Budapesten mindössze huszonhárom kápolna található, sok közülük kapualjak mögött, udvarok mélyén vagy domboldalak árnyékában bújik meg. Akkor is érdemes felfedezni őket, ha az ember nem vallásos, hiszen valamennyi különleges színfoltja a városnak.

A kápolna szó a latin „capella” szóból származik, ami eredetileg Szent Márton köpenyét jelentette, majd az ebből a köpenydarabkából kialakított ereklyetartó helyet. A latin „capella” szó a „cappa” (köpeny) kicsinyített alakja.

A kápolna egy kisebb, templomszerű épület vagy egy nagyobb templom elkülönített része, mely istentiszteleti célokat szolgál.

Gyakran egyszerűbb a berendezése és a díszítése, mint egy nagy templomé, népies jelleget is mutathat, ám építészeti stílusa változatos lehet, a gótikától a barokkig sokféle stílusban találkozhatunk velük.

A kapolnak.hu oldal szerint a kápolna

azonban jóval több mint kicsi templom.

Gyakran magánszemélyek vagy azonos hittel, szándékkal összefogó kisebb közösségek építtették egy személy tiszteletére, emlékére. Máskor éppen könyörgés vagy hálaadás jeleként emelték. Vannak köztük nyitottak, bárki által látogathatók, és olyanok is, amelyeket csak egy-egy család vagy szűkebb kör használhat. A bennük tartott misézés külön szabályokhoz kötött. Egy azonban szinte mindegyikben közös: mind történetet hordoz. Egy ember, egy család vagy akár egy egész közösség sorsát mesélik el. Igaz, nem minden történet maradt fenn – ahogy nem minden kápolna áll ma is a helyén.

Budapesten mindössze 23 kápolna található, melyek mellett gyakran úgy haladunk el, hogy észre sem vesszük őket. Nem véletlenül: bár némelyik egyértelműen kitűnik környezetében, több egészen beleolvad, kapualjakban, házudvarokban bújik meg.

Szeleczky-kápolna

II. kerület, Zsíroshegyi út 39.

Könnyű elsétálni mellette, mert apró, két telek között egy falatnyi telken található ez az eldugott kápolna. 1892 nyarán a Remetei úthoz és Buda felé enyhén lejtő domboldal szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett telkét Petz Károly korcsmárostól egy régi felvidéki családból származó, Pesten letelepedett házaspár, Szeleczky Lajos és felesége vásárolta meg. Szeleczky Lajos a boldog békeidők pesti építési és befektetési fellendülésének idején tervezői és építészi munkájával, valamint tisztes polgári karrierjével teremtette meg családja jólétét. Az újonnan megszerzett nyaralótelek északi sarkában akkoriban már állt egy kőlapra faragott Mária-szobor, amelyen a Szűzanya karjában szorosan hozzásimuló, szeretettel ölelt gyermek látható.

A szobrot faoszlop tartotta, fölötte kis esőtető védte, előtte fából készült imazsámoly állt, az oszlopon mécses világított. Adta magát, hogy Szeleczky Lajos újdonsült telke sarkában kápolnát emeltessen a Mária-képnek. 1910 nyarára elkészült a kápolna, és még azon a nyáron Segítő Mária tiszteletére felszentelték, a család pedig a közösségnek adományozta. A Gyermeket kezében tartó Mária képét nem a belső térben vagy az oltáron, hanem a kápolna homlokzatán, a bejárat fölött, mindenki számára jól láthatóan helyezték el.

A kápolna évtizedeken keresztül használaton kívül volt, állapota jócskán leromlott, de 2014-ben felújították.

Szent Donát-kápolna

III. kerület, Farkastorki út 58.

Ahogy az egykori szőlőskertek között emelkedő Farkastorki út mentén ballag az ember, hirtelen megjelenik a domboldalon ez a kis barokk kápolna, mintha mindig is itt állt volna. A Szent Donát-kápolna (1781) egyszerre fogadalmi emlék és a nyugalom szigete. A szőlősgazdák védőszentjének, Szent Donátnak szentelt kis barokk toronytemplom, csupán néhány négyzetméteres, egyszerű formáival mély átéléssel idézi meg a hely történetét és hagyományát. A legendás kezdet szerint egy heves vihar után egy szerencsésen túlélő óbudai szőlősgazda fogadalmának eredményeként született meg, és néhány hónap alatt, városi összefogással épült fel. 

Az épület jellegzetes formája – nyeregtető, fatorony, a kosárgörbeívű bejárat, csehsüveg-boltozat – mind a barokk stílusra utaló érték, amelyet mai napig őriznek az átfogó restaurálások. A belső falakat neobarokk díszítőfestés fedi, melynek motívumai között megjelennek egykor itt termesztett szőlőfajták – a kadarka és a budai zöld –, emléket állítva a hely agrármúltjának. Az oltárkép központi alakja maga Szent Donát, kezében karddal és zászlóval, fején vértanúi attribútum, felette angyal koszorúval, alatta gót betűs német felirat szólítja fel a szentet: „Szent Donát, könyörögj Istenhez, hogy védjen meg bennünket minden káros zivatartól, záportól és fagytól...”

Szent Júdás Tádé-kápolna (Kruspér utcai kápolna)

XI. kerület, Budafoki út 16–18.

Első látásra átlagos lakóháznak tűnik, hiszen a rácson lévő kereszten kívül nincs más vizuális jel, amely elárulná, hogy itt egy szent hely áll. Egy egyszerű felirat mondja el csupán, hogy ezen a ponton a Szent Júdás Tádé-kápolna rejtőzik, amely nem klasszikus értelemben vett templomi építmény – inkább egy kis beugró imaszoba.

