2014-ben még arról szóltak a hírek, hogy a Puskás Stadion mögött elterülő Millenáris Velodrom felújításával kapnak régi-új otthont a biciklisták. A millenniumi ünnepségekre a 19. század végén épült komplexumot Hajós Alfréd tervezte újra 1928-ban, és a sportág töretlen népszerűségnek örvendett a hetvenes-nyolcvanas évekig. Mára viszont a pálya állapota nagyon leromlott, és a nemzetközi szabályoknak sem felel meg, így világversenyeket sem lehet többet rajta rendezni. Még a 2024-es olimpiai fejlesztések részeként merült fel a felújítása. A győztes tervet akkor a Váncza Műhely készítette, amely egy kreatív, félig földbe süllyesztett megoldással két pályát is létrehozott volna, az eredeti, Hajós-féle épület megtartása mellett.
Aztán 2016-ban kiderült, hogy új helyszínre kerül a velodrom, eleinte a Csepel-sziget északi csücske is felmerült, mint lehetséges helyszín, de végül Óbuda mellett döntöttek, a Gázgyár tornyai és az északi összekötő vasúti híd közti terület lett kijelölve.
A pályázat kiírásakor egyértelművé vált, hogy a meghiúsuló olimpia ellenére is úgy tűnik, felépítik az új velodromot. A győztes pályatervet – amelyet most júniusban hirdettek ki – az ausztrál származású, de családjával már évek óta Magyarországon élő és alkotó Anthony Gall és a Gall és Társai Építésziroda Kft. készítette. A biciklis stadionnal az egyik céljuk egyrészt az, hogy egy új budapesti kerékpáros központot hozzanak létre, amely nemcsak a versenyeket és a profi sportolókat szolgálja ki, hanem az amatőröket is, illetve a budai hegyek közelsége miatt más biciklis sportágak is otthonra lelhetnek itt.
A terve másik erénye, hogy hiányzó láncszemként a volt ipari, barnaövezeti területet bekapcsolja a város körforgásába, és az eddig itt megszakadó funkciókat tovább vezeti, összeköti. Az épület az őt övező parkkal kapcsolatot teremt a Graphisoft Park és a Római Part, illetve a környékbeli lakónegyedek között és a Duna-part között.
Az 5000 férőhelyesre és háromszintesre tervezett csarnok alkalmas lenne nagy, nemzetközi versenyek tartására is, de utánpótlás nevelésére és edzésre is, illetve szabadidős központként is működhetne. Cél volt, hogy minél változatosabban lehessen használni az épületet, a biciklis pályán belüli területen például küzdőtér is épülne. A terv másik nagy erénye, hogy a különböző használati funkciók szerint változó üzemmódokban is gondolkodtak, és igyekeztek a fenntarthatóság jegyében a legenergiatakarékosabb megoldásokat beépíteni a tervezés során.
Mivel viszonylag nagy alapterületű és homlokzatú épületről van szó, hogy jobban illeszkedjen a környezetbe, egy domb veszi körül, az alsó, bejárati szint ebbe süllyesztve található. A homlokzaton használt anyagokban is idomul a környezetéhez, egységes réz-/fémszövet borításával illeszkedik a volt ipari-, műemléki környezetbe, de letisztultságával és egyszerű formáival a környező parkos területeket nem próbálja meg uralni.
