Magyar Nemzeti Galéria
Meglehetősen színes program vár ránk idén a Galériában, ezek közül hármat emelünk ki. Tavasszal belekóstolhatunk az olasz dolce vitába – persze magyar szemmel. Az április 8-án nyíló Dolce vita – Itália élménye két évszázad magyar művészetében című tárlat a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, milyen szerepet játszott a magyar művészek életében Itália, ami azóta is örök motívummal és témával szolgál számukra. A tárlaton többek között idősebb Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Aba-Novák Vilmos, Vaszary János és Fehér László képeit láthatjuk.
Izgalmasnak ígérkezik az október 15-én nyíló Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében tárlat, amely azon művészek történetét meséli el, akik az átalakuló világban képesek voltak kilépni a láthatatlanságból, és a férfiakkal egyenrangú művészi pályát építettek fel. Olyan alkotók munkáit láthatjuk például, mint Anna Margit, Ferenczy Noémi, Lesznai Anna, a Női Nyolcak művészcsoport vagy a külföldön kiteljesedő, naprainkra már nemzetközi hírnevet szerzett Reigl Judit.
Szintén október 15-én nyílik a magyar–indiai származású festőművész, Amrita Sher-Gil életútját bemutató, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal közös Ecset és kamera – Amrita Sher-Gil (1913–1941) művészete című tárlat, amelyen az újdelhi National Gallery of Modern Art gyűjteményéből érkező festmények mellett gazdag fotóanyag mutatja be az itthon talán kevésbé ismert művészt.
Szépművészeti Múzeum
Az idén 120 éves jubileumát ünneplő intézményben két nagyszabású tárlatot is megnézhetünk idén. Szintén idén ünnepeljük Victor Vasarely születésének 120. évfordulóját, ehhez kapcsolódva nyílik május 14-én a Vasarely 120 retrospektív kiállítás – műveiből legutóbb 1969-ben rendeztek hasonló léptékű tárlatot. Vasarely munkássága meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció és az op-art kibontakozásában, a tárlaton időrendben járhatjuk végig a művész különböző korszakait, közben arról is képet kaphatunk, miként vonta be a mindennapi környezetet, az építészetet és a városi teret is a művészetekbe. A több mint 140 műalkotást felvonultató kiállítás elsősorban a művész által alapított budapesti gyűjteményre épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon, de érkeznek kiemelkedő, idehaza még nem látott művek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből is, de a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.
Érdemes lesz elmélyedni a július 23-án nyíló az Örökkévalóság megörökítése tárlat anyagában, amely válogatást mutat be az ókori egyiptomiak halálhoz, örökkévalósághoz kapcsolódó művészetéből. A tárlat betekintést nyújt az alkotások készítőinek a világába, és az alkotás folyamatát is szemlélteti. A kiállítás a művészek tevékenységét megörökítő egyiptomi képi ábrázolások segítségével mutatja be a munkafolyamatokat, illetve befejezetlen, a részfolyamatok nyomait feltáró alkotásokkal szemlélteti őket. Érdekesség, hogy az ókori egyiptomi tárgyakon végzett anyagvizsgálatok eredményeit is megláthatjuk, de egy koporsó belső szerkezetének 3D-s animációját vagy egy tárgy eredeti, ma már szabad szemmel nem látható színeit is rekonstruálják.
Októberben nyílik Paul Gauguin életmű-kiállítása, ami az európai és az észak-amerikai múzeumi színtéren is jelentős vállalkozásnak számít. A Bonjour Monsieur Gauguin! A posztimpresszionisták körei című kiállítás Gauguin művészetét szellemi és művészi fejlődésében mutatja be, azt az alkotói útkeresést követve, amely a 19. század végének művészetét a modernitás alapjaihoz vezette. Az ősszel nyíló nagyszabású kiállításon csaknem 150 művet láthatunk, ebből több mint 80 Gauguin alkotása. A posztimpresszionista mester alkotásait Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne, Vincent van Gogh, Émile Bernard, Paul Sérusier és más alkotók művei kísérik.