A kápolna bejárata a Kruspér utca felől nyílik, s bár kis alapterülete nem emelkedik ki látványos építészeti díszeivel, mégis a hely szelíd meghittsége és jelenléte révén különleges szerepet tölt be a környékbeli hívők életében. A Szent Imre-plébánia szeretetotthonának kápolnája 1937-ben nyílt meg, és 1951-ben kapta a Szent Tádé nevet.

Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna

XI. kerület, Bocskai út 67.

A Karolina út és a Bocskai út sarkán sétálva az ember elsőre nem is gyanítja: a lakóház földszintjén csendes imaterem rejtőzik – kívülről inkább hétköznapi otthonnak tűnik, mint szakrális helynek. Mégis itt – egykor ciszterci rendház házi kápolnájának jogutódjaként – kapott új életet a Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna. A II. világháború után, a szerzetesrend feloszlatása idején, tovább működő házi szentélyből nyilvános imádkozóhely lett: az elhanyagolt, de gyorsan rendbe hozott földszinti üzlethelyiséget 1950. december 8-án szentelte fel Szabó Imre püspök Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére.

Belső tere az 1951 nyarán elkészült téglaoltár és az Illésy Péter által festett, Angyali üdvözlet tematikájú oltárkép révén nyert formát. A 80-as években pedig további művészi megújuláson esett át: B. Kopp Judit szobrászművésznő keményfából faragott oltára, olvasóállványa, a keresztút stációi és a falon elhelyezett fafeszület díszíti a kápolnát – tudható meg a Karolina Egyesület weboldaláról.

Pincekápolna

XXII. kerület, Jókai Mór u. 52.

Egy hajdani présház pincéjében található a pincekápolna, melyet Athanas Pulljevics épített 1780-ban. A kápolna egykor állítólag a szabadkőművesek titkos találkozóhelye volt. A hely különlegességét tovább fokozza egy dombormű a szentély bejárata fölött: egy felhőből kinyúló kéz tart egy táblát a következő német felirattal: „Es lebe die Freundschaft” – „Éljen a barátság!”

Egy villa állt az 1980-as évek közepéig (más források szerint a 70-es évekig) a kápolna fölött, de ismeretlen okból lebontották, és azóta a pincekápolna folyamatosan pusztul a beázások miatt. Több helyi választási programban is szerepelt már az ígéret, hogy józan megoldást találnak a kápolna megőrzésére, ám mindeddig ez nem történt meg.

Szent Márton-kápolna

XII. kerület, Bürök u.

A Szent Márton-kápolna a Boldog Teréz anya téren, a Bürök utca és a Kempelen Farkas utca kereszteződésében, a Mártonhegyen található.

Az 1884-ben épült (2003-ban felújított), műemlék jellegű szép kápolnában található egy vörös mészkőből készült Szent Márton-szobor is, melyet 2004-ben helyeztek el a kápolna fülkéjében.

Szent Anna-kápolna

XII. kerület, Jánoshegyi út

A Szent Anna-kápolna – vagyis az Anna-réti kápolna – a Normafa közelében, az Anna-rét festői tisztásán áll, és 1825 és 1830 között épült Szent Anna tiszteletére. A 18. századtól már kedvelt kirándulóhelynek számító Budakesziről és a zugligeti angolkisasszonyok zárdájából is vezetett ide zarándoklat Anna-napokon, így a kápolna hamar fontos lelki és tájékozódási ponttá vált a fővárosiak körében.

A II. világháború után a kápolnában még vasárnapi mise is zajlott, de 1952–1953 körül egy kommunista rendezvény következtében lerombolták, és helyét hosszú évekig csak egy vadgesztenyefára akasztott Szent Anna-kép őrizte meg.

A rendszerváltást követően, 1992-ben – a Budapest-Zugliget Egyesület megalakulásának 100. évfordulójára – aktív helyi összefogás és a Salamin család támogatása révén újraépült a kápolna, és mellette egy nagy vörösfenyő kereszt is felállításra került. Ma a templom előtti padok, asztalok és tűzrakó hely biztosítanak kellemes pihenést a túrázóknak a normafai túraútvonalak mentén.

Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna

XII. kerület, Jánoshegyi út

A Boldogságos Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna az Anna-réten épült fel a templomépítési törekvések megkoronázásaként. A kápolna a hívek adományaiból jött létre, és 2023. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén Erdő Péter bíboros áldotta meg több száz hívő jelenlétében. Az épület elhelyezkedése és közösségi működése is tudatosan lett megtervezve: különféle tömegközlekedési járatokkal megközelíthető, rendszeresen tartanak miserendet, szentségimádást és rózsafüzér-imádságot, különösen Mária-ünnepeken, az első szombatokon pedig délutáni imaprogram zajlik.

A kápolna azonban nem pusztán fizikai építményként jelenik meg, hanem mély spiritualitás hordozójaként is. A helyszín Natália nővér látomásai alapján lett kiválasztva, a terv pedig Mindszenty bíboros támogatásával született meg. Az építészeti formavilág – például a történelmi stílusú kivitelezés, a gazdagon díszített szobrok, freskók, színes üvegablakok – a bűnbánat, a megtérés és az engesztelés mélységes jelentésvilágát fejezi ki.

A kápolna terveiben szerepelnek különleges elemek, mint az oltár fölötti Szentháromság-freskó, a magyar szenteket ábrázoló ablakok, a fájdalomban és közbenjárásban meghajolt, könnyező Szűzanya szobra, a diadalív feliratával együtt – mind olyan részletek, amelyek mély lelkiséget sugároznak.

A kápolna alapkövét már 1944-ben lefektették az Anna-réten, de a háború, majd a szovjet csapatok érkezése miatt az építkezés nem valósult meg, és csak 2018-ban írták ki a pályázatot a kápolna megtervezésére.

Felhasznált irodalom:

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék