Budapest

Mi lesz veled, belső VII. kerület? – ahogy a vendéglátósok látják

Fotó : Balkányi László / We Love Budapest
By Beans Coffee

Mi történik, ha éjfélkor be kell zárni? Miben adnak igazat a lakóknak, és miben nem? Meg lehet-e regulázni a brit legénybúcsúsokat? Belső-Erzsébetváros bár- és kocsmatulajdonosait kérdeztük arról, hogyan látják VII. kerületi éjszakai élet lakók szerint tarthatatlanná vált helyzetét.

Aki mostanában a bulinegyed felé vette az irányt éjszaka, tapasztalhatta, hogy sokkal több a rendőr az utcákon, és egyes szórakozóhelyek előtt mintha megszaporodtak volna a kukák is. Nem maradt hatástalan a VII. kerületiek civil szerveződése, és már a kerület vezetése is megígérte nekik, hogy foglalkozik az üggyel – igaz, a szeptember 26-ra kiírt nyilvános képviselő-testületi ülést október elejére halasztották el. A lakók szeretnék, ha rendelet útján kötelezővé tennék az éjféli zárórát, de ez a döntés sokaknak ellehetetlenítené az üzletét – ezt persze már nehéz megértetni a kialvatlan helyiekkel, akik mást sem szeretnének, mint nyugalmat.

Erzsébetváros
  • 1075 Budapest, Erzsébetváros

Mi úgy látjuk, mindenkinek sarkos véleménye van az ügyről, de a kompromisszumos megoldáshoz ajánlatos hallgatni egymást a feleknek. Előző cikkünkben a lakók szemszögéből vizsgáltuk meg a problémát, most a sokat támadott vendéglátóhelyek következnek.

 

 

  • A kicsik: Filo bár, Budapest Makery, Barside

 

A Filo bár három éve nyílt meg a Dob utca Nagykörúthoz közelebb eső részén, a Klauzál tér mellett, pont akkor, amikor megkezdődött a környék látványos felfutása. Tulajdonosai Simonics Miklós és Nagy Marci, kettejük közül Marcival ültünk le  a bár aprócska teraszán, amely a szomszédban folyó építkezések miatt veszített méretéből.

 

Marci szerint főleg az utóbbi egy-két nyáron durvult el a helyzet, és lett nyilvánvaló a prostitúció és a drogárusítás, de ez nem jelent radikális leromlást, inkább olyan 30%-osnak mondaná. Az ő bárjukba főleg magyarok járnak, és úgy látja, az utcán a legtöbb probléma a turistákkal van; ez akkor volt a legkellemetlenebb, amikor pont a mellettük lévő foghíjtelken állomásoztak a beer bike-ok. „Az egy erős időszak volt. Rendszeresen idepisiltek, leültek hozzánk várakozni vagy bejöttek a bárba használni a mosdót, fogyasztás nélkül” – meséli Marci.

 

A sörbiciklik azóta eltűntek a környékről, de az utcai fennforgás ettől még nem szűnt meg: földhöz vágott üvegek, az építkezés kordonjainak rángatása, vagy folyóügyek helyben megoldása mindennaposak. „Múltkor például egy háromfős társaság pisilt az utcán, és mikor a közterület-felügyeletes autó elgurult mellettük, épp csak kiszóltak nekik, pedig ilyenkor rögtön ki kéne állítani a csekket. Ilyet Svájcban vagy Londonban nem lehet megcsinálni.

Filo bárFotó: Balkányi László / We Love Budapest
Filo Bar
  • 1072 Budapest, Dob utca 32.

Marci úgy véli, a megnövelt rendőri jelenlét, a szabálysértések megfelelő szankcionálása mindenképp javítana az utcai közállapotokon. A lakókkal nekik jó a viszonyuk, és a csendrendelet kivételével támogatják az erzsébetvárosiak elképzeléseit; ha kell, felszedik a szemetet, eltakarítják a hányást, de ha komolyabb mocsok képződik reggel 6-kor, akkor ők csak délután látják meg, mert akkor nyitnak. „Egy az egyben nem lehet mindent ráhúzni a vendéglátóhelyekre, közös teherviselésre lenne szükség mindenki részéről. Ha 10-kor be kell zárnia mindennek, hatással lesz a kerületben mindenre: a munkaerőpiacra és az ingatlanárakra is” – mondta nekünk Marci.

