Budapest senkit sem hagy hidegen, így korántsem sokkoló, hogy keserédes romantikája, taszító vonzereje, szerethető végletessége hosszú évszázadok óta inspirál teljes művészgenerációkat. Alábbi, zeneközpontú összeállításunkban Budapestről mesélő előadók Budapest által ihletett dalait táncoljuk körbe, és a változatosság kedvéért néhány különcöt is színpadra szólítunk.

Cseh Tamás – Bereményi Géza – Másik JánosA 2009-ben elhunyt Cseh Tamás és állandó alkotótársai, a szikárságukban kifejezô dalszövegeiről ismert Bereményi Géza, illetve a zeneszerzőként és előadóként is jeleskedő Másik János nem csupán egy korszak, de egy város krónikásai is voltak.
Budapest című dalukban mindkettőből keserédes kóstolót kapunk. A hétköznapi ember egyszerű, szürkeárnyalatú jelenébe nosztalgia, elvágyódás, valamint groteszk kommunizmus-fricskák keverednek­. A városra és annak lakóira jellemző kettősség a dalban is felüti a fejét, hiszen az ambivalens Budapest-szeretetről árulkodó költői kérdésekre nem érkezik válasz.

A Forró város a legnépszerűbb Cseh-Bereményi-Másik koprodukciók közé tartozik, és szintúgy a melankólia jeles képviselője. A fülledt városról, fülledt viszonyról és zsúfolt Lánchídról mesélô sorok nem csupán titokzatosságot, de baljós hangulatot is árasztanak, és talán egy kudarcra ítélt viszonyról mesélnek. A talákozunk a hídon a viszony átmeneti, két véglet közötti mivoltáról árulkodik, a Nap lángoló pupillaként való aposztrofálása a bujkálásról mesél, míg a jelek szó repetitív használata, továbbá az, hogy mindegyik lélegzet halálos, a közelgő és nem éppen idilli végkifejletről rántja le a leplet.

Az Aluljáróérzés maga a reggeli tülekedés a metrón, a belsőzsebből sietve előkotort bérlet, a Deák téri aluljáró hobózenész-kompániája, a kartontáblával és kutyával kéregető hajléktalan, a virágárus néni, a suli után lézengő gimis banda és a munkából hazasiető embermassza, amelyben nap mint nap elkeveredünk.Pannonia Allstars Ska Orchestra

Akárcsak az imént tárgyalt triumvirátus Budapestről regélő szerzeményei, a PASO is jó adag iróniával és realitásérzékkel fűszerezte e főváros-centrikus dalt. Mind a reggae-alap és a versék hangulata, mind peddig a versék hangulata és a Duna hullámzását (plusz József Attila híres programversét) eszünkbe jutattó refrén könnyedsége között éles ellentét feszül. Nem szokásunk elcsépelt frázisokkal dobálózni, de a dal tulajdonképpen egy valósághű körkép a budapesti dzsungelről – szmogriadóval, térfigyelő kamerával, szamurájkarddal, a hajnali villamos emberszagával, újságpapírból készült hálószobával, és a blokkolós Gyuri bácsit felidéző Budapest, de csodás-tômondat maró iróniájával.Akkezdet Phiai

Akkezdeték Budapest-ódája is arra az elvre épül, mely szerint egy vallomás akkor szép, ha igaz – még abban az esetben is, ha a tartalma nem feltétlenül vonzó. A közép-európai kisebbségi komplexusról, az empátiára, toleranciára és odafigyelésre éhes nagyvárosi mindennapokról, továbbá a szegénység és a fényűzés párbajáról filozofáló, mesteri rímek még véletlenül sem mennek a mondanivaló rovására, és többszöri hallgatásra inspirálnak. A gondolatmenet utolsó megállójáért (szép, gömbölyű fájdalom az ország közepében) csillag jár az ötös mellé.Kern András

Bruce Springsteen

Born In The USA-je, amelyből ez a lokálpatriótizmusával együtt is kritikus Kern András-dal született, a közhiedelemmel ellentétben nem egy Amerikát magasztaló dicshimnusz. A vietnámi háborút, a veteránokkal való bánásmódot, illetve az akkori amerikai kormány kisemberek felé áramló közönyét ostorozó mondanivalót leplezi és egyúttal kiemeli a

