Budapest

Olimpiai csarnok helyett atlétikai stadion és extrém park épülhet Észak-Csepel környékén

Fotó : Kemény Ferenc Program

A tervezett Atlétikai Stadion a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. által kiírt tervpályázatának eredményhirdetése szeptember 14-én volt, ahol ismertették a négy darab, összesen 20 millió forintért megvásárolt pályaművet. A helyszín a volt VITUKI telep, a Kvassay Jenő út és a Duna közötti terület. A pályázat kiírásának célja, hogy felépülhessen egy hiánypótló fővárosi atlétikai központ, amely magában foglal egy központi stadiont, egy fedett csarnokot, valamint szabadtéri edzőpályákat is. Az első díjat az a NAPUR Architect Kft. kapta, amelynek a nevéhez kötődik a Duna Aréna és a városligeti Néprajzi Múzeum győztes terve is.

Bár a 2024-es olimpia rendezésétől februárban visszalépett az ország, és az ötkarikás játékokat Párizsban tarják, a budapesti olimpiai fejlesztések számos eleme mégis megvalósulni látszik a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében, amely összesen 11 beruházást ölel fel. A fejlesztések célja, hogy megteremtsék azt az intézményi és felszereltségi hátteret, amire a sportolóknak szükségük van az eredményes felkészüléshez. Az új Budapesti Atlétikai Stadionra kiírt pályázatra összesen öt pályamű érkezett, de ezek közül csak négy felelt meg a kiírási feltételeknek.

Napur Architect Kft. terve, bővített formátum. Fotó: Kemény Ferenc Program

Az első, 7 millió forinttal díjazott pályamű a már említett NAPUR Architect Kft. Ferencz Marcel és Détári György tervezte stadionja lett. A kiírás egyik legfontosabb követelménye volt, hogy a létesítmény alapállapotban 15 ezer fő befogadására legyen alkalmas, de lehetőség legyen az 55 ezer fős befogadóképességig való bővítésre úgy, hogy aztán az esetleges világverseny után az elbontása költséghatékony legyen. A tervek szerint az itt az alapépület belesimul a tájba, minimális módosításokkal kapcsolódik a már meglevő közúti és tömegközlekedési hálózathoz, és az ideiglenes lelátók vasbeton és acélszerkezete is, a tető kivételével újra hasznosítható elemekre visszabontható.

A pályázat zárójelentésének szakma bírálatai alapján a pályázók közül egyedül ez a terv számol a nagynyomású szennyvízvezeték aknájának megtartásával (a “szomszédban” található a Fővárosi Vízművek Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepe).

Napur Architect Kft. terve, alapépület.Fotó: Kemény Ferenc Program

A második helyezett az Építészkohó Kft. tervezte változat lett. Az építészeti szakmai bírálat szerint a stadion különlegessége, hogy az alapállapotra szervesen épülne rá a bővítés, és abban a változatban sem érződik, hogy “félkész” lenne. Ám ez azzal is jár, hogy nehezen újrahasznosító elemekkel dolgozik, és a inkább az építészeti minőségre törekszik, semmint a praktikumra. A sportszakmai bírálat viszont ezzel szemben elmarasztaló, a pályák kiképzéséhez számos módosítás szükséges, hogy versenyek tartására alkalmas legyen.

BORD Építész Stúdió Kft. tervei, az alapépülettel. Fotó: Kemény Ferenc Program

A harmadik díjazott a BORD Építész Stúdió Kft. által tervezett változat, amely ugyan a legegyénibb hangulatú épület, de számos hátránya is van. A tervezők számára fontos szempont volt, hogy ne csak egy sportcsarnokot tervezzenek ide, hanem a környékét is átalakítsák úgy,  hogy egy aktívan használható zöldfelület legyen, és a városképbe is illeszkedjen, de úgy, hogy a Duna-menti zöldfolyosó részét alkossa. Ennek jegyében ez épület Duna felőli oldalán egy nagyobb dombot emelnének, ehhez simulna a stadion aszimmetrikus alapépülete. Bár az elképzelés egyedi, számos hátrányt is rejt magában. A dunai szél kiszámíthatatlansága, a lelátók fedetlensége mind nem felel meg az atlétika követelményeinek, ráadásul a HÉV vonalát is módosítani kellene a komplexum miatt. Bár városképi szempontból ikonikus építmény lehetne, de sportszakmai bírálata is egyértelműen kimondja, hogy jelen fázisában sportesemények tartására nem lenne alkalmas.

BORD Építész Stúdió Kft. terveiFotó: Kemény Ferenc Program

A negyedik tervet pedig a bíráló bizottság azzal az indokkal találta megvásárlásra érdemesnek, hogy érdekes szerkezeti és formai elemeket tartalmaz, bár a megvalósítás nagyon költséges lenne.

 

A tervek szerint az Atlétikai Stadion nem önmagában fog állni, hanem közvetlen szomszédságában Észak-Csepelen mintegy 55 hektárnyi területen további sportlétesítmények lennének. Ide kerül egy Xtrém park, ahol BMX versenypálya és egy kajak-kenu szlalompálya épül – falmászási lehetőséggel, skateboard pályával és kerékpáros freestyle pályával, illetve egy teniszközpont. A dél-pesti és a csepeli volt ipari rozsdaövezetek felszámolása és a területek hasznosítása alapvetően jó ötlet, és talán most, hogy egy lehetséges olimpia megrendezése miatt nem szorít semmilyen határidő, lesz lehetőség kidolgozott koncepciók és átgondolt, költséghatékony tervek készítésére, amelyekből a város még hosszú időn át tud prosperálni, és amelyek nem mennek más, a városlakók számára sürgetőbb fejlesztések rovására.