Megjelent Poós Zoltán Rock & Roll Áruháza, mely nem szeretne szakkönyv, vagy szubkultúrák arculati kézikönyve lenni, inkább egy szórakoztató nosztalgiaszedet, játék a divattal, korokkal, ideaképekkel.

1957-ben, a Rákóczi útról, az ávós bőrkabáttal indul minden, és 2000-ben, a légyszemüveggel, a balatoni Dexion diszkóban ér véget az időutazás, Poós Zoltán tolmácsolásában. A 70-es születésű szerző számos dizájnnal és popkultúrával foglalkozó esszékötetet is publikált már. Zelk Zoltán és Füst Milán-díjas Szivárvány Áruház című könyvére sokan emlékezhetünk. Ebben ikonikus retró holmikról írt, legyen az Limó italpor, Fecske cigaretta vagy a lemezgyári kutyás persely.

Legutóbb az Azok a régi csibészek című kötetét adták ki, melyet Csatári Bence történésszel írtak és a hazai rock'n'roll nagyágyúival beszélgetnek zenéről, lázadásról, rajongókról.

Találunk jócskán átfedéseket a Rock & Roll Áruház kapcsán, hiszen 1957-től haladva veszi számba Poós a legmenőbb, legtrendibb divatipari tömegtermékeket. Négy etapra osztva, összesen 85 ruhát és kiegészítőt elemez igazán érzékletesen, fotókkal, hangulatokkal, kitalált, de mégis nagyon valóságszagú történetekkel.

1957-től 1970-ig haladva megjelenik a nejlon otthonka, mint az önfeladás jelképe és a műanyagipar mellékterméke. Külön oldalt kap a fecske alsó, a fiatal lányok és Som Lajos kedvenc irhabundája, a Zalatnay Satolta-féle miniszoknya, mely nevét az angol Mini autóról kapta.

A 70-80-as etapnál túlsúlyban vannak a különbötő táskák és szatyrok, úgy, mint: a taxisok és idősebb urak autóstáskája, a diplomatatáska, a szimatszatyor, a Boney M táska, a Marlboro szatyor és a Centrum zacskó, melyet előszeretettel ki is mostak a fiatalok. Szörényi Levente hozta haza a Lennon szemüveget, a Tisza cipő mindenkié volt, zenei ízléstől függetlenül, a Trapper ára éppen a fele volt a Levi's farmernek, bőrdzsekik alatt pedig sokaknak Picasso után szabadon a matróz póló lapult. Különös tekintettel a Hobo Blues Band rajongóira.

A 80-90-es évek olyan fantasztikus darabokat hoztak el a szekrényekbe, mint a teniszzokni, a kék-fehér csíkos papucs (együtt is!), a sísapka, a frottír csuklópánt a drága bőr helyett, megjelentek a felvarrók, a jelvények, az együtteses pólók (amikor még valóban a rajongók hordták az adott zenészek képével díszített felsőket), betört a Ray Ban napszemüveg számos fazonja, a kis bölcsészlányok "lelencruhát" hordtak, a nagyon menő férfiak pedig veszkó csizmát.

A legrövidebb fejezet értelemszerűen a 90-2000-esévek része, ahol a Depeche Mode-os/bonanzás bomberdzsekizéstől haladunk a technosámlik, alias Buffalo csótányroppantók felé. Elférnek még közöttük a Converse cipő, a Martens bakancs, a susogós jogging, a hasi-tasi, a pálmafás ingek is.

Igazi "néha leveszem a polcról és olvasgatom" kötet, amolyan nosztalgiaalbum, amit majd akár a gyerekeknek is oda lehet adni, ha nem értenek majd egy kifejezést. Elég gyorsan értelmet nyer majd a fecske, a jégeralsó, a szimatszatyor is. A divat pedig úgyis ismétlődik... tehát minden kezdődik majd elölről...