A politikai stabilitás volt a siker kulcsa, és bár a kezdetekben a GDP hanyatlott a drámai változásoknak köszönhetően, az utóhatása mégsem volt olyan jelentős, mint más poszt-kommunista országokban.

A gazdaság átalakulásaAz 1990-es évek elején a gazdaság jelentős változáson ment át. A stabil politikai helyzet és a demokratikus rendszerbe történő sikeres átmenet megalapozta a külföldi befektetéseket és a tőke jelentős beáramlását. Amíg a külföldi vállalatok egyre-másra nyitották meg áruházaikat és gyáraikat, addig a szovjet-stílusú gyárüzemek hanyatlásnak indultak. A legrosszabbul az ország észak-keleti területei jártak, ahol a gyárak sorra zártak be és emberek százezrei maradtak munka nélkül. Még mostanáig is ez a legkevésbé fejlett, legjobban rászoruló terület.

A másik nagy probléma, amit a rendszerváltás a felszínre hozott, az a cigányság kérdése. A cigányság a magyar társadalom 2-5%-át teszik ki és mindig is ők voltak a legszegényebb, iskolázatlan rétege az országnak. Az ország észak-keleti régiójában élnek a legtöbben, ahol a Szovjet éra alatt a legnagyobb gyárak működtek. Az 1990-es ipari munkanélküliségi hullámnak ők voltak a legnagyobb áldozatai, mivel képzettség híján lehetetlen volt, hogy munkát találjanak és mára a helyzetük tovább romlott.

EredményeinkAz elmúlt 20 év gazdasági fejlődése példaértékű változást is hozott Magyarországra. Az IMF adatai szerint az egy főre eső jövedelem mértékével, amely majdnem kétharmada az EU átlagkeresetének, Magyarország a magas jövedelmű országok közé sorolható. Mára a magánszektor több mint 80%-át teszi ki az ország GDP-jének. A külföldi tulajdonú cégek és befektetések elterjedtek, az összesített külföldi közvetlen tőkebefektetések több mint 60 milliárd dollárt tesznek ki 1989 óta. Az ország infrastruktúrája radikális fejlődésen ment keresztül. Mára már több mint 1100 kilométernyi modern autópálya utazható, az állami oktatás és a közegészségügy az egyik legjobb a közép-kelet európai régióban.

Budapest, mint az ország első számú turista célpontja, szintén drámai változásokon ment keresztül. Szinte minden világmárka megnyitotta saját üzletét, a szolgáltatások színvonala egyre nő és a város rohamos ütemben változik át a nyugati fővárosok modern képére.

A jólét áraA számokat tekintve, a mai Magyar gazdaság értéke közel 200 milliárd dollárt számlál, ugyanannyit, mint Dánia, Finnország és az Egyesült Arab Emirátusok. A nyitott gazdaságunk GDP értékének 60%-át az export teszi ki. A gazdaság szerkezete a fejlett országok gazdasági szerkezetét mutatja, ahol a mezőgazdaság 2%-ban, az ipar 36%-ban és a szolgáltatások 62%-ban vesz részt.

Az 1994-től 2006-ig terjedő 12 évben Magyarország gazdasága kitűnő állapotban volt, egyenletesen növekedett. A magyar fizetések értéke kezdett felzárkózni a nyugati államokéhoz, és tömegek tudtak jelzálogkölcsönt igénybe venni az első otthonukra vagy autójukra. A 2006-os választások után azonban világossá vált, hogy a szocialista kormány felelőtlen költekezései 9%-os költségvetési hiányhoz vezettek, és az állami adósság 60-70% fölé emelkedett. A kormánynak nem volt más választása, mint lefaragni a kiadásokból, emelni a járulékokat és takarékossági intézkedéseket vezetni be.A válság2006 vége óta kiszabott, az IMF által irányított megszorító intézkedések hatására a kormánynak sikerült a GDP 9%-os költségvetési hiányát 2008-ra 3,3%-ra csökkenteni. Azonban a kétévnyi megszorítások és lassú GDP növekedés után, amikor a fellendülés első jelei már megmutatkoztak, kirobbant a világválság. Mivel látható volt, hogy Magyarország nem fogja tudni teljesíteni a rövid-távú adósság törlesztését – köszönhetően a hitelpiac 2008-as globális összeomlásának – Budapest az IMF-hez kényszerült fordulni mintegy 25 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagért. 2009-ben a világválság, a csökkenő export, az alacsony belföldi fogyasztás, az állókészletek felhalmozódása és a kormány által megszabott megszorító intézkedések együttesen 6,7%-os csökkenést idéztek elő a magyar gazdaságban, így elmondható, hogy ez az év volt Magyarország legrosszabb éve a rendszerváltás óta.KilátásokA társadalmi kiábrándultság hatására a 2010-es tavaszi választásokkor az új kormány kétharmados többséggel jutott be a parlamentbe. Ahogy a válság árnyéka lassan elvonult, az év végére a gazdaság csökkenése átfordult egy mérsékelt (1,2%-os) növekedésbe. A befektetőket és a piacot megnyugtatta a kormány a magyar gazdaság megszilárdításáról és újraélesztéséről szóló nagyratörő tervei. A 2011-es EU soros elnökség fél éve alatt a pénzügyi és költségvetési stabilizáció lesz Magyarország kiemelt feladata.