Élmény

Évadkezdés Budapesten: mire számíthatnak a nézők a TAO megszüntetésével?

Fotó : Horváth Judit / Centrál Színház

Látszólag az élet megy tovább, de a veszteségeket a közönség is megérzi. Öt magánszínházat és független társulatot kerestünk meg, milyen változások léptek életbe náluk a kulturális társasági adókedvezmény megszüntetésével.

Nagy vihart kavart a tavaly októberben bedobott, majd novemberben elfogadott törvényjavaslat, miszerint a színházak javára felajánlott kulturális társasági adókedvezményt megszüntetik. A TAO-t a nettó jegyárbevétel mértéke alapján lehetett igénybe venni utólag, és lényege, hogy a társasági adót fizető vállalkozások társasági adókedvezményük egy részét filmalkotásnak, előadóművészeti szervezetnek vagy sportszervezetnek ajánlhatták fel, ebből pedig a színházak a jegybevételük 80%-áig egészíthették ki büdzséjüket. Például ha egy jegyet 1000 Ft-ért adtak el, azért a következő évben 800 Ft-ot kaptak pluszban. A kormány azért törölte a színházakra vonatkozó lehetőséget, mert állítólag több társulat is visszaélt ezzel a lehetőséggel.

 

Sokáig kérdés volt, miből pótolják a veszteséget a teátrumok, aztán áprilisban jött a hír, hogy a 11 fővárosi fenntartású színháznak meg is van a kiegészítés. 3,5 milliárd forintot osztottak szét a Thália Színház, Trafó, József Attila Színház, Madách Színház, Újszínház, Örkény Színház, Budapest Bábszínház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Radnóti Miklós Színház, Vígszínház és a Katona József Színház között.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Hogy a független társulatoknak és a magánszínházaknak mit szán a tárca, arról ekkor még nem esett szó. Azóta kiderült, hogy elvileg mindenkit kompenzálni fognak, viszont van, aki még mindig nem kapott választ arra, mennyi pénzt kapnak, vagy a beígért összegnek csak töredékét kapták meg. (Vagy ha meg is kapták, a megítélt összeg jóval kevesebbnek bizonyult a korábbi TAO-bevételekhez képest.) Mivel a kieső TAO-forrás több száz millió forintot is jelenthet egy színház esetében, a hiányában roppant nehéz tervezni, ez pedig a 2019-2020-as évad kínálatát böngészve is szembeszökő.

 

Ott van például az Orlai Produkciós Iroda, amelynek előadásaival elsősorban a Belvárosi Színházban és a Jurányi Inkubátorházban találkozhattunk, de több más fővárosi színházzal és játszóhellyel ( pl . Hatszín Teátrum) is együttműködnek. Orlai Tibor, a magánszínház alapítója-ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy most ugyanaz a helyzet, mint tavasszal, a TAO-kompenzációról még semmilyen végleges információval nem rendelkeznek, válaszokat nem kaptak. Az operatív költségeket pusztán a jegybevételből tudják fedezni; a TAO-ból származó többletbevételt korábban az új bemutatók létrehozására fordították, így ezen a téren kellett jelentős megszorításokat tenniük. Míg az elmúlt években 10 felett volt az új bemutatók száma, az idei évadra csak egy premiert hoztak eddig nyilvánosságra: a Szemünk fénye október 9-én debütál a Belvárosi Színházban Szabó Máté rendezésében, Szamosi Zsófiával,  Péter Katával, László Lilivel, Nagy Dániel Viktorral, Dékány Barnabással és Pataki Ferenccel.

A Szemünk fénye olvasópróbájaFotó: Takács Attila / Orlai Produkció

Az Orlai Produkciónak vannak további tervei, de végleges műsort nem hirdettek meg. „Ha nem lesz normatív ártámogatás vagy valamilyen TAO-kompenzáció, akkor gyakorlatilag visszamegyünk arra az időszakra, amikor évi 1, maximum 2 bemutatónk volt” – mondta Orlai Tibor.