Mai Manó Ház
Az intézmény idén átfogó kiállítási programmal mutatja be a 19–21. századi fotográfia különböző irányait, a klasszikus aktfotótól a filmes standfotókon át, az irodalomhoz kötődő képi életművektől a kortárs dokumentarista és konceptuális megközelítésekig. Az év során nemzetközi és hazai alkotók – többek között Tóth György, Vladimír Birgus, Maxim Dondyuk, Émile Zola, Nora Dumas és René Maltête – kiállításai láthatók a ház emeletein. Emellett a Mai Manó Ház – PaperLab Galéria 2026-ban hét ingyenesen látogatható kiállítással kapcsolódik a programhoz, amelyek a kortárs fotográfia társadalmi, történeti és környezeti kérdéseire reflektálnak.
Február 20-án nyílik a Fénybe vetkőzve című tárlat, ami a 20. század eleji magyar aktfotográfia klasszikusait mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből. A kiállítás képei nemcsak a kor szépségeszményeit idézik, hanem a látás, a vágy és a reprezentáció változó viszonyait is feltárják. Többek között Angelo, Bäck Manci, Máté Olga és Pécsi József fotográfiáit láthatjuk a válogatásban. Nyáron a Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből című, két részből álló kiállítás a Nemzeti Filmintézettel közösen ünnepli a magyar filmgyártás jubileumát. Stand- és werkfotók idézik meg a filmtörténet ikonikus alkotásait a kezdetektől napjainkig. Émile Zolát inkább íróként ismerjük, ám az ősszel nyíló tárlaton fotográfiai életművébe nyerhetünk betekintést: a több mint száz felvételt bemutató kiállítás egy kevésbé ismert, személyesebb Zolát mutat be.
Walter Rózsi-villa
Az év egyik legjobban várt kiállításai között szerepel a brutalizmus hazai emlékeit bemutató Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát című tárlat. A Walter Rózsi-villa márciusban nyíló kiállítása az ellentmondásos, de az elmúlt években divatossá vált késő modern irányzat jellegzetes magyarországi épületeit mutatja be két magyar származású tervező: Breuer Marcell és Goldfinger Ernő munkásságával együtt. A MÉM MDK az utóbbi években komoly kutatásban mérte fel a brutalizmus hazai hatását, több mint 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, szakirodalmi és archívumi kutatás, valamint a tervezőkkel készített interjúk egészítettek ki. Ennek a munkának az eredményeit láthatjuk majd fotókon, rajzokon és kifejezetten erre a kiállításra készített maketteken keresztül. A brutalista építészeti tárlat kísérőjeként mutatkozik be a 2025-ben megszerzett Breuer-gyűjtemény is.
Kiscelli Múzeum
Februárban nyílik a Városi táj 1974–1989. Progresszív fotók Budapestről című tárlat, ami az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotókon keresztül mutatja be a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A válogatásban többek között Benkő Imre, Drégely Imre, Hámos Gusztáv, Kerekes Gábor, Szilágyi Lenke, valamint Vékás Magdolna vintage kópiái és új nagyításai lesznek láthatók. Noha a kiállításon szereplő fotóművészek különböző generációkhoz tartoznak, és alkotói praxisuk is jelentősen eltér, mégis mindannyian hozzájárultak a korszak izgalmas művészeti reprezentációjához.
Tavasszal érkezik a Lookbook divatfotó-kiállítás, ami a divatfotográfia nyelvén mesél a városi létformáról. A fotók a város társadalmi és kulturális változásainak lenyomatai – egyszerre dokumentumok és értelmező képek, amelyek megmutatják, hogyan vált a divat a városi identitás szerves részévé, és milyen szerepet játszott abban, hogy az emberek miként látták önmagukat és a körülöttük lévő világot. Ősszel a Nem panel. Egyedi lakásépítés Budapesten 1960–1980 című tárlatot lesz érdemes felkeresni, ami megmutatja, hogy a lakótelep-építészeten túl is volt élet a 70-es, 80-as években.
Ludwig Múzeum
A világ megértésére és jobbítására irányuló törekvések mellett a múzeum idén a nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezi fókuszba, erre utal 2026-os hívószavuk, az INsideOUT is. A nyitott múzeum szellemiségéből kiindulva az intézmény az érdeklődők számára átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát. Idén két évfordulóról is megemlékeznek: a Ludwig 30 éve, 1996-ban nyílt meg, míg az intézmény alapítója, Néray Katalin idén lenne 85 éves, akiről az intézmény egy konferencia keretében emlékezik meg.
