Budapest

Egy kicsit mi is matulások lehetünk – megnyílt az Abigél-kiállítás

Fotó : Mudra László / We Love Budapest
Holnemvolt Vár

100 éve született Szabó Magda, jövőre pedig 40 éve lesz, hogy elkészült az Abigélből készült tévésorozat, amelynek borongós filmzenéjét hallva még ma is megborzongunk. Díszleteit és jelmezeit egy kiállítás keretében megtekinthetjük, utóbbiakat pedig fel is próbálhatjuk.

Abigél - Szabó Magda 100

2017  Szabó Magda emlékéve: az írónő 1917. október 5-én született és 2007. november 19-én halt meg, most van tehát születésének 100-ik, halálanak 10. évfordulója. Több intézmény is megemlékezik az évfordulóról, a Petőfi Irodalmi Múzeum kis kamarakiállítása például az életrajzzal szorosan összefüggő irodalmi alkotásokon keresztül mutatja be az írónő életét, az Operettszínház pedig az Abigélből készült musical apropóján. Egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában pedig emlékház és kiállítás nyílt nemrég.

A kiállításra rendhagyó tablót készítettek a Rádió- és Televíziótörténeti KiállítóhelyenFotó: Mudra László / We Love Budapest

Utóbbi fontos helyszín volt az írónő életében és regényeiben; szigorú, zárt, keresztény puritán erkölcsökre épülő világát legnépszerűbb regényében, az Abigélben is megidézi. A mű népszerűségével vetekszik az a négyrészes tévésorozat is, amelyet 1978-ban forgattak Szerencsi Éva, Ruttkai Éva, Bánfalvy Ágnes, Piros Ildikó, Básti Lajos főszereplésével, Zsurzs Éva rendezésében, és amelyhez maga az írónő írta a forgatókönyvet.

 

A forgatás végeztével a díszletek és a jelmezek a Magyar Televízió raktárába kerültek, és az MTVA a jubileum beköszöntével elérkezettnek látta az időt, hogy maga is megemlékezzen Szabó Magda árkodi leánynevelő intézet falai közt játszódó klasszikusáról. A kiállításon beülhetünk a régi padokba, beöltözhetünk Vitay Georginának vagy Zsuzsanna testvérnek,  helyet foglalhatunk Torma Gedeon irodájában és használhatjuk a telefonját is. Ezeknél a könyvtári lámpáknál gubbasztottak a lányok, ebből a gramofonból szólt a zene, mikor az utolsó részben, a megszállás előtti estén táncolni kezdtek a lányok az iskola ebédlőjében. Szabó Magdáról készült tízperces kisfilm, werkfotók színesítik a tárlatot, a vetítőteremben magát a sorozatot is meg lehet nézni.

Fotó: Mudra László / We Love Budapest

A könyvbeli város, Árkod a valóságban nem létezik, bár leginkább a református Debrecen feleltethető meg neki. A sorozatban budapesti és váci  helyszínekből keltették életre, az iskolát pedig az angolkisasszonyok egykori, Váci utcában álló rendháza „alakította”, míg a kőkorsós Abigélt egy 1814-ben készült  szobor. Egy belvárosi lakóház udvaráról vették kölcsön, és a forgatást követően vissza is vitték az Október 6. utcába. (A kiállításon nem ezt, hanem a Nagy könyv című vetélkedőhöz készült alkotást láthatjuk.)

A kiállítás elég kicsike, viszont megéri felkeresni a Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren, mert a belépővel a Rádió-és Televíziótörténeti Kiállítóhely meglepően izgalmas állandó kiállítást is meg lehet nézni. Ottjártunkkor nyüzsgött az iskolásoktól, amin nem csodálkoztunk, hiszen a régi távközlési eszközöket, muzeális rádiókat, tévéket interaktív módon bemutató tárlat sok újdonsággal szolgálhat annak a generációnak, amely már nem használ kazettákat, és valószínűleg gramofont se nagyon láttak még élőben. Az ő nyelvükön „beszél” a tárlat, minden kiállított tárgyhoz tartozik QR-kód, hang-, kép- és videóanyag,  és a hordozható tablettel megidézhetjük az elmúlt korok emlékét.