 

Le is kellett venniük darabokat a műsorról, főleg a nagyobb volumenű, sokszereplős darabokat és a kevésbé populáris művészszínházi produkciókat. Így a nézők elbúcsúzhattak Szép Ernő Vőlegényétől (a főbb szerepekben Kovács Patríciával, Tóth Ildikóval és Szabó Kimmel Tamással), az Őszi szonátától Udvaros Dorottyával, Radnay Csillával, Széll Attila Viktorral és Fodor Annamáriával, illetve az 50-es években játszódó, Mojo című gengszter-komédiátólAz Élettörténetek.hu monodráma-sorozatot csak vidéken tudják játszani, Budapesten a jegybevételből nem telik rá. „Minimálisan tudtuk az árakat emelni, de ez sajnos lényegesen nagyobb bevételt nem tud produkálni az új bemutatókra. Nagy fájdalom, hogy jelentősen csökkent a vidéki vendégjátékok száma, ami náluk jelentős tétel, mert az összeelőadások majdnem fele vidéki előadás volt” – fejtette ki Tibor.

Udvaros Dorottya, Radnay Csilla az Őszi SzonátábanFotó: Orlai Produkció

A TAO-rendszer eltörlésének nagy áldozata Budapest másik népszerű magánszínháza, a Centrál Színház, amely a 2019-2020-as évadban 410 millióval kevesebb pénzhez jutott az új rendszerrel. „Az életben minden mozgásban van, alkalmazkodni kell, és ebben mi, centrálosok járatosak vagyunk, lásd 15 éves történetünket. Ekkora váratlan hiány a gazdálkodás minden területét érinti. A szükséges intézkedések leginkább mégis a fellépti díjakat nyirbálták meg, és az öreg épület folyamatos felújítási munkáit állították le” – írta megkeresésünkre Puskás Tamás igazgató. A kieső bevételeket továbbá elbocsájtásokkal, komoly megszorításokkal, jutalmak megvonásával, a munkáltatási mód megváltoztatásával, olcsóbb bemutatókkal, a működés további raconalizálásával, a Centrál Támogatói Kör elindításával, a szerződéses kötelességek teljesítésének átütemezésével, pályázással pótolják, továbbá fővárosi gyorssegélyt is kaptak.

 

A repertoárról mindenesetre nem vettek le darabokat. „Ha ezt tennénk, az azt bizonyítaná, hogy bemutatóink eddig nélkülözték a gazdaságossági megfontolásokat. Más okból persze lekerülhetnek a műsorról előadások az évad folyamán, de ez a repertoár frissülésének rendes gyakorlata. Jegyárat már a vihar közeledtével, áprilisban emeltünk, előzni próbáltuk a bajt, most ősszel csak ésszerű korrekciók lesznek – tette hozzá az igazgató.

 

A Centrál Színházban kétévente öt bemutatót tartanak, ebben az évadban négyet terveznek. Két kisszínpadi után a legelső nagyszínpadi bemutatóra  decemberben kerül sor, ez Neil Simon-Burt Bacharach-Hal David: Legénylakás című zenés játéka lesz Tompos Kátyával, Stohl Andrással és Fehér Tiborral a főszerepben. Puskás Tamás szerint magas költségvetésű produkciók, mint amilyen a My fair lady, most nem jöhetnek szóba.

Tompos Kátya a My Fair LadybenFotó: Horváth Judit / Centrál Színház

Ahogy Sámson ereje a hajában, a mi erőnk a nézők szeretetében van, a Centrál sikere  a nézőik szívében gyökerezik, de a túléléshez, melyben a legkomolyabban bizakodunk, működésünk eddigi  megfontoltsága is szükséges. Az elmúlt másfél évtized arra tanított minket, hogy »magad Uram, ha szolgád nincsen«, most sem esünk kétségbe, nézőinkben is, magunkban is bízunk. Azonban, ha ez a most nagyranyílt olló nem csukódik be, ha a Centrált nem kezelik a jövőben egyenrangúnak a többi budapesti színházzal, az a piac törvényei szerint hosszabb távon kényszerű pusztulásához vezet” – osztotta meg velünk gondolatait az igazgató.

 

„Amíg lehet” – Átrium

 

A TAO-rendszer megszüntetésének tragikus következményei leginkább az Átrium kapcsán merültek fel, és ők intenzíven kommunikálták a lehetséges kimeneteleket azzal, hogy „amíg lehet”, látogassák előadásaikat a nézők. Májusban kaptak híreket arról, mennyivel kompenzálja a tárca a kieső TAO-bevételeket: a 2018. november 13. előtti törvény szerint járó 218 millió forintos TAO-támogatásból 50 millió forintot ítéltek meg nekik, vagyis a 2018-as TAO-összeg 77,1 százalékától, 168 millió forinttól estek el.  „Az 50 millió forintos kompenzációt is csak abban az esetben kapja meg a színház, ha lesz rá forrás, ráadásul három részletben” – írták közleményükben. Eddig az első részletet, 16 millió forintot kaptak meg, a második két részletet a színház közleménye szerint további feltételekhez és beszámolók elfogadásához kötik.

