Kiss Sarolta, a NON+ divatmárka megalkotója évekkel ezelőtt tervező-grafikusként  elégelte meg, hogy nem talál olyan ruhát a magyar piacon, amelyek tetszenek neki, így fogta magát, és saját darabok gyártásába kezdett.A hobbiként indult akció olyan jól sikerült, hogy már számos sportkövető talált rá Kisss munkájára, és már sokadik kollekciója után követelik rajta az újabb darabokat. Legfrissebb munkája az a letisztult vonalat követő sportkollekció, amely öt alapszínben sorakoztatja fel mindenki kedvenc kapucnis pulcsijait, zipzáros felsőit, rafinált esőkabátjait és ujjatlan polóit.

A fiatal tervező a “kevesebb, néha több” alapelven ruhamárkája mellett sportcégeknek is dolgozik grafikusként, illetve tavaly októberben tornateremként álmodta meg egy kreatív cég irodáját. Sacit a sportról, kényelemről és a Non+-ról kérdeztük.

We Love Budapest:

Egy kívülálló számára úgy tűnhet, sportőrült vagy. Van benne igazság, vagy különös véletlenek egybeesése, hogy valahogy mindig a sportnál lyukadsz ki, ha lakberendezésről, divattervezésről, vagy grafikai munkáról van szó?

Kiss
Sarolta: Vicces, hogy ezt mondod, ezen még nem gondolkodtam, de biztos van benne valami. Természetesen sportolok, de ez nem teszi ki szerves részét az életemnek, mint ahogy feltételezed. A bikram jógát imádom, mellette futok, meg kirándulok is, de nem vagyok fanatikus.

WLB:

A saját ruháidban edzel?
KS: Képzeld igen. Most már a saját ruháimban futok és jógázom, és azt kell mondjam, hogy nagyon klasszak. (nevet)
WLB: Miért kezdtél el ruhákat tervezni?
KS: Ez az egész onnan indult, hogy mindig is imádtam vagányan, de kényelmesen öltözködni, szeretem a lezserséget és az ebből fakadó szabadságot. De hogy miért kezdtem el tervezni? Azért, mert nem voltak olyan ruhák akkoriban, amik nekem tetszettek, és ezért megcsináltam magamnak a saját márkámat.

Egyrészt akkor még a pamutnak nem volt itthon ilyen kedvelt piaca, a másik, hogy mivel én magas vagyok, sose találtam méretben és hosszban passzoló ruhákat.
WLB: Hogyan áll össze egy kollekció, milyen fazonokkal dolgozol?
KS: Évszakonkéntikollekciók váltják egymást, amiket a grafikák különböztetnek meg. Az alap, minimál vonalvezetés mindegyiknél visszaköszön, egyszerű anyagokkal és fazonokkal dolgozok, amelyeknél a kényelem az első szempont. Alapvetően ezek a darabok a személyeségemet tükrözik, ezekben a darabokban önmagam lehetek, nem kell bennük viselkedni. Ezt a személyes őszinte, tiszta és laza, önfeledt életérzést erősítik meg a ruhákon található grafikák, tipográfiák. Mindegyik darab kombinálható, és maguk a kollekciók talán nem olyan átgondoltak, mint a legtöbb tervezőnél, mert én így elvárásoktól függetlenül, impulzív módon alkotok. Egy-egy téma köré csoportosítom a kollekcióimat, a mostani sport kollekció vezérmondata például az „I believe in myself”, amely gondolat mindenhol visszaköszön nyilván nem véletlenűl. Szeretem, ha van valami üzenet egy ruha mögött, amitől az több lesz, számomra kedvesebb, mint az összes többi.

WLB: Te voltaképpen mi vagy: grafikus, lakberendező, vagy divattervező?
KS: Alapvetően szabadúszó grafikus vagyok, így a napjaim nagy részét a számítógép elött töltöm katalógusok és szórólapok tervezésével, amit nagyon szeretek csinálni. Emellett lakberendezőként is tevékenykedek, és a dekorációs munkafelkéréseknek a felkéréseknek mind a mai napig szívesen teszek eleget. A ruhatervezés meg egyértelműen hobbi, aminek egyre nagyobb sikere van, így megkívánja már a szakmaibb törődést is. Amúgy ez a három dolog nagyon jól működik együtt az életemben, és jól kiegészítik egymást az életemben. Lehet, hogy a családomnak is köze van ehhez a sokféleséghez, hiszen a szüleim képzőművészek, a nagyobbik húgom díszlet és jelmeztervező, a kisebbik pedig grafikus és fotós.
WLB: Honnan a NON + név?
KS:

A név jelentése egészen egyszerű: a letisztult, visszafogott stílusra utal, amit maguk a ruhák is képviselnek.

WLB:

Mik a további tervek? Gondolkodsz más stílusú kollekciókban, fiúruhákban, esetleg gyerek szériában?

KS:

Pont most kezdtem el más anyagokkal is dolgozni, egy előző kollekcióban példáulmeg bőrtáskákat és papucsokat terveztem. Elegáns kisruhákban és zakókban is gondolkodom, könnyed megoldásokkal. A fiúruháknak is biztosan lenne piaca, mert már sokan kérdezték, csakúgy, mint a gyerekruhákat, amiket biztosan tervezek majd, ha terhes leszek. (nevet)

WLB:

Saját boltod még nincs, mégis hol és milyen áron vásárolhatjuk meg a ruháidat?

KS:

Az Ourstyle Boutiqban az Aréna Plázában, két jógastudióban, illetve a WAMP-on is megtaláljátok a márkát, az utóbbinál pedig személyesen is ott vagyok, és nagyon élvezem, amikor találkozhatok a vevőimmel.