Idén lesz harminc éve, hogy a Budapest melletti Mogyoródon elkezdték építeni az első Formula-1-es pályát a vasfüggönyön túl. Az aszfaltcsík azóta is nagy versenyeknek ad helyet, a szerencsések pedig mindezt a helyszínen nézik-hallgatják végig. Bemutatjuk nektek a pályát, amely nélkül semmi értelme nem lenne annak, hogy „Hová tűnt Damon Hill”? Na jó, így sincs.
Az 1980-as években merült föl a Formula-1 vezetőiben, hogy érdemes lenne egy pályát építeni a vasfüggönyön túl, hogy ezzel újabb rajongókat – és persze – tévénézőket és vásárlókat vonjanak be a „száguldó cirkusz” vérkeringésébe.
Ma már meglepőnek tűnhet, de a lehetséges helyszínek között fölmerült a Városliget és a Népliget is.
A világviszonylatban is úttörő módon, számítógép segítségével megalkotott pálya terveit az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi István készítették. A pálya hossza eredetileg 4041 méter volt, az átépítések óta a 4381 méterre 14 kanyar jut.
A pálya igazi klasszikusnak számít: a technikás és poros pálya, valamint az augusztusi melegben megrendezett verseny vérbeli erőpróba a versenyzőknek. A vonalvezetés – a mai uniformizált pályák között – szintén a régi iskolát képviseli, de a versenyzők éppen emiatt kedvelik, Ayrton Senna, Nigel Mansell, Michael Schumacher, Fernando Alonso és Lewis Hamilton a legjobb pályák közt emlegette a Hungaroringet .
A mindössze nyolc hónapig tartó építkezés 1985. október 1-jén kezdődött meg Mogyoród mellett, a következő év márciusában pedig lezajlott az első verseny.
Az első Magyar Nagydíjat pedig néhány hónappal a főpróba után, 1986. augusztus 10-én rendezték, a versenyt pedig nagy csatában Nelson Piquet nyerte Ayrton Senna és Nigel Mansell előtt. Az abszolút pályacsúcsot (1:16, 147) egyébként Senna tartja, de Schumacher és Hamilton is nagy időket ment, mindketten négyszer győztek itt.
A Magyar Nagydíj három évtizede folyamatosan – és 2021-ig biztosan – stabil résztvevője Formula-1-es versenynaptárnak, ezzel számos ismert pályánál régebben szerepel a programban – egyedül Monte-Carlo és Monza előzi meg ebben a mezőnyben.
A 788 méter hosszú célegyenes alatt egy alagút húzódik, amelyen keresztül autóval is meg lehet közelíteni a főépületet, a Paddock Clubot vagy akár a boxutcát.
A létesítmény főbejárata előtt található Szisz Ferenc magyar származású francia autóversenyző szobra, aki 1906. június 26-án megnyerte a világ első Grand Prix versenyét a franciaországi Sartre-ban.
Nem kérdés, mindezt látni kell, idén ráadásul te is igencsak kedvező feltételekkel lehetsz az élmény részese, hiszen az álló, egész hétvégére érvényes diákbérlet május 18-ig 8990 HUF, ezután pedig 9990 HUF. További infók itt.
