WLB: Csillagtérkép a címe a stúdióalbumnak. Mire utal ez a mesebeli kifejezés?
Mókás, de úgy alakult, hogy majdnem mindegyik dalban elhangzik a csillag szó, vagy szimbolikusan, vagy direkt módon. Másrészről pedig egy olyan új formátumot próbáltam ki, amit eddig még sosem. Annyi zeneszerzővel, producerrel, zenésszel dolgoztam együtt, mint égen a csillag. Segítségemre volt Toldi Milklós (Kaukázus, Magashegyi Underground), Rakonczai Viktor és Szabó Zé, Takács Zoltán Jappán, ( Heaven Street Seven, Soerii & Poolek) Tariska Szabolcs (Amorf Ördögök, Péterfy Bori & Love Band, Magashegyi Underground) Pater Sparrow, Hujber Szabolcs (Bohemian Betyars, Péterfy Bori & Love Band) és Fátyol Kamilla is, édesapám és Müller Péter Sziámi mellett. Érdekes elegy lett, de amennyire eklektikus a névsor, annyira egyben van az album.
WLB: Sokkal családiasabb munkához szoktál, nem volt nehéz ennyi emberrel együttműködni?
Bevallom, kicsit tartottam tőle, de nagyon élveztem ezt az új szituációt. Két év munkájáról beszélünk, a lemez egyik felének dalait már eleve ismeri a közönség. Plusz jobbára a művészek kerestek meg engem, érezték a stílusomat, tetszett nekik és ebből szerettek volna még többet kihozni. Hízelgő dolog ez, ilyen profi csapattal dolgozni pedig felemelő érzés. Édesepám azt mondta, hogy ilyen felállásban ez az utolsó évünk együtt, szóval szoknom kell másokat is, jön az utánpótlás.
WLB: Segítségedre lesz édesapád a kiválasztásban?
Apa szakértelmének, értő füleinek segítségével tanultam ki a zenészmesterséget, végig velem volt a színpadon. Most elengedi majd a kezem és helyébe lép más, aki nem pótolja majd, sokkal inkább egy új korszakot nyit. Vannak már a fejemben nevek, de még nem tudom, ki tart majd velünk, új gitárosként. Hiszen nem csak nekem kell megfelelnie. Szóval, izgalmas időket élek: új lemez, nyári fesztiválok, átalakulás…nem unatkozom.WLB: A VOLT Fesztivál lineupja már színpadokra lebontva megvan. Tavaly a korai időpont ellenére rengetegen voltak a koncerteden.
Nem tagadom, a VOLT
a szívem csücske, régóta. A szervezői brigád hozzáállása, profizmusa, az évről évre rangosabb fellépők és a közönség teszi csodálatossá. Idén az Icona Pop, a Hatebreed és Woolkid előtt lépek majd fel a Petőfi Rádió Színpadán. Saját magamat is irigyelném, komolyan mondom. Nagyon nagyon várom. Nem csak a koncertünket, hanem a többi fellépőt is.WLB: Milyen zenéket hallgatsz a legszívesebben?
Több mint vegyes a kedvencek listája. A 2Unlimitedtől is szívesen meghallgatom a No limitet, imádom a Whirlpool Productionst, jöhet a London Grammar, csípem a francia elektrot, a houset, a technot is. A lemez készítésének utolsó felében például a kedvenc “nagyöreg” díváimat hallgattam. Kylie: Can’t get you out of my head, Madonna: Ray of Light…sokat hallgattam ezeket a számokat. De van, hogy Katona Kláritól, Koncz Zsuzsától merítek energiát. Hétvégi, vidéki pihenés közben, vagy egy esti Duna-parti séta alatt.
WLB: Ha már Duna-part: Szereted ezt a várost? Mióta élsz itt?
Középiskola után jöttem föl rögtön Zalaegerszegről, divattervezést tanulni a MODART Művészeti és Divatiskolában. Beköltöztem Újlipótvárosba, 2-3 évet éltem arra, aztán jött a Semmelweis utca, majd Andrássy út, és nemrég jöttem át a budai oldalra. Itt nagyobb a nyugi, jobban tudok pihenni. Az éjszakai zenész élet azért sok arcát megmutatta nekem, jó egy kicsit szusszanni és programként kezelni, ha felszállok a “négyeshatosra”. Szeretem Budapestet, megvannak a kedves helyeim: a Kopaszi-gát környéke, vagy a Calgary nevű totál szürreális kiskocsma, a Frankel Leó utcában. Odavagyok a Belgrád rakparton lévő Trattoria Toscana
paradicsomleveséért.
WLB: Művészkocsma és zene, felmerül a kérdés, hogy a munkád mellett marad-e még energiád a szórakozásra, bulizásra?
Persze! Nemrég voltam például az Akvárium megnyitón. Nagyon tetszett a hely, remélem vigyázunk majd rá. El szerettem volna jutni az A38-ra Anna Calvira, de béna voltam, és mire észbekaptam, lecsúsztam róla. Elég sűrűn maradok otthon filmezni, a barátaimmal főzőcskézni, beszélgetni. Szerencsére ők is Budapesten vannak, nem kell túráznom. Sőt azt gondolom, hogy nekem is Budapest már az otthon. Szeretem Zalaegerszeget, mindig szükségem van egy kis Balatonra is. A káptalantóti piac
nagy kedvencem. Lilla barátnőmmel sokat turnézunk: kocsiba szállunk és felfedezzük az országot. Bezzeg régen még Budapest volt a kirándulásaim célpontja…egyszer el fel is szöktem busszal!
WLB: Szökés a nagyvárosba, felügyelet nélkül?
Úgy ám! A barátnőmmel keresztbe-füllentettünk: ő nálam, én nála…és felszöktünk Pestre, a Kultiplexbe! Szülinapom volt és hatalmasat buliztunk…a hazautat pedig végigvihogtuk, hogy mekkora sztori lesz ez majd később. Az olyan nagylányos és felszabadító érzés volt. Azt hiszem, volt még egy ilyen tökéletes pillanatom: Girls and mathematics buli volt - Visegrádig ment a bulihajó, a barátaimmal és egy csomó jófej emberrel voltam. Becsuktam a szemem, és arra gondoltam: minden egyben van, szól a zene, Budapesten élek, azt csinálom, amit szeretek. Ilyen tökéletes pillanatokra gyúrok…és remélem, hogy valakinek akár az egyik koncertemen is sikerül egy ilyet elcsípni!
