Továbbra sem vagyunk kibékülve a helyszínválasztással, de valamiért idén is a Millenáris területére szervezték az eseményt. Túllépve ezen, a szakmai napon láttunk hozzá a fesztivál feltérképezéséhez. Akár rutinosabbak vagyunk, akár első bálozók, fontos, hogy ne ragadjon el minket a bőség zavara, melynek tényleg csak a büdzsé és a gyomor kapacitása szabhat határokat. Idén szerencsére egészen konkrétan elérhető, hogy melyik vendéglátó mivel készül, így előre ki tudjuk nézni, mi az amire különösen kíváncsiak vagyunk. Alapkoncepció, hogy a Gourmet-n elérhetőbbé válnak akár a Michelin-csillagos és további topéttermek konyhai csapatainak alkotásai, s így egy egész estés degusztáció helyett legalább egy kis szeletet kaphatunk abból, hogy miről is szól egy-egy hely és séf szellemisége, gasztronómiája. Emellett idén erős a street food vonal is, sőt, konkrétan három pizzást is találunk, ami az unásig ismételt burger után egész üdítő sétálós étel. Szerintünk ötnél több helyet nem érdemes egy nap alatt bemérni, mert betelünk az ízekkel. Javasolt a fogások mellé – vagy között – a bor-pezsgő, esetleg pálinka vonalat is beiktatni. Az ételek többnyire 1200-2500 forintba kerülnek.
Fontos újítás, hogy az online elérhető repertoárban a fogásoknál a "mentes" ételeket is feltüntetik, tehát a speciális étrendet követők is tudnak szemezgetni. Bár az idei téma a mangalica és az eper köré épült, a séfek kreativitásának köszönhetően nem untuk meg a fő komponenseket, hiszen vendégként érkezett például a szezonális pár, a spárga is.
Street food
Pizzások mindenhol. Elsőként Szabadfi Szabolcs Panificio il Basilicóját érdemes kipróbálni. A pizzaiolóként is remekül szereplő pékmester nemrég tért haza Pármából, ahol a világ 50 legjobbja között végzett, de nem áll le a versenyekkel, jövőre a top 20 a cél. A fesztiválra mangalicasonkás-gorgonzolás-rukkolás-epres pizzával készült. Több, mint meggyőző.
Most mutatkozott be először hivatalosan a Jamie's pizzás története, hiszen hiába köztudott már, hogy a budavári étterem mellé több kifejezett pizzéria társul majd, még nem debütáltak. Egy pikáns chorizós, pancettás, egy bivalymozzarellás-parmezános-bazsalikomos és egy fontina sajtos-szarvasgombás kreációval készültek. Csinos minipizzák formájában, a szimpla szelet helyett.
A Digók ugyan legutóbbi kóstolásunk óta némiképp átalakultak, de most itt is megmutatják magukat nápolyi típusú pizzáikkal. Őrület, hogy egy pop-up pizzázó, mely eddig rövid, ám annál sikeresebb életúttal bír, már itt van a Gourmet-n. Ez motiváció lehet minden kisebb vállalkozásnak.
A Funky Pho biztos pont a Mozsár utcában, és szerencsére idén a Millenárison is. Saját Bahn Mi-jük bármi névre hallgat és gőzölt buciba halmozott ragacsos hús megannyi ázsiai zölddel lazítva. Remekül jön a szezámolaj íze és jó élmény beleharapni. Náluk megtudtuk, hogy hamarosan Funky by Nature néven új dobással készülnek, és kis éttermük mellé egy nagyobb egység is tervben van. Vagányan, ahogy eddig.
A Piknik Utzabár most sem fogta magát vissza és szaftos mangalica&omaha burgerébe epret is csempészett. A Vegan Love alternatíva a disznóságok között és kamionjukból állati eredetű hozzávaló nélkül készült hamis "pulled pork"-ot is kínálnak, epres BBQ-szósszal.
