Élmény

Pompás ez a fagylalt – 28 éve mutatták be a Szomszédokat

Fotó : Wikipedia
Pompás ez a fagylalt – 28 éve mutatták be a Szomszédokat

Eredetileg Káposztásmegyeren forgott volna, végül Gazdagrét lett az ország legismertebb lakótelepe, ahol a kordokumentumnak tökéletesen megfelelő Szomszédok sorozat játszódott. A napjaink mémgyárait ellátó teleregény első epizódját 1987. május 7-én, vagyis pontosan 28 évvel ezelőtt mutatták be a tévében. A jeles alkalomból mi is megemlékezünk a magyar Dallasról.

Anno négy-hatmillió honfitárs választotta esti programjának kéthetente csütörtökönként a kisemberek 30 percen át tartó károgásait. Persze akkoriban csak az 1-es vagy 2-es gombot nyomogathattuk felváltva a távirányítón, ha kapcsolgatni akartunk a csatornák között, ettől függetlenül súlyos számadat ez.
Az urbán legenda (?) szerint a Szomszédok eredeti célja propaganda jelleggel a panellakások népszerűsítése volt olyan szomszédság ábrázolásával, mely a való életben elképzelhetetlennek tűnt. Csupa jószívű, segítőkész embert költöztettek egymás mellé, akik születésnapokat, házassági évfordulókat ünnepeltek, együtt szilvesztereztek – ez a lépcsőházi testvériesség már akkor túlzásnak hatott.
Fotó: A szerző
A bizonyos ház a kitalált Lantos utcában (valójában a Csíki-hegyek utcában), a 8-as szám alatt adott otthont az első epizódokban beköltöző Vágási, Takács és Mágenheim családnak, valamint a többieknek. Gazdagrét városrész 1847 óta viseli a nevét; a panelházakat az évtized kiemelt presztízsprojektjeként 1983-ban kezdték el felhúzni oda saját oktatási intézményekkel, boltokkal, postával, művelődési házzal és szórakozóhelyekkel, a többihez képest emberbarátibb környezetben, hogy megtörjék a monotonitást. Ez olyan jól sikerült, hogy egy 2010-es felmérésen az első helyen végzett a legvonzóbb lakótelepek listáján.
Nem csak a gazdagréti panellakások adtak ikonikus jelleget a Szomszédoknak. Emlékezhetünk Jutka általános iskolájára, melynek tanári szobájában a mai napig(!) ott díszeleg a piros betűs „Helyettesítés” felirat, Mimike póóóóstájára postájára, a buszmegállóra, Lenke néni ABC-jére, ezek mindegyike megtalálható még a környéken. Etus máshol épült műtermi lakása mondjuk nem, azt konkrétan lerombolták.
Fotó: A szerző
A sorozat 1987 májusa és 1999 decembere között 331 epizódon keresztül zúdította nyakunkba a hétköznapi emberek problémáit. Reflektált a politikai és társadalmi változásokra, a mindennapok gondjaira (=nincs pénz). Szemléltetésként a szereplők rácsodálkoztak az áfa bevezetésére, a Rambo 3-at másolták VHS-en, mert az volt a menő, a nyugdíjasok sopánkodtak, hogy 6 forintra emelték a buszjegy árát. Utóbbi összeg mai fejjel nyilván viccesnek tűnik, épp ezért a Magyar Televízió a 2000-es évek közepén a sorozat egyik újravetítése alkalmával úgynevezett szóbuborékokat helyezett el a képernyőn az epizódok alatt, melyekből információkat tudhattunk meg az akkori viszonyokról.
Horváth Ádám rendező, forgatókönyvíró szerint próbáltak aktualitásokra törekedni úgy, hogy közben kerüljék a politikát, ami azért, valljuk be, nem mindig sikerült. Népnevelési szándékkal gyakran „belerúgtak” a cigarettába és a drogokba, ugyanakkor az alkohol rendre megúszta a dorgálást – kevés olyan főszereplőt láttunk a 12 év alatt, aki legalább egyszer ne lett volna tintás. A népnevelésbe is csúszott némi hiba itt-ott, a legemlékezetesebb eset az volt, amikor marihuanát belőtt (!) halott fiatalokat találtak az erdőben. Lényegében ide tartozik a nyelvművelés forradalma is: a szereplők sokszor modorosan cseréltek eszmét egymással, a fagyi soha nem fagyi, hanem mindig fagylalt volt, Jánosék busz helyett autóbusz után siettek, Julcsi udvarlóit rendre lovagokként emlegették.
A 331 epizódban elmesélt sztorinak voltak átívelő szálai a társadalmi eseményekre történt reagálások mellett, bár ha nagyon szigorúak vagyunk, minden részben ugyanazokat láttuk:

  • Betörnek Almáék presszójába, vagy rosszalkodnak a bent italozó vendégek
  • János elpanaszolja az erdőgazdaság rendkívül unalmas fejleményeit
  • Feribe belekötnek/elütik/megverik/valakit megvéd, új dolgokat tanul a számítógépén
  • Janka néni kunyerálni és inni megy Jutkáékhoz
  • A postán megismerjük az aktuális akciót
  • A nyári erdei tábor kis híján tragédiába fullad
  • Kerei kekeckedik a ház lakóival
  • Virágh doktor bepróbálkozik Etusnál, Gábor Gábor Júliánál
  • Taki bácsit disznóságra akarják rávenni, de ő becsületes marad
  • A „pompás” jelző nyolcpercenként elhangzik
  • Mágenheim doktor panaszkodik a mentősök helyzetére
Fotó: tv.animare.hu
Utóbbi esetnél időzzünk el egy kicsit. A sorozatban dr. Mágenheim Ádám akkoriban a mentők szócsöveként működött: ha bármilyen sérelem érte őket, vagy panasz volt a munkakörülményeikre, fizetésükre stb., azokat a Nagy Fehér becenevű doktor közvetítette a nagyvilágnak – általában az epizódok végén az utolsó egy-két mondatos monológokban. Így hát nem lepődtünk meg azon sem, hogy ha a sztoriban baleset történt a fővárosban, a rákospalotai Mézeskalács tértől kezdve a belvárosi Astorián át a János-hegyig, valahogy mindig a Mágen-féle rohamkocsit riasztották, mintha ez az egy mentőautó parkolt volna a Markó utcai központ garázsában.
A Szomszédokban tucatnyi legendás színész, köztük olyan nagyságok, mint Zenthe Ferenc, Komlós Juci, Raksányi Gellért vagy Máriáss József kaptak kisebb-nagyobb szerepet, illetve rengeteg művésznek a teleregény hozta meg az igazi kiugrást. A sorozat hatására befutott, a Gazdagrét Batmanjét, a nyomdász Vágási Ferit alakító Nemcsák Károly lett talán mind közül a Facebook-generáció legnagyobb kedvence.
Fotó: Szomszédok Forever Facebook-oldal
Az aranyköpéseivel ellátott képeket a mai napig megosztják az erre szakosodott oldalak; biztos mindenki belefutott már a „Ha lenne tízezer forintom…” vagy a „Beszállok az internetbe” című klasszikusokkal ellátott montázsokba, hogy a „Lefagyott a gépem, el kell vinni a szervizbe” örökbecsűt meg se említsük (amit  amúgy Janka néni megfejelt egy „Pompás, akkor bele tehetjük a húst és a felvágottat!” kommenttel).
Ferin kívül a mellékszereplők között is találtunk olyat, aki szinte kultikus státuszba emelkedett. Ilyen a „Csóközön!” köszönéssel nyitó, a magyar televíziózás első „hivatalos meleg karakterének” tekinthető fodrász, Oli úr, az Index szomszédokos fóruma által csak „Pattoginak” elnevezett, folyton ideges és türelmetlen vevő, a házban zugkocsmát nyitott kisember, Rozsomák (Wolverine!) vagy éppen a „handypuszis” pincér, Rezső.
Azt nem tudjuk megmondani, milyen nézettséget érne el a Szomszédok, ha napjainkban játszódna. A kereskedelmi televíziózás megjelenésével vélhetően nem hozná azokat a számokat, amiket 20-25 éve produkált. Bár a jelentősebb szereplők jó része nincs köztünk, megpróbáltuk elképzelni, milyen lenne velük a teleregény 2015-ös változata:
  • Taki bácsi nem festeti sárgára a Ladáját, hanem napi 4 órában Uber-sofőrként szállítja az okostelefonon autót rendelőket
  • Unokája, Alma sokáig vívódik, hogy visszamenjen-e Lacihoz a presszóba, végül a fapados járatok elterjedésének köszönhetően krémesek felszolgálása helyett kaparós sorsjegyeket árul a Ryanair Budapest–Bergamo járatain
  • Lenke belefárad az egész napos ácsorgásba, és a környék egyetlen, vasárnap is nyitva tartó közértjében vállal nyugdíj-kiegészítő másodállást a hét utolsó napján
  • A nyomtatott sajtó lassú halálához nem asszisztáló Vágási Ferenc mikroszoft vindóz 95 helyett Linuxon kitanulja a webdizájner szakmát, és elhelyezkedik az egyik országos hírportálnál mint grafikus. Kevés szabadidejében éjszakai árupakolással gyűjt Matyi fiának jogosítványára a közeli Tescóban
  • Gábor Gábor – haladva a korral – szórólapok és tévés hirdetések helyett Facebook-boostolással népszerűsíti a stúdiót
  • A modern nagymama díszpéldánya, Etus, kisebbik unokája, Flóra segítségével fizetős kerámiaoktató videókat tölt fel az internetre
  • Nagyobbik unokája, Julcsi, a Vintage Gardenből küld neki szelfipálcával készült forrócsoki-ivós képet WhatsAppon, miközben frissíti női praktikákról szóló blogját a Macbookján
Ha nem is ezen a szálon, de a sorozat népes és lelkes rajongótábora korábban elkészítette a Szomszédok fiktív folytatását, hogy tovább íródjon a Lantos utcaiak története.