Budapest arcai – Sydney van den Bosch, Miss Earth Hungary

WLB:Egy hónapjaért véget a Magyarország Szépe, melyen a Miss Earth Hungary címet nyerted el. Mennyit változott az életed azóta?
Sydney van den Bosch: Eddig is nagyon pörgős életet éltem, kevés szabadidővel. A verseny óta még nehezebb a feladataimat összeegyeztetnem, de egyáltalán nem bánom, mert életem eddigi legboldogabb szakasza zajlik.
WLB: Több a megkeresésed?
Sydney van den Bosch: Egyelőre még a versennyel kapcsolatos felkéréseknek próbálok eleget tenni, a saját munkámra nem igazán jutott időm, például az e-mailjeimet se nagyon tudtam megnézni.

WLB: Gondolom, a „pasimegkeresések” száma is megnőtt…
Sydney van den Bosch: Azok mindig is voltak… (nevet) Nem vagyok egy ismerkedős típus, de a bókokat persze szívesen fogadom. Inkább nőktől, azok a fontosabbak.

WLB: Egy évvel ezelőtt is indultál a királynőválasztáson, de ahogy az idei bemutatkozó kisfilmedből is kiderült: azt nem igazán vetted komolyan. Mit kell ezen érteni?

Sydney van den Bosch: Tavaly én voltam a legfiatalabb versenyzője a műsornak. A barátnőmmel (Kárpáti Rebeka, a későbbi győztes – a szerk.) úgy jelentkeztünk, hogy ültünk este egy étteremben, amikor szóba került a verseny, és azon morfondíroztunk, benevezzünk-e vagy sem.

Először nem erőltettük, mert azt gondoltuk, megkapjuk majd a szokásos, szépségkirálynőkkel kapcsolatos sztereotípiákat, aztán rájöttünk, hogy itt van két belevaló csaj, akik szeretik az életet és próbálnak pozitív példát mutatni a fiataloknak, akkor meg miért ne. Bekerültem a felkészítő táborba, ami nagyon jó buli volt, tele sok vicces és kedves lánnyal, akikkel elpoénkodtuk az egészet, főleg én. Nem igazán vettem ki a részem a feladatokból és hát megfizettem az árát, úgymond.

WLB: A 2014-es választást ellenben a helyén kezelted, és lám, szó szerint siker koronázta az erőfeszítéseidet. Az eredményhirdetésnél látott reakciód alapján viszont nem számítottál rá.
Sydney van den Bosch: Így van, szerintem az én reakcióm volt a legőszintébb (nevet). Talán jobban örültem neki, mint bárki más az elmúlt években. Tavaly akkora pofonként éltem meg, hogy nem nyerhettem – teljesen jogosan, persze – hogy idén nagyon meg akartam mutatni. Plusz be akartam bizonyítani, hogy a nevem ellenére (mert korábban „megtaláltak” már ezért) magyar vagyok és itt a helyem, valamint a külföldi versenyeken is igazolhassam, hogy a mi lányaink a legszebbek!

WLB: A Miss Earth 2014 világdöntője novemberben lesz, bemutatnád röviden a versenyt?
Sydney van den Bosch: A Miss Earth az öt legnagyobb világverseny közé tartozik. A Miss World a legkomolyabb közülük, de ez is igen rangosnak számít. Nagyon várom, mert mindig valamilyen egzotikus helyen rendezik, idén a Fülöp-szigeteken tartják.

WLB: Hogyan készülsz rá? Az Instagram-képeid alapján rengeteg konditermi edzéssel.
Sydney van den Bosch: Igen, a Fitbalance Berkes Team-mel edzek Berkes László irányításával. Soha nem éreztem magam ilyen jól az edzéseken, mint most. Szigorú étrendet és diétát kell tartanom, ami persze nem azt jelenti, hogy éheztetnek. Négy hónapom van a versenyig, ez alatt szeretnék egy szép, kidolgozott testet formálni, mert úgy gondolom, ez felkeltheti a figyelmet például a bikinis alversenyen, amit megrendeznek ott is. A célom, hogy bekerüljek a top 10-be.

WLB: Szerinted mire elég itthon egy Miss Earth Hungary cím, mit tudsz belőle hasznosítani?
Sydney van den Bosch: A karitatív célok nagyon fontosak, világ életemben a jótékonysági ügyek mellett álltam főképp anyukámék révén. A szépségiparban szeretnék dolgozni, illetve a szüleimnek van egy vállalkozása és azt is szeretném majd tovább vinni.

WLB: Tehát nem célod belépni a celebvilág kapuján?
Sydney van den Bosch: Nem…A médiában sem akarok elhelyezkedni, és a műsorvezetés sem vonz.