ÁtriumFotó: Kőrösi Tamás / WLB

A színház jegyárat emelt, számos munkavállalót elbocsátott, és jócskán csökkentette az előadásszámot. Megszüntették a kedvezmények jelentős részét is: annyit tudtak megtartani csupán, hogy a diákok, a pedagógusok és a nyugdíjasok számára bizonyos produkciókra előadásonként tíz pótszéket kínálnak csökkentett áron. A Pepita kávézó-étterem nyitvatartása lerövidült, 11 és este 7 óra között lesz nyitva. Új előadásokra nem számíthatnak a nézők ebben az évadban, és havi szinten körülbelül negyedannyi előadást terveznek, mint korábban (2-3 produkciót blokkosított játszásban), viszont megnyitják az épületet befogadott előadások és üzleti célú rendezvények számára is. A Chicagót és A Krakken műveletet le kellett venni a műsorról, de annak örülhetünk, hogy repertoáron maradt az utóbbi évek egyik legnézettebb budapesti darabja, Alföldi Róbert rendezése, Az Őrült Nők Ketrece, és játsszák továbbra is Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátékát, az Igenis, miniszterelnök úr!, A félelem megeszi a lelket és a 12 dühös ember című darabokat. A Jurányiban újra műsorra tűzik a Szociopoly című színházi interaktív társasjátékukat (ami ránk is különösen nagy hatással volt), a Cigány magyar című „csapatépítő tréninget magyar állampolgároknak”, illetve a Megáll az idő film-színházi átiratot. A TAO-ból tartották fenn az emeleti galériát is, ezt továbbra is megpróbálják üzemeltetni. A színház egyelőre a közönség anyagi támogatására számít.

Még mindig nem tudnak semmit – Jurányi

 

A Jurányi Inkubátorház több mint hatvan művészeti szervezetnek ad otthont és biztosít játszóhelyet, itt működik a színházi produkciókat összefogó FÜGE Produkció is. Rozgonyi-Kulcsár Viktória ügyvezető elnök szerint mindkettő komplex működésű intézmény, így vannak lábai, amelyek biztosan tudnak állni a TAO nélkül is, és vannak, amelyek azért funkcionáltak eddig így, mert volt/lett a TAO. Az inkubátor jelleget a változások nem befolyásolják, továbbra is tudnak helyet biztosítani a náluk dolgozó 63 szervezetnek, fizetik a rezsit, közös költséget és a bérleti díjat. „Viszont 6700 nm esetében már a napi karbantartási kiadás is tetemes összeg, és annak forrása részben a TAO támogatás volt, így azt már meg kell majd gondolnunk, hogy hol és menyiért szerezzük be az izzókat”.

 

A nagyobb érvágás a FÜGE működésében érzékelhető. Nem tudnak létrehozni új bemutatókat, és fiatal tehetséges pályakezdő alkotók munkásságát sem tudják támogatni. „A Jurányi műsorában is volt több olyan előadás repertoáron, amelyeket úgy mertünk kitűzni, hogy tudtuk, egy-egy előadás költsége nem termelhető ki a jegybevételből, mert például intim a tér, és ahhoz képest sok a színész. Ezeknek a kísérleti előadásoknak a továbbjátszásáról is le kellett mondanunk a kieső forrás miatt. A fejlesztésekről nem is beszélve, hiszen a TAO tette lehetővé, hogy évről évre fejlesszük a lehetőségekhez mérten az eszközparkunkat: a lámpákat, hangfalakat, technikai eszközöket”.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A 2013-as megnyitáskor évi 40-50 nyilvános előadást tartottak k, ez a szám szökött fel 2017-re évi 450 előadásra. A 2018. évben a havi átlag 60 előadással elérték az 500-at, a mostani évadban várhatóan 350 körüli lesz az előadásszám. A jegyárakat megemelték, de egyelőre nem radikálisan, mert nem akarták a nézőket büntetni, és a fiatalokat, kevésbé tehetősebbeket elveszíteni. „A tavalyi repertoárból azokat az előadásokat búcsúztatjuk, amelyek sajnos úgy lettek kalkulálva, hogy az egy előadás kiadása nem fedezhető még telt ház esetén sem a várható bevételből. Sajnos ezek az előadások többnyire azok, amelyek a kísérletezésről szólnak, ami amúgy szerintem éppen a feladatunk lenne továbbra is, ha tehetnénk” – mondta Viktória. Olyan ifjúsági előadások ezek, mint a Jószándékú emberek vagy a Vezér, illetve fiatal rendezők darabjai, például Napraforgó (Pass Andrea) és Doboz (Kurta Nike és Tesi Dóra).