 

A kérdésre, hogy miért most eszkalálódott a helyzet, Marci azt válaszolta: a nagyobb terhelésben szerepet játszhat a VIII. kerületben bevezetett csendrendelet és az amiatt ide átszoruló vendégkör, de a fapados járatok hirdetései, külföldi médiumok cikkei is. „És hogy miért pont most kezdtek el vele foglalkozni? Jövőre jönnek a választások”– vélekedett.

 

A Filo bártól nem messze működik a Budapest Makery, amely egészen másfajta kikapcsolódási lehetőséget nyújt a vendégeknek. Azokkal a lakókkal, akikkel szükséges volt egyeztetni, közvetlen kapcsolatuk van, így bármikor telefonon tudnak beszélni, de a hely jellegéből fakadóan itt nem bömböl a zene, és nem is az alkoholfogyasztáson van a hangsúly.

Fotó: Budapest Makery

Tulajdonosa, Lendvai Ádám szerint a kerületben tapasztalható problémákat leginkább az okozza, hogy Belső-Erzsébetváros megváltozott viszonyaira a lakosság egy része nem tudott reagálni. Alapvetően két részre osztaná a helyieket: „Az egyik csoportot a magántulajdonban lévő lakások tulajdonosai alkotják, a másikat az önkormányzati bérlakások lakói. Előbbiek a megnövekedett turizmusra megfelelően tudtak reagálni, hiszen lakásaik kiadhatóvá váltak rövidtávra, így az ingatlanok értéke megnőtt. Ők értékesíthették vagy kiadhatták lakásaikat, így haszonélvezői lehettek a turizmus nyújtotta lehetőségeknek. Azok a szomszédaik azonban, akik önkormányzati tulajdonú lakások bérleti jogával rendelkeznek, semmit nem tehettek. A lakókörnyezetük értéknövekedéséből nem részesülhettek, viszont kénytelenek elviselni a megnövekedett turistaforgalmat.

 

A megoldást az jelentené, ha ingatlanjaikat az önkormányzattól megvásárolhatnák és szabadon dönthetnének azok értékesítéséről, kiadásáról, vagy az itt lakásról. Röviden tehát a piaci viszonyok bevezetése oldhatná meg a helyzetet. Azt mindenképpen rossz megoldásnak tartanám, ha a bérlakásokba >>betonozott<< lakók lobbiereje a terület gazdasági potenciálját csökkentené és visszafejlesztené mindazt a pozitív hatást, amit a turizmus jelent” – fejtette ki véleményét.

 

Hozzátette, hogy mindemellett természetesen szükség van az önkormányzat fokozott szerepvállalására, a közbiztonság fenntartására, az utcák takarítására, hiszen a kerület vezetése jelenleg is részesül a turizmusból és a vendéglátásból befolyó bevételekből. „Ha az éjszakai feladatok elvégzése érdekében szükség van éjszakai polgármesterre, akkor természetesen legyen. Mi úgy látjuk, az önfeledten kurjongató csapatok hol magyarul, hol angolul kiabálnak, ám azt fontos megjegyezni, hogy amerre jelen vannak a csendre figyelmeztető személyek, ott a hangoskodók hamar elcsendesíthetőek”.  

 

A Madách téri koktélbár, a Barside egy éve része a pesti éjszakának, felsőkategóriás italkínálattal, ernyővel fedett kis terasszal. 9-kor nyitnak, a teraszt este 10-kor zárják, hétfőn-kedden éjfélig, szerdától vasárnapig pedig 2-ig vannak nyitva. Kulturált, igényes vendégkörre építenek – a legénybúcsús kocsmatúrákat vezető guide cégeknek például megmondták, hogy csak az első három italig szolgálják ki az ügyfeleiket. „Aki nagyon részeg, annak nem adunk alkoholt, maximum uborkás vizet” – ismertette Ódor Andris üzletvezető, aki szerint hétvégenként este 9 és fél 2 között generálják a forgalom 90%-át, tehát a nyitvatartás korlátozása számukra nagyon nagy érvágás lenne.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Barside
  • 1075 Budapest, Madách Imre út 10.

