Élmény

Százéves a Hopp Múzeum, jubileumi kiállítással ünnepelnek

Fotó : Mónus Márton / MTI

Éppen 100 éve, hogy a világutazó Hopp Ferenc elhunyt, és a magyar államra hagyta Andrássy úton álló villáját és 4000 darabból álló műgyűjteményét azzal a feltétellel, hogy annak helyén múzeum nyílik. Ennek jubileumára és a magyar Ázsia-kutatás 150. évfordulójára is emlékezik a villában működő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és annak kertje.

Hopp Ferenc optikus volt, a neves „Calderoni és Tsa” optikai és tanszergyártó cég sikeres tulajdonosa, köztiszteletben álló személy. Vállalkozásával szerzett vagyonát utazásokra fordította, ötször utazta körbe a Földet. Eljutott Indiába, Kínába, Japánba, élményeiről a Magyar Földrajzi Társaság ülésein számolt be, és az útjain beszerzett tárgyakból szép kis gyűjteményt épített fel, amelyet otthonával együtt az államra hagyott.

Hopp Ferenc mellszobra a múzeum előterében. Kisfaludi Strobl Zsigmond munkájaFotó: WLB

Nem ő volt az egyetlen magyar utazó, akinek kalandozásainak köszönhetően a múzeum 30 000 darabos gyűjteménye összeállhatott. Xántus János már 1869-ban útnak indult az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai kereskedelmi expedíciójának tagjaként, komoly természettudományi, néprajzi és iparművészeti gyűjtést végezve, ennek 150. évfordulóját is ünnepeljük idén. Gróf Zichy Jenő 1837 és 1905 között a magyar őstörténet kutatásának szolgálatában vezetett expedíciókat Ázsiába, javarészt a saját költségén. Gróf Vay Péter püspök katolikus missziókat felügyelve járta be a világot, Bozóky Dezső a Monarchia haditengerészetének katonaorvosaként. Az általuk begyűjtött javak a hazai közgyűjteményekbe kerültek, majd az 1919-ben megalapított Hopp Múzeum tárgykészletét képezték. Ezt jelentős műgyűjtők (az eredetileg mérnök Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla) szerzeményei, továbbá az igazgatók külföldi kapcsolatai folytán bekerült tárgyak bővítették tovább.

Fotó: Mónus Márton / MTI

Az amúgy kicsi múzeumban a 30 ezres gyűjtemény történetének fontosabb állomását 5000 műtárgyon keresztül ismerhetjük meg négy teremben, továbbá a kertben. A kiállított kincsek között olyan különlegességeket is szemrevételezhetünk, mint a sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt, 7. századi ülő démonfigura, és egyes tárgycsoportokat a korabeli, 1906-ban készült vitrinekben prezentálják. Jövő augusztusig tart a kiállítás, és egyes darabokat műtárgyvédelmi okokból cserélni fognak majd, hogy ne károsodjanak.

Kapuőrző istenség udvari viseletben, Thaiföld, 19. század első feleFotó: Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum

Egy-egy terem egy-egy fontos korszakot képvisel, az első például Felvinczi Takács Zoltán igazgatóét (1919–1947). A fent említett utazók szerzeményeit, Vay Péter japán festészeti anyagát és fametszetgyűjtését, Xántus János kínai bronztárgyait, valamint Felvinczi Takács Zoltán meghatározó jáde- és bronzvásárlásait itt nézhetjük meg.

 

Horváth Tibor régész igazgatói periódusához (1948–1972) köthető a „kényszergyűjteményezések” kora is, és ebben az időszakban történt meg, hogy több közel-keleti műtárgyat a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán válogattak ki a múzeum munkatársai a beolvasztásra váró „fémhulladékból”. Külön termet kapott a buddhista művészet, de megtekinthetjük a baráti országoknak azon ajándékait is, amelyekből sajátos kulturális önreprezentáció bontakozik ki. A kínaiak például sose kávéztak, az új, forradalmi eszméknek megfelelően mégis szépen díszített kávéskészletet adtak ajándékba a magyar államnak.

Fotó: WLB

Külön említést érdemel még a kert is, ahol kinagyítva állítanak emléket a múzeum egykori látogatóinak. Hopp Ferenc a jávai botanikus kert után Buitenzorg-Laknak nevezte otthonát, ami hollandul annyit tesz: „gond nélküli hely”. Nemcsak a villa, hanem a kertje is tükrözte a Kelet iránti vonzalmát: ritka növények, keleti műtárgyak kaptak helyet benne. A nyáron ide több ingyenes közös jógaórát is fognak szervezni.

Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
  • 1065 Budapest, Andrássy út 103.
  • Belépés: 17:15-ig