A Kossuth Lajos utca egykor a város legelegánsabb részei közé tartozott, mára azonban sokat veszített régi fényéből. A 13-as szám alatt található lakóházat sem szépsége miatt ismerjük legtöbben, hanem azért, mert található itt egy ALDI-üzlet. Ha azonban a kissé jellegtelen homlokzat fölé nézünk, és megcsodáljuk az épület könnyed, elegáns díszeit, máris érezzük, hogy érdemes egy kicsit több figyelmet szentelni ennek a háznak, pedig nem is sejtjük, hogy a mostani élelmiszerbolt helyén milyen furcsa üzletek működtek egykor.
A Kossuth Lajos utca a város egyik legelegánsabb része volt, mára a legtöbb épület esetében elszürkült, málló vakolat alól kell kibányászni az egykori szépséget. Írtunk már a Wagner-házról és a Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházról is, és hasonlóan érdekes története van a Görög-bérháznak is. Bár sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy a Kossuth Lajos utca 13. alatt található házat csak 1926-ban építették, úgy tűnik, hogy 1907 előtt készülhetett az épület, írta Rozsnyai József doktori dolgozata alapján korábbi cikkében Zsiray-Rummer Zoltán.
Az épületet eszerint Hubert József, a népszerű, egyes munkáin már szecessziós elemeket is felhasználó, de a historizáló irányzatokon belül mozgó építész tervezte. Hubert építészetének sajátos szeletét képezik a különböző bankfiókok, pénzintézetek részére készült épületek és az iparkamarák megbízásai is, többnyire vidéki nagyvárosokban találjuk ezeket a munkáit. Tudását dicséri az újpesti református templom épülete és a Rákóczi út 8. alatt található Treichlinger-ház is. Jelentős épületeket tervezett a Dreher Sörgyár számára, Móry Károllyal együtt ő tervezhette például az 1885-ös Országos Általános Kiállítás sörcsarnokát is, majd nem sokkal később, szintén a család megbízásának köszönhetően felépült a ma már kupolája nélkül látható, Kossuth Lajos utca 4. szám alatti bérpalota is.
A Görög-bérház homlokzatát körülbelül egy évtizede szépen felújították, a könnyed vaskorlátok, az elegáns, zárt erkélysor és a gazdag növényi díszítmény elegánsan oldja a ház tömegét. A díszek eredetileg színesek lehettek, ami még szebbé tette a palotát. A körfolyosós épület belsejében is hasonlóan könnyed és finom díszítés fogad, szépek a kapuk és a korlát rácsai. Érdemes bekukucskálni, ha lehetőségünk nyílik rá.
A bérház Görög István üvegkereskedő megbízása alapján készült. A cég a saját boltját is a patinás bérpalotában rendezte be. A család több generációjának munkát adó vállalkozás 1835-től egészen 1929-ig működött. A jó nevű vállalat előszeretettel reklámozta a kisdedek táplálására használható, mosóval ellátott cumisüvegeit, lázmérőit és egyéb mérőeszközöket is, amiket minden valószínűség szerint üzletükben is árulhattak. A Görög család egyébként egyike lehetett azoknak, akik munka után a belváros nyüzsgését egy csinos villa nyugalmára cserélték, találtunk egy korabeli hirdetést, amelyben éppen kertészt kerestek az ingatlanjukba. A cég 1929-ben ment tönkre. Bár anyagi természetű nehézségeik is voltak, könnyen lehet, hogy a bukásban közrejátszott, hogy a család több tagja az előző évben nagyon súlyos motorbalesetet szenvedett.
Az elegáns, földszinti üzlethelyiség azonban nem sokáig állt üresen, hamarosan beköltözött helyére a Solymosi Képszalon. Solymosi Márton rendezte itt be galériáját, ahol olyan művészek munkái kaptak helyet, mint az állatképeiről ismert Heyer Artúr. Egész Budapest „Marci bácsija” elképesztő figura lehetett, a forgalmas és elegáns Kossuth Lajos utcai üzlettel pedig tényleg learatta szorgalmas munkájának gyümölcsét, hiszen egy emeleti, nem túl csinos helyiségből költözött ide. Üzleti filozófiáját egy mondatban foglalta össze:
„jobb nevű festők képeit… kis havi részletre, előleg nélkül, a szép magyar képet kedvelő, magyar úri közönségnek.″
Az épület alsó része úgy fest, mintha kiharaptak volna egy darabot a díszes homlokzatból. Gondolhatjuk, hogy ez nem a régi tulajdonosoknak, a Görög családnak és Solymosi úrnak köszönhető. Nem is tévedünk, hiszen utánuk az Úttörő Áruház vette birtokba az alsó szinti üzlethelyiséget. Bár az áruház főépülete Kovács Margit kerámia díszkútjával a szomszédban volt, a szocializmus szürkeségét és a mai hatvanasok-hetvenesek gyerekkorát egyaránt fényárba borító, több bérház alsó szintjét magában foglaló kirakatsor ide is kiterjedt, mögötte pedig várt a tervgazdaság legjava, gyerekcipőben és iskolaköpenyben különösen erős volt az Úttörő Áruház, amelynek belső tereiben Gertler Viktor 1952-es, Állami áruház című filmjét is forgatták.
Az áruház a rendszerváltás után még haldoklott néhány évig, de a 90-es évek elején végleg bezárt, a szomszédos főépületet pedig néhány évvel később lebontották, helyén ma hotel üzemel. A Görög-bérház jobban járt. Az Úttörő Áruház bezárása után néhány évig többféle üzlet működött a helyén, majd a 100. ALDI-áruház kapott itt helyet. Az élelmiszerlánc-multinak egyébként nem ez az egyetlen üzlete, ami egy érdekes, régi épületben kapott helyet, a IX. kerületi Tűzoltó utcában egy régi lovardát, a XI. kerületben, a Hengermalom utcánál pedig egy kis méretű, modernista ipari csarnokot újítottak fel, és ezekben is ALDI működik.
Források:
- Zsiray-Rummer Zoltán: Megújulás a Kossuth Lajos utcában, Magyar Hírlap, 2015. március 11.
- Mutatványképek a Solymossy képszalon (IV, Kossuth Lajos ucca 13 szám) műtermének gyűjteményéből, Tolnai Világlapja, 1928. augusztus 15.
- Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején, különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára
- Index.hu