A lakók és az én nézetem 85% -ban egyezik. Nekem is érdekem, hogy a csatorna ki legyen tisztítva, ne kelljen folyamatosan takarítanom a teret, ne pusztítsa el a virágágyást a vizelet és az alkohol; én is problémának tartom, hogy elburjánzott a bűnözés. De azt is problémának látom, hogy úgy akarják mindezt kezelni, hogy 10 órakor bezáratnak mindenkit. A Madách tér kulturáltabb környék, de amiatt, ami a Kazinczy utcában, a Gozsduban, a Nagydiófa utcában folyik, mi rengeteget szívunk. Az ottani panaszáradat felbátorítja azokat az embereket, akiket amúgy annyira nem érintene érzékenyen a >>bulinegyed<<. És így azok fogják megjárni, akik szívvel-lélekkel csinálják a vendéglátást, nekik ugyanis megélhetési, és nem befektetési biznisz – a nagy kocsmák megtalálják majd a boldogulási lehetőségeket. Mi lesz azokkal a kicsi, csendes, easy helyekkel, akiknek még még teraszunk sincs? Azok is a VII. kerületben vannak, tömegével.”

A házban található lakások nagy része már külföldi tulajdonban van, AirBnB-n kiadva. Andris különösen sok energiát fektet bele, hogy az „őslakosokkal”, akik régóta a házban laknak, jó viszonyt ápoljanak. Mindig meghívja őket kávézni, de mikor virágot ültettek a terasz elé, az egyik idős néni lejött és segített nekik. Másféle viszonyra is akad persze példa. „Lakó és lakó között is van különbség. Vannak, akik olyanok, mint a rossz gyerekek. Ráérnek, nem csinálnak semmit, utánanéznek az interneten a szabályoknak, és hívogatják a hatóságokat  olyanokért is kaptunk levelet az önkormányzattól (valószínűleg nem véletlenül), hogy a teraszunk nem éri el az 1% növénybeültetési arányt.

 

Ha mindennap érkezik egy levél csekkel, az nem vicces. Arra panaszkodnak, amire lehet: ha 10-kor bezárnánk, akkor arra, hogy ha szabadnapos, napközben nem tud pihenni, vagy ha reggel 9-kor mosnák fel a teret hangosan, akkor arra. Ha itt mindenki bezár éjfél előtt, akkor reggel 4-kor majd arra kelnek, hogy a hajléktalanok randalíroznak ittasan, vagy a külföldi turisták. Több sebből vérzik ez a dolog, és senki nem kompromisszumképes. Én sem panaszkodom azért, mert csöpög a klímája, vagy dobálja le a csikket a szépen megcsináltatott ernyőnkre”.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A kérdésre, hogy vajon a Budapestet pöcegödörnek néző bulituristák tehetnek-e a kialakult helyzetről, Andris azt válaszolta: nem lehet szűrni, ki jöjjön Budapestre. „Mi lehet a megoldás, ne engedjük fel őket a repülőre?”– kérdezte.

 

  • A nagyok: Szimpla Kert, Fogas Ház-Instant

 

A legnépszerűbb és legrégebbi romkocsma, a Szimpla Kert alapítója, Zsendovits Ábel szerint ugyanakkor lehetne megoldást találni a bulizók megregulázására. Szerinte a mostani tarthatatlan helyzet kialakulásához főleg az évi egymillióval több turista, a környező kerületek éjszakai életét berekesztő csendrendeletek és az emiatt (is) kialakuló koncentráció vezetett. A Szimpla hétfő és kedd kivételével mindennap megtelik, az utcán kígyózó sorban arra várnak az emberek, hogy amint kijön valaki, bejussanak. „Jövőre csak rosszabb lesz: még több turista jön majd, még nagyobb lesz a feszültség” – véli Ábel. Ő ezért is tartja jó ötletnek a Night Mayor Budapest kezdeményezést, amely a hatóságokkal együttműködve mediátorszerepet töltene be a lakók és a vállalkozók között, és amit szeptember 16-án tesztüzemmódban ki is próbáltak az arra az estére autóforgalom elől lezárt Kazinczy utcában. Az volt a tapasztalat, hogy láthatósági mellényben egyszerű kéréssekkel jelentősen lehetett halkítani a hangoskodókon. „Jellemző módon a magyarokkal volt a gond, voltak, akik visszaszóltak, hogy >>mit ugatsz itt nekem? Miért szólsz rám, mikor itt mindent lehet?<<””  

 

Ábel szerint az „itt mindent lehet, ez itt a vadkelet, gyertek!”- imidzsen sokat lehetne segíteni az egységes kommunikációval, például a beutaztató cég, a szállásadó, a taxis és a légitársaság is osztogathatna a turistáknak egy tájékoztatót, amely egyértelműen közli, mit lehet tenni Budapest utcáin, és mit nem. A bírságolásnak is lenne visszatartó ereje, még ha nem is 100%-ban lenne csend és béke.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

