Szeretnél elvarázsolódni, új kalandokat keresni? Most induló kulturális sorozatunkban értékes és komoly, egyben szórakoztató dolgokat ajánlunk, szem előtt tartva, hogy ma már sokan vállalják őszinte kultúramániájukat, ahogyan a bor vagy a gasztrokultúra iránt érdeklődők sem szégyellik a szenvedélyükre fordított órákat.
3+1 a „magas kultúrába” tartozó élményt kínálunk, amelyek elcsíphetőek a színházakban, mozikban, múzeumokban, illetve könyvesboltokban.
A +1 tétel pedig mindig igazi kuriózum, amiről aligha hallottatok.
Térey János: ProtokollKevesen voltak, akik bíztak abban, hogy a költő 401 oldalas verses regényéből lehet élvezetes színdarabot írni. Sohase mondd, hogy soha! A sok kis jelenetben érzékletesen megjelenik Mátrai Ágoston, a Külügyminisztérium protokoll-osztálya vezetőjének nőügyekben bővelkedő élete. Közben elfeledkezünk arról, hogy az egész ötödfeles rímtelen jambusokban van írva, mint Az ember tragédiája. Mindvégig a színpadon van, a hátán viszi el az előadást a főszereplő Fekete Ernő, mint vendég. Hogy lehet ennyi szöveget megtanulni? ( Ha tetszett az előadás, jöhet az eredeti könyv.)
Meg kell nézni, mert
- különben életünk végéig azt gondolnánk, hogy egy hivatalban csak agyatlan gépek dolgoznak,
- Skultéti külügyminiszter szerepében Gazsó György egészen sokoldalú, a vadbaromtól, a nagy formátumú európai külügyérig mindent eljátszik,
- a zsebkendőnyi színpadon nem csak a minisztérium steril irodái férnek el, hanem az egész világ.
El kell olvasni, mert
- a főszereplő macskáját Leo-nak hívják, Tolsztoj tiszteletére,
- szerepel benne egy lázadó tinédzser, aki vicces naplót ír,
- a belső értékek dicséretét zengi, amit a fiatalok csak a maguk kárán tanulnak meg, vagy úgy se.
Látni kell, mert mint sok Woody Allen filmben, ebben is van valami meseszerűen kikerekített, sok mindent meg lehet tudni a női lélek finomságáról és a férfinem aljasságairól, minden gondunkról elvonja a figyelmet, hiszen ezek az emberek helyettünk szenvednek (ilyen viccesen).+1
Cserháthalápy Halápy Gábor: Első magyar sznobszótárNélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni.A szótárakról elhíresült Tinta Kiadó félig komoly kiadványa valójában az ellenkező célt szolgálja: az idegen szavak elkerülését. Nem az az igazi célja, hogy amennyiben az „igazol” szó nem elég elegáns nekünk, akkor rátaláljunk a verifikál, jusztifikál, attesztál, legitimál kifejezésekre, hanem ellenkezőleg, hogy mit használjunk a „fiktív” szó helyett? A könyv a következőket ajánlja: állítólagos, elgondolt, feltételezett, hamis, képletes, képzelt, kitalált, koholt, költött, látszólagos, névleges, valótlan, vélt. Ugye milyen gazdag a magyar nyelv? De ki rejtőzhet a szerzői álnév mögött? Ugye nem vettétek be, hogy ez egy igazi név?