Élmény

Mindent a Margitszigetről

Fotó : Balkányi László - We Love Budapest
Pántlika, terasz

A Margit híd és az Árpád híd között nyújtózó, IV. Béla lányáról, Margit hercegnőről elnevezett sziget a béke és a nyugalom budapesti főhadiszállása, amely zöldben gazdag menedéket nyújt a mindennapok taposómalma elől. Az esetleges helyesírási hibáktól eltekintve (városrészként egybeírjuk, földrajzi helyként viszont kötőjellel) a sziget nem tartogat veszélyeket, főleg nem az unalomét, hiszen kikapcsolódási lehetőségek tucatjait bocsátja a budapestiek rendelkezésére. Ha már ilyen bőkezű velünk a Margitsziget, ideje közelebbről is megismerni.

Történelem

A sziget a 17. század végén még három részre tagolódott: északi végén az  esztergomi érsek vára magasodott, déli csücskében a Szent János-lovagrend fészkelt, középen pedig a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora állt. A kolostorok sora ezzel még nem ért véget, tudnillik a Domonkos-rendi apácák is a Margitszigeten éltek.  Az első jelentősebb fordulópont 1790-ben érkezett el, amikor a bécsi udvar Magyarország nádorának, Sándor Lipót főhercegnek ajándékozta a szigetet. A főherceg nem vesztegette az idejét, és, a schönbrunni park mintájára, tüstént a vadregényes terület kicsinosítását kezdeményezte. Sándor Lipót 1795-ös halála után öccse, József nádor vette át a stafétát, és a munkálatok koordinálása mellett még arra is fordított időt, hogy feleségének nyaralót építtessen itt. Az 1838-as árvíz–során két és fél méter jeges víz temette maga alá a Duna szeszélyeinek kiszolgáltatott szigetet, ám a károk nem bizonyultak végzetesnek, és az 1840-es években már evezős- és úszóversenyeket rendeztek a Margitnál, a későbbiekben pedig hangversenyekkel és tűzijátékkal fűszerezett báloknak adott otthont. A nagy árvíz emlékét egyébként a sziget egyik legvénebb fája, egy narancseperfa őrzi, ami a jeges víz súlya alatt megdőlt, és göcsörtös törzzsel vénült matuzsálemmé.
Fotó: Retromobil
1867 májusában a Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezényelte kútfúrások során a nyugati partnál gyógyvízre bukkantak, ami a sziget virágkorának legfőbb mozgatórugója volt. József főherceg fürdőparadicsom-vízióját Ybl Miklós tervei alapján kezdték megvalósítani, és 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, számtalan villa, két vendéglő, a gépház, a Kisszálló, a mesterséges sziklákkal életre keltett vízesés, valamint a neoreneszánsz Nagyszálló. Az árvíz a fejlesztések után sem kímélte a szigetet, ezért, a további katasztrófákat megelőzendő, két méterrel megemelték a Margit tengerszint feletti magasságát.
Fotó: Retronom
Ami az elnevezést illeti, a sziget a 14. század óta viseli Margit herecegnő nevét, de hívták még Szent András szigetének, Boldogságos Szűz Mária vagy Boldogasszony szigetének, Palatinus-szigetnek (magyarosan Nádor-sziget), a törökök korában Lány-szigetnek, illetve a Nyulak szigetének. Egyes régészek és történészek szerint utóbbi csupán egy elírásból keletkezett tévhit, így könnyen előfordulhat, hogy eredetileg az Ékesség szigetének vagy a Leprások szigetének hívták (e három szó latinul zavarba ejtően hasonló). A három opció közül a nem túlzottan hízelgő Leprások szigete tűnik a legvalószínűbbnek, erről árulkodnak a szigeten épült ispotályok, továbbá a hely várostól szeparált mivolta. Érdekesség, hogy 1900-ig csak csónakkal lehetett megközelíteni a szigetet, 1919-ig pedig belépődíjat is szedtek.
Látnivalók
A szigetnek a két híd – Margit híd és Árpád híd – mellett egy pár zenélő szökőkút ad keretes szerkezetet. A Margit híd felőli szigetvégnél található, a vízsugarak mellett dallamokat is eregető, frissen felújított kutat – ami műfajában a legnagyobb az országban – pont a napokban adták át a nagyközönségnek. Az Árpád híd közelében lévő kút-ikertestvérnek kevesebb jut a reflektorfényből, pedig jóval színesebb történettel büszkélkedhet. Első változatát 1822-ben készítette Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester, majd 1911-ben lerombolták, 1936-ban pedig – a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kezdeményezésére – újjáépíttették.
gyógyvízben bővelkedő múltból adódóan senkit sem fog meglepetésként érni, hogy a Margitsziget a vízfanatikusok egyik budapesti mekkája. Nyáron az 1919 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelő, többször kibővített és felújított, élmény-, úszó- és strandmedencékkel büszkélkedő Palatinus a sláger, míg a hűvősebb hónapokban a magyarországi vízisportok fellegváraként funkcionáló Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát tanácsos célba venni. Egy wellnessre és vízre fókuszáló felsorolásból nem maradhat ki a sziget szállodapárosa, azaz a régimódi fényűzésre kihegyezett Danubius Grand Hotel Margitsziget, valamint a minden igényt kielégítő fürdőszekcióval felszerelt Danubius Health Resort és Spa.