Ábel egyetért azzal, hogy a hatóságok részéről tapasztalt inkompetencia és közöny áldatlan állapotokhoz vezetett. „Ami az utcán történik, közfeladat; költeni kéne több és nagyobb kukára, megnövelt rendőri jelenlétre, módszeresebb takarításra. Ahol turisták mozognak, másfajta életminőség és térhasználat alakul ki. Persze messze nem tartunk ott, mint Barcelona vagy Velence, a megtelt táblát még nem tenném ki Budapestre, többet is elbírna, csak fel kéne nőni ehhez” – véli. „Tök jó lenne adatokkal, pontos problématérképpel dolgozni; jó lenne tudni, hány embert zavar a helyek tényleges működéséből fakadó probléma, és hányan hallják a zenét az ágyuk mellett – mert az megint más, hogy nyitott ablaknál szeretnének aludni nyáron, és beszáll a cigifüst.”

 

Ábel hangsúlyozta, hogy a Szimpla belső zajterhelést már nem produkál senkinek „az ágya mellé”: majdnem az összes lakóval megegyeztek, segítettek a hangszigetelésben, klimatizálásban, valakinek a lakását is megvették; de az ide néző lichthofokban  inkább konyha- és vécéablakok találhatóak, és a Wesselényi utcáról erre tájolt gangokra is inkább csak a moraj hallatszik fel.

 

Ábel az éjféli bezárással abszolút nem ért egyet, szerinte nem oldaná meg a problémát – ha be is zárnának a vendéglátóhelyek, a turisták visszamennének a szállásukra bulizni, ami ugyanúgy zavarná a lakókat. A Szimpla Kertnek pedig a bevétel feléről le kéne mondania, hiszen ide fél 1-kor jönnek a legtöbben.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest
Szimpla Kert
  • 1075 Budapest, Kazinczy utca 14.
  • Asztalfoglalás telefonon nem lehetséges!

Ábel maga is „lakó”, egy sarokra lakik a Szimplától .„Klímaberendezéssel, hangszigetelt ablakokkal kezdtem a berendezkedést. Ezeken az utcákon viszem rollerral az óvodába a gyerekemet. Őt az zavarja, hogy nincs sétálóutca meg normális járda, ahol gördeszkázhatna. Engem nem az utcai zsivaj zavar, inkább a gondos házigazda szerepét elmulasztó, rövid távú  lakáskiadásban érdekeltek: három éve lakunk itt, azóta tíz lakást vettek meg a házban, rendszeresek a lány-és legénybúcsúk fölöttem is. Persze valamit valamiért – nekem bármit megér, hogy ne kelljen naponta egy órát autóban ülnöm” – mondta.

 

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

Akinek lakása van, azt hiszi, hogy jár neki a friss levegő, a ház előtti parkoló. Ez nem életszerű a világ más nagyvárosainak közepén se”. Ábel pár éve Berlinben is nyitott egy Szimpla Kertet, de ott egészen más dimenziókban mozog a „bulinegyed”: 4 millió emberre 10-szer akkora hely jut, teljesen más a városszerkezet, jobban eloszlik a szolgáltató- és vendéglátószektor, sok szórakozóhelyet a rozsdaövezetben hoztak létre. Valamint a németeknél az átlagkereset is jobb, többen járnak étterembe, a hétvégi brunchozás népszokás – érdemes tehát a helyiekre is alapozni a vendéglátószektort. Idehaza viszont kellenek azok a helyek is, ahol 250 Ft a sör – és nem kizárt, hogy szerepet játszanak abban, hogy a bulinegyed időről időre pöcegödörré válik.

 

A szeptember 16-ai demónapot az összeolvadt Instant-Fogas Ház munkatársai is nyomon követték, és hasonlóan pozitív következtetésekre jutottak a Night Mayor Budapest utcai mediátorokra vonatkozó ötleteivel kapcsolatban. A budapesti buliszcéna legnagyobb tavaszi híre volt, hogy a Nagymező utcából elköltöző Instant és a Fogas Ház egyesül az Akácfa utcában, és ez jóval nagyobb bulizó tömeget vont maga után, aminek a lakók nem örültek. A Fogas szerint nem a kiszűrődő zaj a fő probléma – ők a hatósági hangméréseknek megfelelően hangszigetelték a komplexumot –, hanem az utcán uralkodó állapotok.

