A Vidámpark 175 éves története
A Vidámpark egyik őse, a 175 éves Vurstli, egy olyan 1800-as évek elején kezdődött spontán gerillaszerveződés, amely évről-évre egyre több mutatványossal és előadóval bővült. A legelső látványosság, és így tulajdonképpen a Vidámpark hangulatának megihletője, GrossingerLeopold volt, aki 1810-ben hozta ki a Ligetbe a körhintáját. 1815-ben csatlakozott hozzá a következő komoly játékos:
AloysSchmidt, aki különböző házakat épített fel produkcióinak, amelyek között pontos időt kidobbantó ló, különleges állatok és gólyalábas bemutatók is szerepeltek.Ezután egyre többen menekültek a fejlődő városi élet elől a Liget fái közé, hogy lazítsanak, vagy hogy keressenek egy kis pénzt.
Náhány év alatt olyannyira felfutott a környék, hogy sorra telepedtek le itt a céllövöldék, a körhinták és a színpadok, 1870-ben pedig már állt itt óriáskerék is. 1885-ben Ősbudavár makettvárosának megépítésével igazi szórakoztató komplexum lett a park, cirkusszal, tükörlabirintussal és jégpályával. Szinte az egész város ide járt kikapcsolódni.Miután a környék felkapott lett, a Bajorországból Pestre települt Meinhard család - kihasználva a piaci rést - 1908-ban felépítette a Vurstli mellé az AngolParkot, amely egészen modern színt vitt a szórakoztatásba. A területen volt sárkányvasút, amerikaimagasvasút, illetve elvarázsoltkastély, de több kiváló étterem és színpad is működött a válallkozó-család jóvoltából: itt lehetett például először görkorcsolyázni is. Sajnálatos módon ez a modernizálás azzal járt, hogy folyamatosan elvonzotta a vendégeket a Vurstlitól, amit az évek során többször költöztettek a Ligeten belül, és ahonnan sok mutatványos a Népligetbe költözött.Az első világháború végétől érthető módon a Vurstli és az AngolPark is komoly bevételkiesést szenvedett el, illetve már akkor is fenyegető sziluettként terpeszkedett mögöttük az Állatkert, amely különböző területi igényekkel állt elő. Az sem segített, hogy egy gyógyszálló építkezése is felmerült ezen a területen.
Ekkor már mindkét létesítmény sorsa sok ponton közös volt, annak ellenére, hogy más-más eszközökkel próbáltak kilábalni a gondokból: a Vurstli új mutatványokkal, az AngolPark pedig pénzzel és új fejlesztésekkel készült. Sajnos hiába.
Az államosított Vidámpark
A Vurstli a második világháború után már csak nyomokban működött, de még így sem kerülhette el a kegyelemdöfést, amelyet az államosítás és az AngolParkkal való összevonás jelentett. Ennek eredménye lett a mai Vidámpark, amit részben politikai okokból a moszkvai GorkijParkhoz hasonlóvá szerettek volna alakítani.
Az állami beruházás természetesen megtette a hatását, 1956-ban már 65 különböző játék működött itt, és a látogatók száma elérte a 2 milliót. 1960-ra ez a szám még ennél is nagyobb lett, a kezdetekhez képest a Vidámpark megtízszerezte a látógatóinak számát.Ezt persze hullámvölgy követte a játékok elöregedésével, az állami kasszára rótt terheket pedig a park önállósításával próbálták csökkenteni. A már önellátó komplexum számára ez 1970-től új, modern játékokat jelentett, amelyek el tudták tartani a régieket.
1984-re teljesen rendbetették a parkot, felújították az összes játékot, fejlesztették a koncepciót, például elkészült a Viharvasút sci-fi változata és újjáépült az Elvarázsoltkastély.A modern Vidámpark
1994-től a Vidámpark részvénytársasággá alakult, új burkolatot, környezetbarát megoldásokat is alkalmazott, illetve új játékok beszerzését kezdeményezte. Ekkor jött például az óriáscsúszda és az egyik nagy kedvencünk, a BreakDance, ami a mai napig tud meglepetéseket, és persze masszív hátfájást okozni.A nagy durranás 2000-ig váratott magára, ez pedig nem más, mint a LoopingStar, amelyet 20 kamion szállított a helyszínre. Ez már tudta a 75km/órával történő átfordulós trükköt is. Sajnos ezt pénzügyi és üzemeltetési nehézségek miatt 2009-ben el is bontották. Ekkor már jól látható volt a hanyatlás, amely végül a bezáráshoz vezetett, és ahhoz, hogy a területet az Állatkert kapja meg.Az utolsó napok
Mi magunk megkopott emlékekkel, valószínűleg utoljára léptünk be a Vidámparkba, ahol látszólag senki nem foglalkozik a szeptember 30-i zárással.
Az emberek ugyanúgy sikítanak, mint eddig, a Kukomotív játék nevét még mindig furának találjuk, a FlyingCircusre pedig ugyanúgy nem mertünk felülni, mint korábban.
Ezúttal viszont csalódnunk kellett a sok omladozó díszletben, a pattogzó festékben, az Elvarázsoltkastélyban, ahol sok minden nem működött már, és a mesehajókázás sem volt nagy élmény a rozsdás rácsok mögött senyvedő törpök és az eldobált cigicsikkek miatt. Még a Tükörlabirntusból is egy perc alatt kitaláltunk a pecsétes üvegeket követve.
Ezeket a hibákat a Végtelen történetben Fantáziaországot veszélyeztető “Semmi” jelenlétének tudtuk be, amely folyamatosan pusztítja a parkot.Eredetileg a Hullámvasút aljában található Horror labirintusba indultunk (ahol tényleg féltünk), de aztán kipróbáltunk mindent, amit csak lehetett, tekintettel arra, hogy nem tudjuk, mikor lesz erre legközelebb lehetőségünk.
Úgy gondoljuk, hogy nagy kincset fog elveszíteni Budapest a bezárás után, hiszen itt található például Európa legrégebbi lovaskörhintája 1906-ból, de a Barlangvasút és Európa leghosszabb favázas hullámvasútja is műemléknek számít.