WLB: Beszéljünk egy kicsit rólad. Halászteleki vagy, ott is nőttél fel?
Sydney van den Bosch: A fővárosban születtem, aztán elköltöztünk Lakihegyre. Tizenkét éve élek Halászteleken, Szigetszentmiklósra járok suliba, a Kardos István Általános és Közgazdasági Szakközépiskolába. Igen, még szakközépbe, mert nyolc évesen kezdtem az iskolát, ráadásul évvesztes is vagyok. Szeretnék továbbtanulni és elsajátítani még egy nyelvet, az olaszt. Amúgy imádom Budapestet és Halászteleket - utóbbi nyilván teljesen más, sokkal nyugodtabb. Lényegében pihenni járok haza és olyankor csak a családomra koncentrálok.WLB: Ami elég nemzetközi.
Sydney van den Bosch: Igen. Édesapám holland, a nagymamám francia származású, a keresztapám pedig olasz! Jártam sokszor Hollandiában, ennek ellenére a külföldi rokonokhoz viszonylag ritkán jutok el, ugyanis állandóan Budapestre akarnak jönni, így rendre lemaradok a külhoni nyaralásokról, mert ők jönnek hozzánk és töltik el nálunk a szabadságukat.

WLB: Hová viszed őket, ha itt vannak?
Sydney van den Bosch: Általában a kedvenc helyeimre. Ilyen a Lánchíd környéke, ahonnan pazar a kilátás a Citadellára, valamint a Budai Vár szintén kötelező látnivaló.

WLB: És ha a barátnőiddel csajos estét tartotok, hová mentek?
Sydney van den Bosch: A Lánchídnál nyílt új szórakozóhelyek a kedvenceink, általában ott kötünk ki, vagy a Bazilika környéki helyek valamelyikében.

WLB: Van, ami esetleg nem tetszik Budapestben?
Sydney van den Bosch: Annak nagyon nem örülök, hogy rengeteg régi épületet nem renoválnak. Akad néhány magánkézben lévő ház, például az Andrássy úton, amelyek ugyan nem hevernek romokban, de igazán fel lehetne újítani őket.

WLB: Hogy megy a holland nyelv?
Sydney van den Bosch: Ez egy kényes kérdés…(nevet). Három éves koromig apukám hollandul, anyukám magyarul beszélt hozzám, ők egymással angolul társalogtak. Mindez annak a rovására ment, hogy a három nyelvből egyiket sem tudtam rendesen használni. Kisgyerekként próbáltam belőlük valamiféle szlenget összehozni, aminek az óvodában nem igazán örültek. Hiába jártam angol csoportba, a beszédemben volt egy kis holland és egy kis magyar is. Végül anyuék úgy döntöttek, legyen két nyelv: az angolt használom az oviban, ők ugye egymást között szintén ezt preferálják, a magyar pedig megmaradt anyanyelvnek. Természetesen szeretnék majd rendesen megtanulni hollandul. Egyébként, amikor Hollandiában vagyok, gyakorlatilag mindent megértek, bár reagálni angolul szoktam.

WLB: Modellkedéssel is foglalkozol. Ez hogy jött? Téged is az utcán fedeztek fel, mint Palvin Barbarát?

Sydney van den Bosch: Hasonló a sztori (nevet). Édesanyám egyik legjobb barátnője régebben modellként dolgozott. Olyan 8-9 éves lehettem, amikor elkísértem egy castingra, ami kb. azt jelentette, hogy vigyázott rám. Odajött hozzám az ügynöke, aki odáig volt, hogy ilyen szép kislányt még nem látott, ám mielőtt kipróbálhattam volna magam, anyukám közbelépett, mondván: első az iskola! Aztán, esetleg ha úgy adódik, hogy valami csoda folytán ismét felfedeznek, akkor áldása rá, de a tanulás sokkal fontosabb. Kicsit le is törte a szarvamat ezzel; úgy éreztem, vége az álmaimnak, ami a csillogást-villogást illeti és maradok a tanulásnál. Három-négy évvel később jelentkeztem egy modellképzésre, ahol meg azt mondta a fotós, hogy ezt felejtsem el, kezdjek el inkább dolgozni, ő majd segít. Ő volt Sulyok László és neki köszönhetem azt, hogy most itt tartok. A dolgok később jól alakultak, kaptam többek között filmes felkéréseket. Nagyon megtetszett ez a világ és a forgatások után döntöttem úgy, hogy ezt is szeretném csinálni.

WLB: Mely produkciókban láthattunk?

Sydney van den Bosch: A Selection című, az ókorban játszódó filmben volt egy kisebb szerepem: egy madame szobalányát alakítottam, aki mindenféle piszkos ügyet kihallgat. A film még nem jutott el a nagyközönséghez a Drakulával egyetemben, amelyet itt forgattak Budapesten. A legkomolyabbnak a Herkules számít, amit szintén a fővárosban vettek fel, viszont kicsit csalódtam, mert a szöveges részemet végül kivágták. Kisebb jelenetekben azért feltűnök.

WLB: A főszereplővel, Dwayne „The Rock” Johnsonnal találkoztál?
Sydney van den Bosch: Persze, beszélgettem is vele, nagyon szimpatikus volt!

WLB:
A nevedet viselő ausztrál városban jártál már?
Sydney van den Bosch: Nem, és ezt nagyon sajnálom. Novemberben ugye a Fülöp-szigeteken leszek, ami már „majdnem” ott van, úgyhogy lassan közeledek az egyik álmom felé, hogy Sydney-be is eljussak.