Fotó: Polyák Attila / We Love Budapest

 „Az utca mindenkinek kívül esik a fennhatóságán, és jelenleg még nem alakult ki megfelelő kooperáció, amivel orvosolni lehetne az ottani állapotokat. A demónapon látszott, hogy egy nyelveket beszélő host vagy hostesz közbenjárásával teljesen egyértelművé tehető, akár szankcionálható is az nem oda illő viselkedés. A turisták nagy része ugyanis Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból érkezik, ahol teljesen természetes, hogy megbüntetik őket az utcai fennforgásért, hangoskodásért. Ha egy éjszaka kiosztanának több tucat száz eurós büntetést az utcai vizelés miatt, annak lenne hatása a későbbiekre nézve” – vélte az egyik üzletvezető.

 

Ők egyébként egyetértenek a lakossági panaszokkal, hiszen a bűnözés, a prostitúció, a kábítószer-árusítás nekik is problémát jelent. „Negatív üzenete van, hogy hozzánk már úgy érkezik a vendég, hogy az utcán ötször leszólították, adott esetben meg is károsították. Más kérdés, hogy mi hogyan, milyen jogkörben tudnánk eljárni az utcán tapasztaltak ellen. Ami a hatáskörünkön belül van, az ellen teszünk is, lásd: takarítás, italkivitel akadályozása, ingyenes vécéhasználat a betérőknek, kukakihelyezések, takarítások, hangmérések, hang- és létszámkorlátozások betartása.”

Fotó: Polyák Attila / We Love Budapest
FogasHáz x Instant
  • 1073 Budapest, Akácfa utca 51.

A kukakihelyezési, takarítási és csoportkísérő kísérleteinkre pozitívan reagáltak a lakók, és van köztük, akivel szót lehet érteni; mások keményebb vonalat képviselnek, és elzárkóznak a közös kommunikációtól. Volt már olyanra példa, hogy lakópanaszra hivatkozva hangmérést kezdeményeztek, de a panaszos nem engedte be a kerülettől kiküldött szakembert. Mindennek ellenére a Fogas Ház-Instant komplexum vezetői úgy látják, jó irányba haladnak a helyzet megoldására irányuló törekvések, de az összetett és nehéz kérdést csak közösen, egymással kommunikálva oldható meg.

 

  • Az olcsóbb hálózat: 4-es, 6-os kocsmák és társaik

 

 „A csendrendelet gyakorlatilag fél év alatt a teljes összezsugorodását jelentené a bulinegyednek. Kiesne egy elég jelentős forgalom, mivel már este 10 órakor se jönnének a vendégek” – vélik az olcsóbb árkategóriát képviselő, 4-es 6-os kocsmákból, a Füge udvarból, UdvarRomból és Stifler bárból álló hálózat tulajdonosai. „A lakóknak persze igazat adunk abban, hogy a kerületben vonuló, az üzletek közt sétáló emberek valóban hangoskodnak, nincsen külön rendvédelmük.  Itt hangsúlyoznánk a közös összefogást az utcai biztonsági őrök, illetve rendőri jelenlét megnövelését. Ebben is együttműködés van jelenleg a vendéglátósok körében” – mondják. Ők is csatlakoztak a Budapest Night Mayor és a Budapest Éjjel csoportokhoz, és megtették a felajánlásokat (gőzborotva, saját takarító személyzet, kihelyezett biztonsági őrök, kézi takarítás). „Nagyon sokan vagyunk. Az egyesületbe rendeződött vendéglátósok sokat tudnak tenni az ügyért mind társadalmi munkában mind párbeszédben, mind pedig a tagsági díjból keletkező bevétellel”.

Fotó: Balkányi László / We Love Budapest

„Mindenhol jó a viszonyunk a lakókkal, a pohárszedőik óránként takarítanak, biztonsági őröket alkalmazunk, akik a bejárat előtt posztolnak, felügyelnek a zajongókra. Cseréltünk már nyílászárókat, illetve az üzletvezetőink telefonszáma le van adva a közös képviselőknél, az esetleges panaszt azonnal kezeljük” – sorolták.

 

Szerintük mostanára telítődött a kerület, és a problémáknak a 90%-a a nyári szezonban realizálódik, mikor a nyitott ablakokhoz a szűk utcákról felhallatszik a zaj. Ők is úgy vélik, főleg a külföldiek okozzák a fennforgást, „de ők is csak a közterületeken, ahol nincs vendéglátóhelyiség, mert ott a biztonsági őröknek köszönhetően nincs zaj” – állítják.