Mi minden kell egy jó budapesti víztoronyhoz?

A három legérdekesebb víztorony Budapesten alighanem a margitszigeti, a budafoki és a Csokonai utcai. Ha az utolsóra felkapod a fejed, akkor egyáltalán nem vagy egyedül. Kevesen tudják, hogy az Astoriáig ellátszó, firenzei lakótoronyhoz hasonló épület valaha a Blahán álló Nemzeti Színház víztornya volt. Ez a cikk csak a margitszigeti toronnyal foglalkozik – mert csak az nyilvános, legalábbis október végéig. Ezt mindenki ismeri, de kevesen jártak benne. Különösen azóta nem, amióta újjászületett.Útbaigazító jel

Az 1911-ben elkészült víztorony Pestről és Budáról is jól látszik – aki nem megy közel, annak elsősorban útbaigazító jel. A Margit hídtól induló kocogóknak nagyjából a szigetkör egyharmadát jelzi. A torony tetejéről messzire ellátni a fák szintje fölött, az Árpád híd pesti hídfőjének irányában bájosan kikandikál egy templom teteje.Két építész munkájaRay Rezső Vilmos (1876-1938) a víztorony svájci származású építésze Münchenben tanult, és legjelentősebb terveit a szecesszió tetőpontján készítette. Ő volt a Törley család házi építésze, ő tervezte a jelenleg üres Józsefvárosi Telefonközpont Horváth Mihály téri palotáját. Az első világháború után egy ideig Franciaországban élt, de aztán hazatért. Sok épületében alkalmazta az újdonságnak ható vasbetont.
Dr. Zielinski Szilárd (1860-1924) a hazai vasbeton-építészet atyja volt. A találmánnyal először az 1900-as párizsi világkiállításon találkozott. Amikor a víztorony anyagául nem akarták elfogadni a vasbetont, látványos demonstrációt rendezett: egy nagy vasbetonlemezre egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton kibír egy ekkora terhelést is. Ő maga a vasbeton lemez alá állt, annyira biztos volt számításaiban. Igaza lett, csak a víztartály nem bírta ki az ütközést, a tervező csuromvizes lett.

Víztorony- és vasútihíd-specialista lett, a Közmunkatanács és a Mérnöki Kamara elnöke is volt. Díjat neveztek el róla.Fotógaléria

A víztorony nem várt örömei közé tartozik a lépcsőházi fotógaléria. Azt használták ki, hogy a nyolcszögletű víztorony két pihenőjén nyolc-nyolc téglalap alakú, fehér, vetítéshez ideális felület van.

Úgy prezentálják a kiállítást, hogy mindig egyszerre nyolc irányban állhatnak a nézők, akik ugyanazt látják, de nem ugyanabban az időben. Egy időben mindig más kép látható mind a nyolc mezőben. Az első pihenőn három Kossuth-díjas fotóművész, Balla Demeter, Féner Tamás és Korniss Péter Budapest tárgyú képeiből látható válogatás, a másodikon a sziget történetéről szóló régi fényképek futnak (főleg a fortepan.hu gyűjteményéből). Aztán ahogy egyre feljebb haladunk az egyre szűkülő térben, állandóan változó fényjáték vonja el a figyelmet a lihegéstől. Összesen 35 projektort építettek be a víztoronyba.Kilátás odafentrőlAz igazi élmény azonban a kilátás, hét üvegajtó nyitva, a nyolcadik, Buda félé (legalábbis a 2013. évi Design Hét második sétája alatt) zárva volt. Ez a 27 méteres magasság már a fák fölött van, de mégse nevezhető szédítőnek, az innét jól látszó pesti és budai lakótelepi házak fölött már nem lehet ellátni. A felső szintre sajnos biztonsági okokból nem lehet felmenni. Pedig onnét talán Kőbányáig is ellátni, és kiderülne, hogy Pest egyáltalán nem olyan lapos, mint hinnénk, hanem enyhén emelkedik. Sinkovits Imre életrajzában olvasható, hogy „cserkész kármegfigyelőként” teljesített itt szolgálatot, de arra nem térnek ki, hogy a középső vagy a felső szinten állomásozott-e. A víztorony műszaki adatait itt lehet megtalálni. Mervai Márk (MTI) különleges fényképsorozatát meg itt.A Szabadtéri Színpad titkaiA kilátó 1977 óta műemlék, 2011 óta a Szabad Tér Színház üzemelteti. A Szabadtéri Színpad idén 75 éves, az első évek történetéről a Színháztörténeti Múzeum kiállításával emlékezik meg az épület külső peremén elhelyezett molinókon. Címe „Színház a lombok alatt – A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története, 1938–1943” De az épületnek egyéb, alig ismert díszei is vannak. Érdemes körbesétálni és elmerengeni a múlton. Még a háború alatt is hogy tudtak élni a budapestiek!