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapes

Egyelőre semmit nem tudnak a 2018. évi TAO-támogatást kompenzáló pályázatuk eredményéről. Továbbra is számítanak a Mastercardra mint kiemelt szponzorra, de ezen felül viszont már nem igazán vannak források, amelyekre támaszkodni lehetne. „Márciustól augusztusig összesen tizenhat pályázatot írtam meg különböző területek támogatására, sajnos még egynek sem tudjuk az eredményét, így elég nehéz nekifutni az évadnak” – ismertette Viktória.

 

Pintér Béla: új játszóhely Újpesten

 

Pintér Béla és Társulata már a szerencsésebb helyzetben van. Nagyon komoly közönségigény van az előadásaikra, és sok néző úgy tartja, lehetetlen bejutni egy-egy darabra (ami korábban igaz is volt). „Ebből kiindulva mi a kieső TAO-támogatás egy részét úgy szeretnénk pótolni, hogy növeljük az eladható jegyek számát. Mivel havi előadásszámot nem tudunk növelni, ezért kerestünk és találtunk egy nagyobb játszóhelyet” – tudtuk meg Horváth Lili sajtóstól.

 

A választásuk a tavaly ősszel átadott UP Újpesti Rendezvénytérre esett (az új piac épületében működő játszóhely), ahol a tervek szerint havi hat előadást láthatnak a nézők a 462 férőhelyes színházteremben. Ezzel több mint 50%-kal sikerült növelniük a megvásárolható helyek számát. „Így adódik az a helyzet, hogy most még épp lehet is venni jegyet a szeptember-októberi újpesti előadásainkra. Itt lesz látható A Soha Vissza Nem Térő, a Parasztopera, A Sehova Kapuja, a Fácántánc, a Szutyok, a Tündöklő Középszer, a Kaiser TV Ungarn és a Kórház-Bakony, valamit ide készül a decemberi bemutatónk is, az Anya Szeme Fénye című opera Jordán Adél és Nagy Ervin főszereplésével.” Két korábbi játszóhelyükön, a Szkénében, valamint a januári bemutatójukkal „felavatott” Fészek Művészklubban is találkozhatunk előadásokkal.

Fotó: Koncz Zsuzsa


„Mindemellett kollégáink minden létező állami és nem állami támogatásra pályáznak, több-kevesebb sikerrel. Ezeken kívül továbbra is várjuk támogatóink segítségét, akiknek eddig is nagyon sokat köszönhetünk. Lehetőség van pártolói jegyek vásárlására, ahol a legjobb helyeket biztosítjuk nézőinknek, de bármilyen felajánlásért, támogatásért nagyon hálásak vagyunk.”

 

A kulturális tárca válasza

 

Megkerestük az EMMI kulturális államtitkárságát is, hogy hol tart a magánszínházaknak és a független társulatoknak megígért TAO-kompenzáció. Kérdésünkre az alábbi választ kaptuk:

 

„Az előadó-művészeti többlettámogatás – a korábbi Tao. rendszerhez igazodva – három művészeti ágban nyújt lehetőséget: színház, tánc és zene. Tekintettel ezen területek eltérő sajátosságaira – amit kiválóan példáz a színházművészeti terület 9 alkategóriája is –, az elbírálásban közreműködő szakmai grémium összetétele területenként változhat. Egyebekben az igénybejelentések szakmai bírálatáért a kultúráért felelős államtitkár felel:  egyedi elbírálással, mérlegelési jogkörben eljárva tesz javaslatot az emberi erőforrások miniszterének és ő dönt a támogatásokról.  A Kultúráért Felelős Államtitkárság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az egyes kategóriák között különbség nincs: valamennyi színházi típus egyedülálló értéket képvisel, amelynek felvállalása adott intézmény művészeti hitvallásán múlik. E körben külön kategóriát képeznek a vidéki kőszínházak, a progresszív független teátrumok és a magánszínházak is. A támogatásokról szóló döntések és a folyósítás folyamatos.”