Szeretünk előtte frizbizni, a lépcsőjén borozni, valószínüleg mindenki volt már itt egy osztálykirándulás keretein belül, viszont a turistákon kívül csak kevesen mentek fel a tornyába, hogy megnézzék a várost. Igen, a Bazilikáról van szó, amelyet három építész több mint 50 évig épített, és amely ikonikus épületek sorozatunk legújabb érdekessége a Parlament után.

Csontváz a szekrényben

Budapest legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi pontja nem volt mindig szent, sőt volt idő, amikor mai szemmel nézve kimondottan kegyetlen dolgok történtek a helyén.

1787 és 1796 között ezen a területen egy Heccszínház üzemelt, amely a pesti állatviadalok (más szóval állatheccek) számára volt fenntartva, amelyek ebben az időszakban Facebook és Fröccsterasz híján kedvelt délutáni közösségi játékok voltak.

Volt itt medve, kutya, bika, farkas és az egész egy kicsit sem volt illegális, már Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásakor hasonló műsorral szórakoztatták a főurakat. Az 1800-as években ezt a durva szórakoztatást fokozatosan felváltotta a cirkusz, és végre sor kerülhetett arra, hogy az épület helyére valami más épüljön, Lipótváros egyik gazdag polgára pedig kihasználta az alkalmat, és egy kis plébániát épített ide.

Nem sokkal ezután, 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a hivatalos Lipótvárosi plébánia, és ezzel együtt elkezdődött a gyűjtés egy komolyabb templom építésére.

Az Isteni jel és az építkezésA Bazilika megépítésére az 1838-as árvízzel együtt küldtek jelet az "égiek", ugyanis a korabeli Szent István tér közepén található természetes dombon tudott több száz ember megmenekülni a víztől. Természetesen ezek az emberek ezt isteni jelnek vélték, és ők maguk is jelentős összegekkel járultak hozzá a templom építéséhez.

1845-ben Hild József kapott megbízást arra, hogy megépítse a templomot, a munkálatokat pedig már a következő évben sikerült megkezdeni, bár a Szabadságharc miatt 1851. augusztus 14-ig kényszerszüneteltetni kellett mindent.

Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette az építkezést, az irányítást ezután Ybl Miklós vette át, aki az eredeti klasszicista terveket neoreneszánsz stílusban dolgozta át. Erre azért is volt szükség, mert sokaknak útban volt az épülőfélben lévő templom, hiszen emiatt nem tudták összekötni az elkészült Andrássy utat a Lánchíddal, Ybl pedig így kénytelen volt valami monumentálisban gondolkodni, ami elnyeri majd a tiszteletet.

Ő egyébként szintén haláláig, 1891-ig vezette az építkezést, az utolsó simításokat, vagyis a díszburkolatokkal és az épület belsejével kapcsolatos kivitelezést ezután 1905-ig Kauser József intézte. Ő már egy kis neobarokkot is belecsempészett a végeredménybe. November 9-én szentelték fel az új templomot, és ekkor illesztették be a zárókövet az akkori uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében.

Az eredeti szándék szerint Ausztria védőszentjéről, Szent Lipótról kapta volna nevét az épület, ez azonban az utolsó pillanatban megváltozott, és végül Szent István védelmébe helyezték a Bazilikát.

Többször is összedőltAz épület nem volt mindig olyan stabil, mint ma: először az építkezés során, 1868-ban omlott be a már lefalazott kupola a rossz minőségű alapanyagok és a kivitelezési hibák miatt (az építkezés egy évig szünetelt), majd legközelebb a második világháború miatt vált szükségessé az egész tetőszerkezet cseréje. A munkálatok során 1947-ben ismét leégett a kupola, amelyet adományokból újítottak fel.

1983-ban ismét életveszélyessé vált a Bazilika állapota, amikor egy vihar a kupola lemezeit lesodorta. Ekkor már tényleg nekiláttak a teljes felújításnak, amely 2003 augusztus 14-ig tartott.

A munkálatok során nem csak az épületet tették rendbe, hanem renoválták a különböző műtárgyakat, szobrokat és a Róth Miksa által készített ólomüveg ablakokat is, valamint végre felújították a Szent István teret, amely mára a fiatalok közkedvelt találkozóhelye.

A legutóbbi felújítás során 10 kg féldrágakövet, 5 kg aranyat és 250 ezer aranyfüstlemezt használtak fel. 1500 négyzetméter padlólapot tisztítottak meg, a belső javításokhoz 300 kg kőkiegészítő anyagra volt szükség, 6300 négyzetméter műmárvány burkolatot hoztak rendbe és 500 kg kenyér fogyott el az oltárrestauráláskor.

Jelentős technikai újításként a kupolába két liftet szereltek, amelyek a kilátóba vezetnek. Korábban több mint 360 lépcsőfok megmászása árán lehetett csak feljutni ide. A felújítási költség több mint 4,5 milliárd forint volt.

Az épületA BazilikaBudapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével, hossza 87 és fél méter, szélessége pedig 55 méter. Belső elrendezése 8500 ember számára képes helyet biztosítani egyszerre.

Magassága egyébként egyenlő a Parlamentével, a szám pedig a Honfoglalásra utal (896).
A Bazilika megnevezés ennek a templomnak az esetében

egyházi rangot és nem építészeti formát jelöl, így az épület kialakítása egyáltalán nem is bazilikás: a belső tér görög kereszt alapú és kilencosztatú.
A szerkezet érdekessége még, hogy Hild és Ybl terveinek hibridje az eredeti elképzelés szerint zárt volt, az újragondolás után pedig egy félköríves nyitottabb formát öltött, mégis sugárzik belőle a természetesség, mintha mindig is pont így akarták volna.

A Bazilika egyik legérdekesebb részebelül található: a baldachinos főoltárt nem a szokásos feszület vagy Madonna-szobor díszíti, hanem Szent István szobra, amelyhez külön engedélyt kellett kérni a pápától.

A templom másik fő látványossága a Szent Jobb, ami állítólag Szent István király
jobb keze, bár a történetében rengeteg a kérdés és az ellentmondás: már a megtalálásáról is két külön történet szól, valamint kérdések merülnek fel az ökölbe szorított állapot, a legendás gyűrű, illetve a természetes mumifikálódás kapcsán is.

A harangokA Szent István tér felőli két toronyban összesen hat harang függ: a bal oldaliban öt (Nagyboldogasszony-harang, Szent Henrik-harang, Boldog Gizella-harang, Szent Imre-harang, Árpád-házi Szent Erzsébet-harang), a jobb odlaliban pedig egy. Ez utóbbi, a Szent István-harangMagyarország legnagyobb harangja, amely 9250 kilót nyom és 252 centi átmérőjű. Évente kétszer: augusztus 20-án 17 órakor és Szilveszter éjfélkor szólal meg, illetve különleges alkalmakkor, például egy pápa vagy egy fontos ember halálakor.

Hétköznaponként a Szent Gizella-harang csalogatja misére a hívőket 17:30-kor, illetve 17:59-kor, de ebben az időpontban már a Szent Imre-haranggal együtt szólal meg. A vasárnapi nagymisére 9:30-kor a Szent Henrik-harang hívogat. A negyedórákat a Nagyboldogasszony-harang jelzi, az egészeket pedig a Szent István-nagyharang, reggel 7 órától este 10 óráig.