Vendéglők, éttermek, bisztrók
Amikor az ember nyaralni megy és jó éttermet keres pusztán étteremajánló és értékelő oldalak böngészése nélkül, úgy jár a legjobban, ha telt házas vendéglő sorát állja ki. Ezt a Gourmet-n is alkalmazhatjuk, például úgy, hogy megnézzük merre állnak a legnagyobb sorok. Rosensteinéknél rendre hosszú méterekben mérik az érdeklődőket. Tálalásuk most is egyedi és szerethető, az ízek pedig fantasztikusak. A japán ihletésű kacsamell-teriyaki buggyantott tojással körülbelül egy percet élt meg a tányérunkon, és az Irma néni receptje alapján tökéletesített kanizsai dödölle mangalicapofával szintén maradandó élmény.
A közeli Larus Étterem minden évben elkápráztat minket. Várvizi Péter ízkombinációi bátrak és tűpontosak, a témára reagáló mangalicás és epres fogások helyett azonban renitens módon a kardamomos ananász-rák-yuzus olivakrém és koriander nyárssal végeztünk, nagy csend közepette, majd érkezett a fehér csokis passiókrémleves. Mindig betalálják a maracuját és olyan módon alkotnak belőle desszertet, hogy a kis pohárkák helyett egy vájlinggal ennénk belőle.
Tavaly a nagy Budapesten kívüli favoritunk a Bori Mami volt. Bokros Barnabás ételei annyira mély nyomott hagytak, hogy idén is siettünk a gyöngyösi bisztró standjához. Az előétel palóclevesre reagált, szilárd formában, rétestésztával, eperrel, A csúcs a májas hurka-Szent Jakab kagyló párosítás volt, mely kapott egy kis zöld és piros epret is, és az első hallásra extrém étel szép harmonikus egységet alkotott. Desszertképp "sztrapacskát" készítettek, édesen, eperrel, csokival és pörccel, de izgalmas tonkabab is szerepelt hozzávalók között. Náluk az a titka a komplex ízélménynek, hogy egyszerre minden tányéron lévő komponenst a villára kell halmoznunk. Újító, friss és természetközeli ismét. Nem utolsósorban pedig a fesztivál felhozatalához képest igen nagy adagokkal készülnek. Nem véletlen, mi folyna Gyöngyösön, ha aprócska fogásokat szolgálnának fel? Kitörne a botrány, tehát inkább a fővárosba is ezzel a szellemiséggel jönnek.
A Tantinál jó választás lehet a mangalicacsászár-savanyított retek-spárga és eper, az encsi Anyukám Mondta persze focacciában a legerősebb, de a báránypájsli, szalvétagombóc kombó is több, mint egy egyszerű főétel. A soproni Erhardt Étterem a "Vegán május" névre keresztelt fogása, és a KIOSKkimcsivel körített fogasa különösen friss fogások, amik igazán jól esnek a melegben a sok nehezebb mangalicás fogás között. Ugyanez igaz a Kistücsök tokhal fogására, melyhez eper és bodzás író jár. A Natura Hillben a vegetáriánus káposztás puliszka-környékbeli parenyica-tejfölt ajánljuk könnyedebb tételként.
Topkonyhák
Talán a legkézenfekvőbb, hogy értük jön ki az ember a Gourmet-ra, hiszen a legkevésbé elérhető luxusról beszélünk. A Michelin-csillagos éttermek értelemszerűen mind kint vannak, nagyon gusztusos pavilonokkal, eleve egy kategóriával feljebb pozicionált körítéssel. A Borkonyhában például a wokos kuszkuszsaláta marhasülttel és a meglepően tálalt eperkavics a beutók. Az Onyxban a véreshurkával dolgoztak, mangalicával, kellőképp savas zöld almával és retekkel. A Costesek tepertőkrémes tölcsérje fűszeres eperchutney-val megy nagyot.
A Babel ugyan (még) nem csillagos, de minden alkalommal lenyűgöznek minket, s ez most is így történt. A szarvasgombával készített tojásos galuska amennyire egyszerűen hangzik, annyira összetett tétel, míg a disznósajt pattogatott vadrizzsel és eperrel egy kicsit extrémebb, de mégis a Babeltől megszokott természetközeli vonalat visz.
Merre és mit igyunk?