Felfedezésre érdemes még Szent Margit domonkos rendi kolostorromoknál lévő sírja, családdal átsétált délutánokon a Kisállatkert, valamint az 1913-ban, Zielinski Szilárd tervei alapján épített víztorony.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Mozgás, kultúra
Margitsziget szárazföldi sportokat előnyben részesítőket sem hagyja cserben, és a kocogók, futók körében évek óta töretlen népszerűségnek örvend. Aki a szigetkört lehetetlen küldetésnek véli, a sütkérező-beszélgető-piknikező városlakókkal és futkározó kutyákkal teli Nagyréten bármilyen sportot űzhet – az ésszerűség és a hatályos törvények határain belül. Vádliformálás gyanánt bevethető még a bringóhintó, amit egyesek Jackass-jelenetek rekonstruálására használnak, és ott van még a MAC (teljes nevén Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum), továbbá utóbbi mellett egy játszótérrel megspékelt focipálya. A kultúrára szomjazók a frissen felújított Margitszigeti Szabadtéri Színpadnál találhatják meg a számításaikat, hála a Budapesti Nyári Fesztivál változatos programfelhozatalának.
Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
Éjszakai élet
zenei stíluskavalkádnak, kulturális programoknak, előadás- és beszélgetéssorozatoknak, illetve különféle kiállításoknak stílusos teret biztosító Holdudvarban – a sokszínűségnek köszönhetően – preferenciáktól függetlenül bárki otthon érezheti magát. A Holdudvarnak ráadásul gasztro-fronton sincs oka szégyenkezni, sőt, inkább a büszkélkedést javasoljuk, hiszen az ételek és az italok is kifogástalanok.
margitszigeti éjszakai élet másik látványosságáért csupán a szomszédba kell átcaplatni, ugyanis a Holdudvar mellett nőtt ki a földből a kortárs képzőművészek bohém játszótereként funkcionáló WNDRLNDamelynek hiánypótló, párját ritkító koncepcióját részletesen kielemeztük korábbi cikkünkben.
Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
Megközelítés
A legkézenfekvőbb opció a négyes vagy a hatos villamos, amelyekről leszállva a Margit híd felől támadhatjuk le a szigetet. Ha úgy alakulna, az Árpád híd irányából is rohamozhatunk, méghozzá az 1-es és az 1A villamos, illetve a Nyugati pályaudvar és az Árpád híd között közlekedő, a szigetet teljes hosszában átszelő 26-os busszal.