Élmény

Hol forgatták a Csinibabát? – egy luxuslakótelep titkai

Hol forgatták a Csinibabát? – egy luxuslakótelep titkai

A lakótelepekről általában a panelrengetegek jutnak eszünkbe, pedig akadnak a városban jóval illusztrisabb helyek is. Gondoljunk például a Wekerle-telepre, vagy a bírák és ügyészek telepére a Kis-Sváb-hegyen. Nem beszélve a munkásoknak épült józsefvárosi Mávag-lakótelepről, ahol még gőzfürdő, jéggyár és kaszinó is működött valamikor.

Fotó: Bódis Krisztián

A Golgota téren található különös zárt kőházsort az első lakótelepek között tartják számon. A házsort az állami MÁV (Magyar Királyi Államvasutak) saját melósai részére húzatta fel. A telep Lipták Pál építész tervei alapján, 1908-1909-ben épült, mindössze 16 hónap alatt. A lakópark kialakítása nagyban eltért a korabeli trendektől: itt például nem a pesti bérházakban megszokott függőfolyósokról nyílnak a lakások, hanem zárt, belső lépcsőházakból. Az aránylag kicsi telepen összesen 645 szoba-konyhás lakás zsúfolódott össze, illetve tíz két-három szobás tisztviselői lakás épült.
Külvárosi idill
A falakkal körbezárt minivárosba betérve nyugodt külvárosi idill fogad bennünket. Mintha nem is Budapesten, hanem egy londoni külvárosban sétálnánk: a komor, de rendezett téglaköves indusztriális miliő teljesen elüt a Józsefvárosra jellemző zűrzavartól. Az itteni lakók nagy része egyébként pozitívan áll a telephez: szeretik, hogy védett, és este nyolckor bezárják a kapukat. Szerencséjükre az utca zaja és szennye is elkerüli őket, mivel a lakóházak mind egy közös belső udvarra néznek.
Fotó: Bódis Krisztián
Szoba-konyhák mennyországa

A múlt század elején a helyi munkások luxuséletét nem csak itthon, de bárhol Európában is megirigyelhették. A lakótelepet az akkori szociális gondoskodás mintapéldájaként is emlegetik. Működött itt: óvoda, mosoda, jéggyár, amely a lakások jégszekrényeit látta el jégrudakkal. A központi épület alagsorában a műszak fáradalmait pihenhették ki a munkások – volt kád- és gőzfürdő, és a földszinti vendéglőhöz még tekepálya is tartozott. A félemeleten pedig a kaszinóban dorbézolhattak esténként a kiváltságos fejesek

A szórakozás szintén alanyi jogon járt: a közösségi épület ezerfős nagytermében színházi- és mozielőadásokat tartottak. A telep külön orvosi rendelővel is rendelkezett, melyet a korban ritkaságnak számító röntgengéppel és kvarclámpával szereltek fel. Még ma is kimagaslik a víztorony, amely kizárólag a helyi lakosok számára szolgáltatta az ivóvizet.

Fotó: Bódis Krisztián
A hanyatlás kora
A Mávag-kolónia élete az államosítással egyre inkább elszürkült. A kiváltságos szolgáltatások fokozatosan megszűntek, az épületek állaga leromlott, az alagsori fürdőt pedig elöntötte a víz. A lakosok azonban nem cserélődtek le, továbbra is a vagongyárak leszármazottjai foglalták el a házakat.
Fotó: Bódis Krisztián
Utolsó hősök

A helyi Vörösmarty Művelődési Ház sok mindent látott. Eleinte kulturális programok és szakkörök voltak itt, de a pénzhiány miatt egyre gyakrabban bérbe kellett adniA nyolcvanas évek végén élte az igazi aranykorát, a pincében működött ugyanis a botrányos hírű Fekete Lyuk. Az underground birodalom több mint tíz éves pályafutása alatt punk, rock, de még skinhead koncerteteknek is helyet adott. A legendás pogózásokról és asztalon táncolásokról még ma is hallani.

A rendszerváltást követően, a gyár privatizációja során leválasztották a közösségi házat a kolóniáról, és eladták a Biblia Szól nevű amerikai kisegyháznak. A térítő társaság ugyan helyrepofozta az épületet, de már semmi sem a régi – ma étkezdét, iskolát, nyugdíjasklubot működtetnek itt a maguk számára.

A sajátos munkásmiliőben még Timár Péter is meglátta a fantáziát, ugyanis a telepen forgatta leghíresebb filmjét, a Csinibabát. A művház pedig a Ki mit tud?os jelenetnek adott helyet. 

Fotó: Bódis Krisztián