A budapesti gyógyvíz

Fürdőink története

A több mint 100 Budapest területén található hőforrás egytől egyig római helytartók és polgárok házait fűtötte. A korabeli vízvezetékek mind a mai napig láthatóak a város több pontján.

Bár a 2000 éves fürdőkultúra a középkorban nem nyerte vissza az ókorban betöltött jelentőségét, a török hódoltság talán egyetlen pozitív hozománya ezen hagyományok újra felfedezése és továbbfejlesztése volt. Lehet a kellemes gyógyvíz is közrejátszott 150 éves török megszállásban, mindenesetre a Rudas vagy a Király mind a mai napig megőrizték törökfürdőjüket, amik több száz év távlatából is ugyanolyan népszerűek, mint régen.

A budapesti fürdőépítés aranykora egybeesik a város dualizmus-kori fejlődésével, ekkor épült a Gellért, Széchenyi, a Rác és a Lukács fürdő, amelyek a mai napig a város meghatározó fürdői. A huszadik század alatt sok fürdőhely elveszítette korábbi fényét, de az elmúlt tíz évben számos nagyszabású fürdő felújítási projekt indult. Így nyerte vissza korábbi fényét a Széchenyi, a Gellért és a Rudas történelmi belsője. A Rác fürdő magántulajdonba került, az olasz Baglioni szállodalánc szinte nyitásra készen áll és minden bizonnyal a város legelegánsabb fürdője fog megnyílni az épületben pár hónapon belül.Klasszikus kezelésekA termálfürdők elsődleges funkciója a vendégek fiziológiai és mozgásszervi panaszainak enyhítése volt. Az egész országból érkeztek a betegek a közismert gyógyhelyekre, ahol a gyógyvizes medencék nyugtató hatásán kívül számos terápiát és kezelést élvezhettek. Az egészségbiztosítási pénztár Magyarországon mind a mai napig kiemelten támogatja ezeket a hagyományos gyógymódokat. Íme néhány példa:

• Iszapkezelés – A gyógyiszapok jótékony összetevői megegyeznek az azonos forrásból származó gyógyvíz hatóanyagaival. Általában 5-10 cm vastagon viszik fel a kezelendő területre, hatása fájdalomcsökkentő, ezt pedig relaxáló pihenés követi.

• Szénsavaskádfürdő - A kezelés alatt a fürdővízbe szénsavat juttatnak, a kialakuló apró buborékok fokozzák a bőr szándioxid telítettségét, lassul a szívműködés, csökken a vérnyomás és a szív terhelése. Kiváló relaxációs hatással bír.

• Elektroterápia – Fizikoterápiás gyógykezelés, keringést javító és fájdalomcsillapító hatása ismert. Ide taroznak a galvanoterápia, diaterma kezelések. Általában ízületi megbetegedéseknél alkalmazzák.

• Súlyfürdő – Ennél a kezelésnél a betegek nyak- vagy hónalj-alátámasztással felfüggesztve lógnak a testhőmérsékletű vízben, a derekukra vagy bokájukra erősített súlyokkal, széthúzva ezzel egymástól a csigolyákat.

• Víz alatti vízsugármasszázs– A balneoterápia, hidroterápia és a vízsugár mechanikus hatására épülő terápiás kezelés. Ennek a kezelésnek a során a forró fürdő és a masszázs együttes hatását használják ki az izompanaszok enyhítésére, az izomzat lazítására.

• Masszázsok – A hagyományos termálfürdőkben az újonnan elterjedt változatos wellness masszázsokkal szemben a különféle gyógymasszázs technikák dominálnak mind a mai napig. A klasszikus svédmasszázs, frissítőmasszázs, láb- és talpmasszírozási technikák célja a fájdalomcsillapítás és relaxáció elősegítése.
  

A fürdők új arcaA budapesti fürdőknek egy egészen új fogyasztói csoportot is sikerült beterelniük a kapuikon, ez pedig a fiatal felnőttek generációja. Sokan úgy gondolták, hogy a gyógyfürdők elavultak, hogy nedves falaik között csak fájós lábú öregek csoszognak, de az utóbbi években számos nagy sikerű bulit szerveztek ezekben a fürdőkbe, amik nem egyszer hatalmas tömegeket vonzottak. Az egyik ilyen parti sorozat a Cinetrip, ami a Rudas fürdőt varázsolja havonta egyszer egy villódzó, igazi vízi cirkusszá. A szervezők a Lukács és a Király Fürdőt is bevonták az eseménysorozatba. A Királyba a Rudashoz hasonló bulikat szerveztek, a Lukács pedig többször is otthont adott irodalmi felolvasóesteknek.