Budapesten viszonylag nehéz a hobbicsillagászok élete: ha a Hold épp nem ragyogja tele az éjszakai égboltot, a fényszennyezés miatt viszonylag kevés dolgot láthatunk, hiába nézünk felfelé és pásztázzuk az eget, ilyenkor csak elvétve látunk egy-egy csillagot. Bár az igazán sötét égboltért érdemes felkeresni a nagyvárosoktól távoli helyeket, azért fővárosiként is van esélyünk megfigyeléseket végezni: erre vannak a csillagvizsgálók. Budapesten három obszervatóriumban kémlelhetjük az eget, és a távcsövezés mellett ezeken a helyeken izgalmas előadásokon és programokon is részt vehetünk, amik mind segítenek megérteni az univerzum működését.
Svábhegyi Csillagvizsgáló
A Svábhegyi Csillagvizsgáló elődjét Konkoly-Thege Miklós egy roskadozó fürdőházból hozta létre Ógyallán, amit halálakor az államnak adományozott. Budapestre az I. világháború után került, és szerencsére még a terület elcsatolása előtt sikerült az államnak kimenteni a műszereket az épületből. A főváros egy 8 holdas, ősfás területet ajándékozott az intézetnek a Svábhegyen, ahol ma 6 épület van, ebből 3 kupola, ahol a csillagok és a bolygók észlelése, mérése zajlott valaha. A csillagvizsgáló itt az 1920-as években kezdte meg működését, s bár a fák miatt ma már nem végeznek itt komoly kutatási méréseket, a csillagos ég és az égitestek megfigyeléséről egyáltalán nem kell lemondanunk: a legnagyobb kupolából még mindig elég jó kilátás nyílik az univerzumra. Érdemes figyelni az oldalukat, hiszen rendszeresen tartanak csillag- és bolygónéző programokat. Ha bővebben is érdekel a csillagvizsgáló története, érdemes elolvasnod korábbi cikkünket.
Polaris Csillagvizsgáló
Ez az Óbudán található csillagvizsgáló a Sarkcsillagról kapta a nevét, és ez a Magyar Csillagászati Egyesület székhelye. Az 1979 óta működő megfigyelőközpont a csillagászati nevelést és utánpótlást tűzte ki céljául, folyamatosan szerveznek távcsöves bemutatókat, csillagászati előadás-sorozatokat minden korosztálynak, de amatőr csillagásztalálkozóknak is gyakran adnak otthont. Nyáron az obszervatórium csillagásztábort is szervez, valamint folyóiratok és évkönyvek kiadásával próbálja emberközelibbé tenni a világegyetemet. Ha valakit komolyabban foglalkoztat a csillagos ég, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnia ide. Nyáron kedd és csütörtök este lehet távcsöves bemutatón részt venni.
Kulin-csillagda
Meglepő, de ez az obszervatórium nem valahol a hegyekben van, távol a várostól, hanem az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium tetején. Az apró, modern, nagy teljesítményű műszerekkel felszerelt csillagvizsgálót akkor alakították ki, amikor Kulin György csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület alapítója óraadó tanár lett ebben az iskolában. Ő arra törekedett, hogy „az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott”. 1950-ben kérte fel az iskola, hogy tervezzen számukra egy csillagászati távcsövet, ám mivel nem bővelkedtek az anyagiakban, mindezt olcsón beszerezhető anyagokból kellett megoldani – éppen ezért Kulin pár lelkes diákkal együtt járta az ócskavastelepeket. A távcsövet az iskola folyosóján öntötték formába, a tanári szobában szerelték össze, majd az iskola tetején, egy kupolában helyezték el – ezt is Kulin tervezte. A 2000-es években számos új, modern műszert szereztek be, amik lehetővé teszik az észlelések, a mérések pontos dokumentálását és a nyári csillagászati észlelőtáborok megtartását. A csillagdában ma élénk amatőr csillagászati munka folyik, a kapcsolódó szakkör diákjai rendszeresen indulnak országos és nemzetközi amatőr csillagászati versenyeken. Emellett minden évben vannak nyilvános bemutatók, érdemes figyelni az oldalukat az információkért.
(Borítókép: Szabó Gábor - We Love Budapest)
