Budapest

A Szabadság tér szellemjárta kastélya, a magyar hajózás Adria-palotája

Fotó : Hirling Bálint / WLB
Adria-palota

Neobarokk kísértetkastélyként magasodik a Szabadság tér fölé az egykori magyar tengerészet történelmi épülete, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság egykori székháza. Beleshettünk a hajóstársaság palotájának falai közé: „A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet” című könyv bemutatóját egy épületsétával közötte össze a szerzőpáros Zsigmond Gábor és Pelles Márton.

Megszürkült, Szabadság térre néző homlokzatán tengeri motívumok, hajózáshoz köthető szimbólumok, delfinek, hajókötelek, horgonyok, a hajóorrokként végződő épületsarkak emlékeztetnek arra, hogy az elhagyatott épület az eltűnt magyar tengerhajózásnak állít emléket még ma is. A magyar tengerészet szebb múltra tekint vissza, mint elsőre gondolnánk, 150 éves történetében volt olyan időszak, amikor New Yorktól Afrikán át Ausztráliáig közlekedtek menetrendszerűen magyar hajók.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg Fiumében, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát, és viszonylag rövid fennállása alatt páratlan sikertörténet lett belőle. Érdekesség, hogy Jókai Mór is a társaság részvényese és igazgatósági tagja volt. Az Adria társaság hajói Dél-Amerikából hozták a friss brazil kávét a pesti kávéházakba, és a világszínvonalú magyar lisztet is szállították Európában, támogatva a budapesti malomipart.

 

A társaság első székháza Fiumében állt, melyet Freund Vilmos tervezett, a budapestit pedig az a Meinig Artúr építette meg, aki többek között a Stefánia Palotát, a Szabó Ervin könyvtárnak otthont adó Wenckheim-palotát és a tiszadobi Andrássy-kastélyt is. A Szabadság téren formálódó üzleti negyedben, az egykori Tőzsdepalota mellett épült fel 1902-ben a neobarokk székház, ahová a könyvbemutatón betekintést nyertünk.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Nem kertelünk, a palotában hideg volt és sötét, de jópár részlet árulkodott az egykori dicső pompáról. A tiszta márványból faragott főlépcsőház mennyezetén Adria istennőjét ábrázoló, A tenger apeotózisa című freskó vehető szemügyre, amelyet egy ideig Lotz Károlynak tulajdonították, de a korabeli sajtó tanúsága szerint a Vígszínház mennyezetét is jegyző Tardos Krenner Viktor festette. A márványlépcsőház ablakán kikukkantva a palotával egybeépített bérház függőfolyosóira látunk, ahol ma is magánlakások vannak, bejárata a Zoltán utca felől nyílik. A székház második emeletétől is tervezett lakásokat az építész, amelyeket a cég „fontos embereinek” tartottak fent, például itt lakott a társaság harmadik elnöke, Lederer Sándor is.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Zsigmond Gábor és Pelles Márton könyve a magyar tengerészet legvirulensebb, a gazdaságra leginkább ható, a magyar külkereskedelem jelentős részét kitevő időszakát idézi meg. Ennek motorjaként működtek az Adria-székház első emeletén a ma már csupasz terekként tátongó irodák. Itt csak a nyílászárók maradtak meg eredeti állapotban, egy kis páncélajtó a falban, valamint a hallban a faburkolat egy része és egy hatalmas velencei tükör.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Blint / WLB

Egy emelettel feljebb, Lederer Sándor egykori otthonában egy fokkal jobb állapotban maradt fenn a berendezés, a falakat díszes márvány- és falburkolat borítja, és két kandallót is eredeti, csodaszép állapotában lehet megcsodálni. A hallban a mennyezet festményeiben kivehető az Adria társaság címere a „Hazádnak használj” jelmondattal – a címer kőből faragva két helyen is fellelhető az épületen. Innen nyílik az impozáns márványterem az üvegablakú télikerttel, kandallóval, ahová a körfolyosóra is ki lehet jutni.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A hajózási társaság fénykorának csúcsán, 1914-ben új személyszállító gőzösöket építtetett, amelyekkel kivándorlókat szerettek volna New York-ba szállítani. Az első hajókon először a Kanári-szigetekre kirándultattak jómódú embereket: a luxusgőzösökön magyar mozifilmeket is lehetett nézni, a hűtőszekrényekben magyar téliszalámit, kőbányai sört és magyar ásványvizet tároltak. Ezeket a nagyszabású terveket aztán megakasztotta az első világháború, a tengerhajózás beszorult az Adriára, a hatalmas logisztikai rendszert a haditengerészet használta. A trianoni békeszerződések után Magyarország elvesztette a tengeri kijáratát, ennek ellenére a 20-as években még használta az épületet a hajózási társaság a veszteségek adminisztrálása alatt, de később kihasználatlanul árválkodott. A két világháború közötti időszakból fennmaradt egy lakáshirdetés, amiben a második emeleti, 6-8 szobás főúri lakást hirdetik bérlésre télikerttel.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

A második világháború után aztán államosították az épületet. A második emeletet az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kapta meg – ennek köszönhető, hogy sok helyen Express-házként hivatkoztak az épületre –, eggyel lejjebb a Magyar Partizán Szövetség bérelte az irodákat, az egyik udvari lépcsőházból nyíló lakásban pedig a Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályozási osztálya kapott helyet. Az Expressz viszonylag későn, csak a 2000-es években tűnt el végleg az összes berendezésével együtt.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Igazából kevesebb szomorúbb látvány van, mint a kívül-belül pusztuló Adria-palota, hiszen kénytelenek vagyunk tehetetlenül nézni, ahogy átadja magát az enyészetnek. Egyelőre tervek sincsenek kilátásban arra, hogy felújítják vagy megpróbálják megmenteni. Bár még vannak benne magánlakások, az épület nagy része egy személy tulajdonában van, és jelenlegi hasznosítása filmforgatásban merül ki. Ennek köszönhetően a budapesti épületek közül az egykori hajózási székházat látják a legtöbben a világon, anélkül, hogy tudnák, miről is van szó. A teljesség igénye nélkül: itt forgott a Die Hard 5, München, Vörös veréb, A kém, Szárnyas fejvadász 2049. Ha megtekintenénk az épületet, a Hosszúlépés sétái közt keresgéljük, mert ők szerveznek ide bejárást.