Élmény

Kacagni és elérzékenyülni egy csupán 100 szavas történeten

Fotó : Youtube
Kacagni és elérzékenyülni egy csupán 100 szavas történeten

100 szó nagyon kevés, mégis bőven elég arra, hogy olyan hangulatot fessen egy-egy történet, ami miatt már megéri beülni a Mozsár Műhely napokban debütált 100 szóban a város című performanszára. A történetek adottak, az elmúlt három év legemlékezetesebb 100 szóban Budapest pályaműveit szólaltatja meg és helyezi új kontextusba Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor. A két fiatal hol egyedül, hol együtt adja elő a különálló történeteket, s a gördülékeny tempó miatt a végén tudunk összegezni, hogy melyek tetszettek a legjobban. Olyan ez, mint az egypercesek… kicsik, de emlékezetesek.

Egyre több programmal készül a Mozsár Műhely, a legújabb előadásuk pedig éppen egy Budapest-központú páros “stand up”. Összekapcsolja a fővárost, számos megható, megmosolyogtató, könnyed és nehezebb történettel, sorssal, alkotóval, akik anno egy felhívásra készítették el 100 szóból álló történetüket, valamint két tehetséges fiatal színésszel. Így gyakorlatilag teljesen amatőrök műveit adaptálják színpadra, ami eleve egy szokatlan és klassz koncepció. Biztosak vagyunk benne, hogy a Tavaszi Fesztivál keretein belül debütált előadás premierjén számos alkotót is a sorok között tudhattunk. Jó érzés lehetett nekik, hogy kis történetüket még szélesebb körben megismerhetik és egy valódi színpadon, színészek dolgoznak a szöveggel.
Fotó: 100 szóban a város
A sztorik eleve sok esetben tömények, érzelmektől túlcsordulók, Csengéék pedig remekül elkapták azokat a hangulatokat, melyeket egy-egy történethez társítanánk. A ritmusosabb, áramló szövegeket megzenésítették, melyhez egyébként videók is készültek, amiket mi is bemutattunk. Mi mégis a humoros, illetve megindító prózákat szerettük. Szörnyű, esős nap volt, mégis sokat dobott hangulatunkon az a több tucatnyi emlék, vagy éppen fikció. Azért, mert volt közöttük ismerős és általános, mégis viccesen megírt és előadott alkotás és egészen intim, nagyon személyes történet is.
Fotó: 100 szóban Budapest
Az este után talán örökre másképp fogunk nézni az Opera szphinxére, a Palatinus két medencéje között található órára, nem lepődünk meg, ha velünk is szembejön a 4-6-os villamoson a szokásos habókos utas, mosolyogva nézünk majd a Dunán ringatózó vendéglátós hajókra, mi is szégyelljük magunkat picit a Ferenciek terén, mikor ott ér minket a hajnal és megesik majd a szívünk a város vándor ószeresein is. Hihetetlen, hogy 100 szó és két ügyes “tolmács” elég ahhoz, hogy még percekig fel-felnevessünk, vagy párás szemmel révedjünk a színpad irányába. A szavaknak tényleg nagy erejük van… ahogy Budapestnek is.
Ajánljuk a 100 szóban a várost minden lokálpatriótának, büszke budainak, nyughatatlan pestinek, annak, aki vidékről ‘”jött fel”, annak, aki csak rövid ideig lakott itt, és azoknak is, akik valaha küldtek be pályázatot a 100 szóban Budapestre. Hátha meghallgathatják saját sztorijukat is, vagy a többi inspirálja őket további írásra. 

Következő előadások: május 5. és 19.
Helyszín: Mozsár Műhely 
Jegyár: 2900 forint, vásárlás ITT