Átadták a teljes egészében megújult, szó szerint felvirágoztatott Japánkertet. Mostantól még több randevúzó pár és gyerekes család várható a Margitsziget 10.500 m2-es keleti kertjébe. A burkolati csere, padok újragondolása, nővények telepítése, csobogók reformja miatt az elfeledett park vélhetőleg újra a sziget egyik fő látványosságává válik.

Számos újítással találkozhattunk már az elmúlt két évben a Margitszigeten: tavaly nyáron átadták a sziget déli részén található zenélő szökőkutat, immár régi fényében pompázik a Margit híd, megújult a Hajós Alfréd Uszoda, sőt az útbaigazító táblák is csinos design kaptak. Bár a városi futók kedvenc pályájának munkálatai még folynak, már mi is hírt adtunk a Margit-sziget kör korszerűbbé tételéről is. Azt gondoljuk, hogy bár még mindig akadnak kihasználatlan lehetőségek, a Nyulak szigete egyre sokoldalúbbá és rendezettebbé válik, ahogy ezt a Japánkert esetében is tapasztaltuk.

A ’70-es években kialakított Japánkerten legutoljára 20 éve végeztek rekonstrukciós munkálatokat. A növényállomány elöregedett, az épített elemek technikai megoldásai felett is eljárt az idő. Bár az értékes és régen telepített vezérnövényeket meghagyták, sok új különleges fajjal gazdagodott a kert. Ahogy több ülőalkalmatosságot is telepítettek, mind klasszikus padokat, mind a japán kultúra inspirálta piros-fekete, hosszú fémpadokat.

Továbbá újra zenél a Marosvásárhely főterén álló Bodor-kút másolataként ismert Zenélőkút, ami véletlenül sem ugyanaz, mint a Margit hídhoz közel eső szökőkút. Régi dallamtöredékek alapján, a középkori magyar zenét idéző 12 részes zenei anyagot állított össze Csányi Attila zeneszerző, a margitszigeti látványosság apropójából. Érdekesség, hogy a kútból - a téli hónapokat kivéve - napközben ivóvíz folyik. Ha ezt megneszelik a sziget sportolói, biztosan ellátogatnak majd a felújított kúthoz. A Japánkertben tett séta pedig igazi relaxációs program lehet egy kemény edzés végén.