatmenedzser. A személyzetet új, elegáns, egységes egyenruhába öltöztették, a nőket az iszlám öltözködési szokásoknak megfelelő kiegészítőkkel látták el.
Az első útra minden jegy elkelt, ezekért egyenként 10-15 ezer dollárt kellett fizetni.
