1/5
MÉSZ-székház
Az itáliai villák romantikus és barátságos belső udvarát idézi a Múzeum és az Ötpacsirta utca sarkán található egykori Almássy-palota. Az eredetileg ifj. Almássy Kálmán gróf számára tervezett, a Palotanegyed grandiózus épületeihez képest apró és meghitt épület egy rövid ideig az Andrássy család tulajdona is volt, 1945-től pedig a Magyar Építőművészek Szövetségének székházaként funkcionál. Igazi különlegessége a bájos, virágmintás kőkockáktól és a télen zöld, ősszel pedig vörös színben pompázó repkénytől igazán egyedi hangulatú belső udvar, amely hosszú éveken át kereste funkcióját. A tavaly megnyitott Pitpit szerencsére tökéletesen illeszkedik a mediterrán hatású kis térbe, szuper érzés vermutot és tapasokat enni a hűsítő környezetben, eső esetére pedig fedett helyiségük is van. Ebben a teremben ráadásul egy jókora Kovács Margit-kerámiaképet is találunk. Látogatásunkat érdemes előre megtervezni és helyet foglalni, mivel általában telt ház van a nyári napokon.
2/5
Matil
A Ferenciek tere ikonikus épületében, a déli Klotild-palotában két éve nyílt meg az elegáns Matild Palace. Az egymással szemben elhelyezkedő, az UNESCO Világörökség részét képező ikerépületeket Mária Klotild főhercegnő építtette, a XIX. század végén. A főrangú hölgy élénk társadalmi életet folytatott, ennek tükörképeként palotájában is sokféle funkció kapott egymás mellett helyet. Ezek között az egyik legrejtélyesebb az épület emeleteinek egyikén, a kíváncsi szemek elől eldugva működő, rejtélyes dekadens mozgalom, amelynek segítségével a hercegnő a luxus és az élet élvezetének szeretetét igyekezett intézményesíteni a felsőbb körökben. Arról, hogy pontosan mi is történt ezekben a termekben – jó titkos társasághoz méltó módon –, még most sincs információnk. Azonban a múlt rejtélyes hangulatát az épületben működő The Duchess koktélbár ragadja meg leginkább, amit egy titkos oldalajtón át közelíthetünk meg, és ahol magunk is úgy érezhetjük, mintha egy hercegnői budoárba vagy a luxusimádók titkos szentélyébe kerültünk volna. A hatalmas tetőteraszon pedig a lábunk előtt hever a város, és valóban királyi látványban lehet részünk. A látogatáshoz mindenképpen érdemes előre bejelentkezni.
3/5
Király Bazár
Az Ibolya önmagában is egy intézmény, nem jó hely vagy rossz hely, hanem olyan, mintha mindig is ott állt volna a Ferenciek terén. Mintha egy percre megállt volna itt az idő, a presszóban egyetemistagenerációk nevelődtek, szerelmek szövődtek 1968-as megnyitása óta. Bár szinte olyan érzés, mintha régebb óta lenne itt, mint maga a ház, amelyben áll, a presszónak otthont adó Király Bazár története még izgalmasabb. Az épületben működött az ismert építész, Spiegel Frigyes bútorboltja, szecessziós csodákkal, de szokatlan módon lövölde is volt a falak között. A legpikánsabb részlet viszont egész biztosan az, hogy itt élt a Cukor utcai vörös lámpás ház madámja, Spitz Fanny. A Király Bazár előtt egyébként éppen hozzá kapcsolódóan történt egy romantikus leánykérés, ugyanis az egyik Spitz lányba annyira beleszeretett valaki, hogy feleségül kérte, a lány pedig csak azzal a feltétellel mondott igent, hogy szerelme egyenesen a madámtól kéri ki. Így a szépreményű ifjú térdre ereszkedett Fanny asszony előtt, ő pedig meghatottan egyezett bele a frigybe.
4/5
Wenckheim-palota
Hétköznaponként álmos egyetemisták és kutatók haladnak a Szabó Ervin téri épület felé, ahol egykor a császári párt elcsípni vágyó újságírók várakozhattak. A Wenckheim-palota falai közé lépve a 24 karátos arannyal borított aranytapétából és a Harry Potter világát idéző olvasótermekből gyaníthatjuk, hogy az épület eredetileg nem közcélra épült, bár ezen talán nincs idő elgondolkozni a vizsgákra való készülés szünetében. A Szabó Ervin Könyvtárba látogatva a Wenckheim család egykori elegáns otthonában járunk. Wenckheim Frigyes a korszak arisztokráciájának is a krémjébe tartozott, Ferenc József közvetlen jogi tanácsadója volt, aki családjával együtt csak a bálok és az országgyűlési szezon idején tartózkodott Budapesten, egyébként szívesebben töltötte idejét vidéki kastélyában. Bár a palota a „mágnásnegyed” egyik legutolsó ilyen jellegű épülete volt, fényűzésben nem marad el környékbeli társaitól. Velencei tükrökkel díszített báltermében 500 fős előkelő vendégsereg táncolt és szórakozott, míg a régi tárgyaló (ma bölcseleti olvasóterem) fakazettás mennyezete alatt politikai társalgás zajlott, az utcákon pedig paparazzók próbálták elcsípni a mulatságokra érkező császári párt. Sikerrel azonban nem jártak, Ferencz József és Sissi nem vett részt ezeken az eseményeken. Az épületet az 1920-as években vásárolta meg a Fővárosi Könyvtár, ám csak némi kitérő után válhatott az olvasók paradicsomává.
5/5
Unger-ház
A MANU+ a Pizza Manufakturá-sok nápolyi pizzás helye, ami az elmúlt mintegy 5 évben olyannyira a város kedvencévé vált, hogy még az sem ritka, hogy sorba kell állnunk, ha fogyasztanánk a mennyei tésztaféleségből. Ha így járunk, akkor nemcsak a Könyvudvar újdonságait érdemes megnézni, míg elfogynak előlünk az emberek, hanem a pizzázónak otthont adó Unger-házra is vethetünk egy pillantást. Az épület nevét építtetőjéről, az ingatlanüzletben jártas Unger Henrikről kapta, aki szabad kezet adott a házat tervező Ybl Miklósnak, aki el is engedte a fantáziáját. Az épületet kívülről is dús díszítés borítja, griffekkel és csillagmotívumokkal, belül pedig talán még izgalmasabb a látvány, még úgy is, hogy a belső udvarra is erősen ráférne egy felújítás. Az extravagáns ház lakói színes társaságot alkottak, akik között a legpajzánabbak bizonyára a Magyar utca bordélyaiból ide is átszivárgó hölgyek voltak, őket állítólag Krúdy is meglátogatta néhányszor.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