" target="_top"> gúnyosan himnuszos hangzásvilág.
Kern András
Pesten születtemében is érezhető egy csipetnyi irónia, ugyanakkor a csak-azért-is-maradok kalandvágytól fűtött makacssága, és a jég hátán is megélők büszkesége is felsejlik a sorok között. A refrénről és a hangszerelésről egy kilencvenes évek eleji rajzfilm főcímdalára asszociáltunk, de ez már legyen a mi bajunk.The Reindeer Section

A lassúzást favorizálók és a folkos melankólia hívei valószínűleg első hallásra beleszeretnek majd a Rénszarvas Szekció két albumot számláló munkásságába. A soktagú, több együttes zenészeiből összetrombitált supergroup csupán szűk két évig volt aktív, ám a műfaj rajongóiban így is mély nyomokat hagytak. Ami Budapest című dalukat illeti, az egyik bandatag gyermekének szól, aki a lemez készítése idején döntött úgy, hogy ideje világra jönni. Hogy a kisdednek mi köze van a magyar fővároshoz (már ha van egyáltalán, hiszen az Egyesült Államokban is lapul néhány Budapest), vagyis hogy mire gondolt a költő, nehéz kitalálni. Elképzelhető, hogy az újszülött a Budapest nevet kapta, ami még mindig jobb választás, mint mondjuk a Karakószörcsök.Leonard Cohen

Érdemes figyelni a kezünket, mert csalunk.
Leonard Cohen mesterművét – amelyet paradox módon elôszeretettel alkalmaznak az elsô tánchoz - a következő címszavakkal jellemezhetjük: gyász, élénk színek sötét vásznon, nosztalgia, elveszített szerelem. A Federico Garcia Lorca költeményére épülô Cohen-gyöngyszem magyar változatát Zoránnak köszönhetjük, a vers brilliánsfordítását pedig Weöres Sándornak.

És akkor a bekezdés elején említett csalás:

Budapestről egyetlen hang sem esik a dalban, viszont Hungarian lanternsről (magyar lámpásokról) már annál inkább. E szóösszetétel jelentését évek óta próbálják megfejteni rajongók és műértők egyaránt - relatíve kevés sikerrel. A gyéren pislákoló lámpások és az éjszaka (ami az elmúlás egyik legkézenfekvőbb szimbóluma) közeledtével halvány reménysugárként felvillanó fények a gyászról; illetve, a teljes szövegrészlet tükrében (In a dream of Hungarian lanterns, azaz egy magyar lámpásokkal teli álomban), egy gyásztól megfeketedett, Magyarországhoz kötődő emlékről mesélnek. Persze ez csak tipp, és a költészetben pont az a szép, hogy szabadon értelmezhető - az írásban semmi sem szentírás.
Budapest

Hogy ne legyen olyan a cikk, mint egy beakadt lemez, csalás után újabb csalás kerül terítékre.

Fővárosunk ezúttal nem egy dal címében, hanem egy banda nevében köszön vissza. Az angliai illetőségű, 1999 és 2006 között aktív Budapestpost-grunge hangzásvilágát leginkább a Coldplay akusztikus gitárral, puha dobbal, elnyújtott szótagokkal és kamaszos pátosszal aládúcolt stílusához tudnánk hasonlítani. Nem túl egyedi, de legalább Budapest.Jethro Tull

A műfajok és hangszerek széles skálájról válogató, blackpooli gyökerekkel büszkélkedő Jethro Tull Budapestjét egy rendszerváltás előtti látogatás, pontosabban egy férfiszédítő combokkal felszerelt középtávfutó ihlette. A magyar múzsáról megtudjuk, hogy alig beszélt angolul, a bandatagok körül lézengett a backstage-ben, mindenkit megigézett, szexre nem volt kapható, viszont szendvicskészítés terén nagyot alakított, és még a sört is behűtötte. A történet nem túlzottanszívdobogtató, viszont a szöveg szép, a költői képek ülnek, és a fürgelábú hölgy kétségtelenül birtokba vette Ian Anderson fantáziáját – legalábbis a dalvégi nosztalgia erről árulkodik.
Jethroék Budapestjét az utolsó utáni feles háttérzajaként (természetesen zenegépből), illetve egy olyan filmjelenet alatt tudnánk elképzelni, amelyben egy Zsolnay-napszemüveges chopper betyár egy frissen átadott, félkész autópályán száguld a főváros felé, hogy bosszút álljon a zöldterületek hiányáért.

Ha ez tetszett, nem fogsz csalódni újabb összeállításunkban:

Versek Budapestről.