Nem csak borokra és pálinkára korlátozódott idén a fesztivál, Sörökkel és koktélokkal is találkozunk, ez a sokszínű felhozatal pedig dicséretes, hiszen nem mindenki boros, s a gasztronómia fontos ágazata mind a sör, mind a koktél. Máris itt van például az Élesztő, ahol főleg a Guri Sörfőzde italait kóstolhatjuk, vagy a Belgium Büszkeségei, ahol stílszerűen a legkedveltebb belga sörök kaptak helyet.
Koktélokat tekintve választhatjuk a legendás Boutiq'Bar-t, a High Note Sky Bar-t, vagy a Blue Foxot. A tavalyi foxos elektromosságot idéző ital után kíváncsian vártuk mi lesz a 2017-es őrület, Az eső áztatta utcák hangulatát idézték gin alapú, mák bitterrel, karobbal és cédrussal készült itallal, melyhez "iható" parfümfújás is járt, az esős utóhatás elérése érdekében. A vodkás-érlelt dinnyelikőrös-bergamott hamus italuk még érthetőbb.
Ha már mi nem juthatunk el ezen a hétvégén a Tokaj-hegyaljai Degenfeld csodálatos kastélyába, akkor legalább tiszta és elegáns boraik eljutnak hozzánk a Gourmet-n. A 2015-ös tételek közül a hárslevelű mézes, mégsem behízelgő, és a Zomborka furmint körtés-birses aromáit és tisztaságát szerettük a legjobban. Halas ételekhez jól el tudjuk képzelni.
A somlói Kreinbachert eleve szeretjük, jó játék a most forgalomban lévő Öreg Tőkék Borát a standnál fellelhető 2008-assal összekóstolni, és felfedezni a különbségeket. Izgalmas helyszín, ugyanis a vulkanikus Somlón belül is kóstolhatunk juhfarkot, furmintot és cuvéet is, valamint olyan Kreinbacher pezsgőt, melyet máshol nem. Idén Burgundiából is bemutatnak néhány tételt, és az Arany Kaviárral közösen pedig kaviár-champagne kóstolásra is benevezhetünk. A legjobb pezsgőpincészetek champagne-jaival is kiegészül a stand évről évre, kedvencünk a púderes, elegáns, élesztős, virágos Piper-Heidsieck champagne, melynek egy pink címkés, vadabb, karcosabb rozéváltozatát is megkóstolhatjuk ezen a hétvégén.
Bár borokból az évszak miatt inkább a fehérek domináltak, az esti időpontokra iktassunk be pár jó vöröset is. Török Csaba lovakat akart tartani az általa megvásárolt Szent György-hegyi területen, végül nem volt szíve kivágni a szőlőt, sőt, olasz sangioveset is telepített mellé, ami a borfogyasztók számára nyújtott egyik lehető legnagyobb ajándék lett. Érdemes megkóstolni tehát a 2HA-nál a 2015-ös cabernet franc-t, ami még csak most kerül palackba, ezért igazi különlegességnek számít a Gourmet-n. A zöldséges jegyek mellett szépen ott van az érett gyümölcs. Mindig szeretjük tőle a Tabunello nevet birtokló sangioveset, a 2012-es Courage franc és merlot alapú cuvée pedig talán a fesztivál legerősebb bora szilvás, gyógynövényes aromáival. Bár önmagában is élmény, de szaftos vörös húsokhoz ideális lehet.
A szekszárdi Heimann az örök klasszikus, a hagyományos, mely mégis folyton kísérletező vonalat képviseli, boraival nem lehet mellényúlni, ezért ha valami biztos tuti tippet és egy jó vöröset akarunk, borozzunk ennél a standnál. A stand mostani különlegessége, hogy elhoztak kevésbé ismert tételeket is, kezdésnek kérjünk egy kis Céh Kereszt kadarkát, mely egy új kadarka klónszelekció, és a 2015 volt az első évjárat, hogy palackba került ez a fűszeres, gyümölcsös, könnyed bor. Ezen felül pedig itt még megkóstolhatjuk a kereskedelmi forgalomban már nem lévő 2011-es Barbárt, amelyben még mindig dominál a gyümölcs, kicsit földes, gombás, meggyes aromáival és komplexitásával a már hűvösebb estékre vagy zárásként ajánlunk.