Tavasszal nyílik a Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka című kiállítás, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a jelen torz önképét. A bemutatott alkotások a múlt tapasztalataiból és a jelen folyamataiból kibontakozó jövőképeken keresztül reflektálnak ideológiákra, társadalmi kontrollra, technológiai fejlődésre és kollektív félelmeinkre. Az októberben nyíló A sétáló ember – A gyaloglás művészete című tárlat nem csak azoknak lesz izgalmas, akik olvasták Frédéric Gros: A gyaloglás filozófiája című könyvét, és szeretnek sétálni. A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, amely túlmutat praktikus, mindennapi funkcióján, és kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés eszközeként, művészeti aktusként, valamint filozófiai módszerként is értelmezhető. A tárlat a gyaloglást mint művészeti formát, narratív eszközt és kritikai gyakorlatot vizsgálja, olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a hétköznapi tevékenységet a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják.
Petőfi Irodalmi Múzeum
Érdemes a képzőművészet mellett az irodalom felé is kikacsintani, viszont különös módon az áprilisban nyíló Bőrömön süt át – Nagy László 100 kiállítás pont a költő kevésbé ismert oldalát, a képzőművészt tárja a látogatók elé. A tárlat bemutatja a költő képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, asztalosipari és fafaragási munkásságát. Izgalmasnak ígérkezik a Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő digitális animáció, amelyben megelevenednek Nagy László grafikái, Kondor Béla, Kass János vizuális alkotásai, a versben kreált karakterek és vibráló vándorlásuk során a látogatót érzékei révén merítik el a 60-as évek irodalmi-képzőművészeti életének atmoszférájában. A májusban nyíló A sorstalanság alakzatai tárlat hét magyar író – Szerb Antal, Márai Sándor, Faludy György, Kertész Imre, Agota Kristof, Bodor Ádám, Krasznahorkai László – életútjának és életművének felidézésével vizsgálja azt, hogyan lehet alkotni és túlélni a 20. század diktatórikus rendszereiben. Év végéhez közeledve pedig Janikovszky Évát, Lázár Ervint és Csukás Istvánt középpontba állító gyermekirodalom- és gyermekillusztrációs kiállítást láthatunk a múzeum tereiben.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Fontos infó, hogy a múzeumban egy rövid, részleges épületfelújítás indul, s míg a kertet nyáron már látogathatjuk, az első kiállítás csak szeptemberben nyílik. A Washi – a japán papír ezer arca tárlaton megjelenő tárgyak és műalkotások a hétköznapi és egyben nemes anyag felhasználhatóságának sokszínűségét tárják elénk. Japánban a papír (washi) nemcsak kézműves anyag, hanem évszázadokon át a gazdasági adminisztráció, a társadalmi kommunikáció és a kulturális önmeghatározás alapvető hordozója is volt. A washi nem egyetlen műfajhoz vagy társadalmi réteghez kötődik, hanem megjelenik a japán mindennapokban, így a lakótérben, a ruházkodásban, a rítusokban, a reprezentációban és a művészeti-örökségi gyakorlatokban. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteménye közel 5000 washi alapanyagú tárgynak ad otthont. A kiállításban a fenti koncepcióba beleillő, papírból készült, papírt tartalmazó, valamint papír segítségével készülő tárgyakat láthatunk.
A lista persze nem teljes, számtalan kiállítóhely van Budapesten, amit érdemes felkeresni, ha izgalmas kiállításokkal színesítenénk a napjainkat. A fővárosi galériákban általában kisebb, időszaki, esetenként 2-3 hétig nyitva tartó tárlatokat találunk (ebben a cikkben gyűjtöttük össze az ingyenesen látogathatókat), míg a helytörténeti múzeumok, illetve emlékházak programjait is érdemes böngészni, ahol sokszor bukkannak fel kevésbé ismert, ámde fontos alkotók és történetek.
(Borítókép: illusztráció, Csudai Sándor – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
