BlurHa a britpopban osztogatnának sztahanovista érdemrendet, Damon Albarn valószínűleg kapna egyet. A fáradhatatlan zseni nem csak életre hívta a világ legnépszerűbb rajzfilmes hip-hop figuráit (Gorillaz), együtt játszott az afrobeat legenda Tony Allennel és a The Clash gitáros Paul Simononnal a The Good, The Bad & The Queenben, de a Blur első két albumával lerakta (a Suede-dal együtt) a britpop alapköveit is. A dinamikus ritmusszekcióban (Graham Coxon elképesztő gitáros!) ott lüktet többek közt a The Kinks, a Small Faces és a The Jam. Albarn remek frontember, és ha szerencsénk van, a készülő új albumról is eljátszanak majd pár számot. Az anglománok ezt a koncertet várják a legjobban!
Enter Shikari
Döngölt már a földbe a
metalcore- os szélesterpeszes-oldalláncos
gitárriffek kel egy időben pár
gyomorrengető, falbontó basszus -szörnyeteg? Ha még nem, akkor Anglia egyik leghúzósabb exportcikkének a koncertje kötelező kör lesz. Az
Enter Shikari
ugyanis úgy ötvözi a
hardcore-alapú zenéket az elektronikus vadhajtásokkal
(legyen az dubstep, drum ’n’ bass vagy éppen trance),
csordavokálokkal , tiszta énekkel, hogy egyáltalán nem lepődünk meg, hogy több zenei szaklap is (NME, Kerrang!, Rock Sound) az elkövetkezendő évek egyik legmeghatározóbb zenekarának választotta őket. A politikai töltet és a remek szövegek mellett komoly ütőkártya még, hogy a banda legendás koncerteket ad, 2009-ben a
Download fesztiválon
még a body surf rekordját is megdöntötték.
Alex Clare
Mark Ronson találkozása a Major Lazerrel?
Bruno Mars basszusorientált alteregója?
Egy kicsit mindkettő. Alex Clare soulos, gospelos, érzelmektől duzzadó énekét ugyanis nem csak némi gitárral, hanem dubstep és drum ’n’ bass elemekkel is megtoldotta a két producer, Diplo és Switch. A sebzett szívű trubadúroknak nem kell megmaradnia a The Nationalnél, vagy épp a Szigeten szintén fellépő Nick Cave & The Bad Seedsnél, ha az elektronikához is húz a szívük. Nem is csoda, hogy a Too Close-t a Microsoft is felhasználta, az Internet Explorer 9 reklámkampányához. A rőtszakállú brit egyébként a zsidó vallási tradíciók szerint szervezi életét, így csak ritkán turnézik, szóval nem érdemes kihagyni a Szigetes koncertjét!
Camo & Krooked Reinhard Rietsch és Markus Wagner duójának nem kellett sok idő, hogy a drum ’n’ bass stílus legtehetségesebb párosaként emlegessék őket. 2007-es megalakulásuk után három évvel már a stílus egyik fellegvárának számító Hospital Recordshoz szerződtek, és olyan úttörők nyilatkoztak róluk elismerően, mint Goldie vagy Grooverider. Ráadásul abban az évben első, Above & Beyond című lemezükkel rögtön meg is nyerték a legjobb feltörekvő DJ-knek járó díjat a Drum And Bass Arena Awardson. Egy évre rá pedig második lemezükkel (Cross The Line) pedig a legjobb producereknek járó díjat vitték el. Dobbasszus, drumsteppel és dubsteppel nyakon öntve, slágeresen, lélekkel.
Bad Religion
A kaliforniai punklegenda az egyik legjobb igazolása annak, hogy a stílus nem csak az agresszióról, gyorsaságról és a különösebb gondolkodást nem igénylő szövegekről szól. A Greg Graffin által vezetett banda (aki egyébként a színpadon kívül biológus) nem csak minden idők egyik legjobb dallamos punklemezét jegyzi (ez a kilencvennégyes Stranger Than Fiction), hanem fogós dallamok mellett sosem hanyagolja el a társadalomért aggódó, környezettudatos dalszövegeket sem. Persze utóbbiról könnyű elfeledkezni, amikor a banda idei, True North albumával jön hozzánk, amelyet rengeteg kritika a kétezres évek legjobb Bad Religion lemezének kiáltott ki. Azoknak, akik kíváncsiak rá, milyen lenne Darwin, ha az evolúció-elmélet helyett a gitárért nyúlna, ők adják meg a választ.
