A 62 éves korában elhunyt Z. Halmágyi Judit (vele készült interjúnkat itt olvashatjátok) kortárs építészetünk egyik jelentős alakja volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott, pályája elején Virág Csaba stúdiójában dolgozott, míg a 2000-es évek elején ő vezette a holland Erick van Egeraat budapesti irodáját, majd megalapította saját irodáját ZHJ Architects néven. 1988 óta tanított, aktívan részt vett Budapest arculatának alakításában, rövid ideig tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek, és dolgozott a fővárosi városképi bizottságban is, az elmúlt években pedig többek között az új Duna-híd vagy a Közlekedési Múzeum tervpályázatának zsűrijében vett részt.
Mindössze egy nyári szezonra, de 2009-ben az ő kezdeményezésére tértek vissza az uszálystrandok a fővárosba – ezeket imádták a 20. század eleji Budapest lakosai. Ahogy az Építészfórumon is olvasható, a hajók megnyitóján több száz ember előtt elsőként ugrott fejest a vízbe. Igazi belevaló nő volt, erős karakter, akinek mindig is a csapatmunka, a tudásmegosztás és a fiatalok felkarolása volt a célja, emellett pedig ontotta magából az ötleteket, és sokat gondolkodott azon, hogyan válhatna még jobbá Budapest.
A Dózsa György úti ING-székház
Sokáig az Erick van Egeraat és Z. Halmágyi Judit által tervezett ING-székház volt a Városliget környékének legmegosztóbb kortárs épülete. Az emblematikus irodaház a mai napig megállásra készteti az arra járókat, hiszen nemcsak csupa üveg mivoltával hívja fel magára a figyelmet, hanem a különös vízcseppeket vagy talán vízesést utánzó mintázatokkal, a fémszalagokkal, a töredezett homlokzattal és a textilművészetből vett motívumokkal is.
A Deák Palota
A Deák Ferenc utcában áll ez az 1903-ban épült, barokkos architektúrájú, historizáló épület. Itt Z. Halmágyi Judit a portálokat, a homlokzatot, a belső homlokzat díszeit állította helyre tervezőtársaival – sőt, a teljesen elpusztult homlokzatot korabeli fényképek alapján rekonstruálták –, valamint az épület tetején kialakítottak egy absztrakt manzárdot is. Ezeknél viszont sokkal fontosabb, hogy a sötét belső udvarból világos átrium lett, és az egész épületet átjárja a természetes fény. A munkáért FIABCI- és Pro Architectura díjjal ismerték el a tervezőket.
A Kálvin Center
A Virág Csabával közösen tervezett Kálvin Center sokáig a város legvitatottabb épületei közé tartozott. Elsőre talán furcsa, hogy egy századfordulós épületekkel teli környezetbe, a Nemzeti Múzeum közvetlen közelébe egy ennyire high-tech irodaház került, ugyanakkor az üvegfelülettel a teret körbeölelő házakat, azok tükröződését és az eget szerették volna kiemelni a tervezők. A 2000-es évek elején felépült irodaház egyike a város legelső „green buildingjeinek”, megújuló rendszerekre és duplaüveg homlokzatra épít. Hogy az épület mégis ennyire ellentmondásosra sikeredett, abban az is benne van, hogy a költségek csökkentése erősen befolyásolta a tervezői elképzelést, és nem feltétlenül a legjobb irányba.
A Szent Ferenc Sebei templom felújítása
Bár az 1970-es évek elején felújították a II. világháborúban megsérült vízivárosi templomot, a Fő utcai barokk épület mégis lepusztult maradt. A területen Buda 1686-os visszafoglalása után bosnyák ferencesek építettek barokk stílusú kolostort, később pedig ezt a templomot, amelyben a mai napig a szerzetesek által készített barokk berendezési tárgyak láthatók. Az épületet II. József 1782-es rendelete után át kellett adni a Bécsből érkező Erzsébet-apácáknak, akik kórházzá alakították, és egészen 1950-es feloszlatásukig végezték ápolási szolgálatukat. A Szent Ferenc Sebei templom homlokzatán nem maradtak fenn eredeti, barokk kori színmaradványok, így az építészek a szimbolikus tartalom miatt döntöttek a kék szín mellett. A pontos árnyalat kiválasztásához viszont fel kellett eleveníteni a templom múltját. Így a pasztellkék homlokzat egyszerre szimbolizálja Árpád-házi Szent Erzsébetet (acélkék ruhája miatt), utal a Dunára, és azoknak az apácáknak is emléket állít, akik önfeláldozásukkal 1944-ben számos zsidót rejtegettek és mentettek meg a környékről.
(Borítókép: Szabó Gábor – We Love Budapest)
